Már nem csak a kormánypárti politikusok látják úgy, hogy Magyarország megérett a felminősítésre, hanem egyre több elemző is osztja a kormány ilyen irányú álláspontját. Azonban erre még várni kell.

Hiába halad Magyarország a felminősítés irányába, erre még várni kell – vélik az Origónak nyilatkozó szakértők. Szerintük a tavaszi felülvizsgálatkor még nem, csak a második félévben van reális esély arra, hogy Magyarország kikerüljön a bóvliból, és elinduljon a jobb adósosztályzatok felé.

Varga: Kijárna már egy felminősítés

Tavaly ősszel londoni pénzügyi elemzők azt jósolták, hogy Magyarország 2015-ben visszakerülhet a befektetési ajánlású államadós-besorolási kategóriába. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfői interjújában azt mondta, ha a hitelminősítők objektíven értékelik Magyarország teljesítményét, akkor kijárna már egy felminősítés.

Bóvliban lenni

A három nagy nemzetközi hitelminősítő az első negyedév végétől veszi ismét napirendre államadós-besorolásaink felülvizsgálatát. Hazánkat jelenleg a Moody’s „Ba1”, a Standard & Poor’s „BB”, a Fitch pedig „BB+” kategóriába sorolja. Mindhárom adósosztályzat stabil kilátással bír, ugyanakkor Magyarországot a befektetésre nem ajánlott kategóriában tartják számon.

Az Európai Unión belül csak Görögországnak van rosszabb adósbesorolása, de a magyarhoz hasonló osztályzattal is csak három tagállam rendelkezik – Portugália, Bulgária és Horvátország – a Standard & Poor’s hitelbesorolásai szerint.

A saját régiónkban sem állunk sokkal jobban: a három nagy hitelminősítőnél minden régiós versenytársunk magasabb adósbesorolású, mint Magyarország – egyedül a Fitchnél van mögöttünk Horvátország.

 

Miért kellenek a hitelminősítők?

A hitelminősítő cégek hitelbesorolásaikkal, osztályzataikkal abban segítik a befektetőket, hogy meg tudják állapítani egy-egy adós hitelképességét. Minél magasabb osztályzata van egy adott országnak vagy cégnek, annál kisebb kamattal juthat hitelhez. Ebből az is következik, hogy ha egy államot leminősítenek, akkor csak drágábban, magasabb kamatokon juthat hitelhez a piacokon – ezáltal drágább lesz az államadósság finanszírozása.

A válságot nem látták előre

A gazdasági válság után nagyon sok bírálatot kapott a „három nagyként” emlegetett hitelminősítői csoport, a besorolásaik alapján ugyanis minden a legnagyobb rendben volt a később bedőlt bankokkal, befektetési alapokkal kapcsolatban. Például a Lehman Brothers a bedőlése előtt kiváló minősítéssel bírt a hitelminősítő intézeteknél.

A Lehman csődjét nem látták előreForrás: AFP/John Moore

A válság kirobbanása után sorozatos leminősítések következtek, amelyek hatására drágult a hitelfelvétel – a legtöbb vádat épp ezért kapták, hiszen így csak elmélyítették a válságot. A legnagyobb kritika pedig éppen az, hogy a válságot egyszerűen nem tudták előre jelezni.

Először tavasszal dönthetnek

Az idén először a Moody's vizsgálja majd a magyar besorolásokat, méghozzá március 6-án. Ezt követi a Standard & Poor's március 20-i felülvizsgálata, míg a Fitch legkorábban május 22-én végzi el a magyar államadós-osztályzatok értékelését. A Moody's még két további felülvizsgálati dátumot jelölt meg 2015-re (július 10. és november 6.), míg a Standard & Poor's és a Fitch még egyszer-egyszer (szeptember 18. és november 20.) fogja felülvizsgálni a magyar adósbesorolásokat.

A kilátások tavasszal javulhatnak

A tavaszi körben inkább csak a kilátások megváltoztatására számítunk, mondta az Origónak Kiss Mónika, az Equilor senior elemzője. Szerinte, ha további pozitív részletek derülnének ki a bankadó mérséklésével kapcsolatban, az tovább javítaná esélyeinket az őszi felülvizsgálatok során.

A Moody’s kezdi a vizsgálódástForrás: ANP/AFP/Lex Van Lieshout

A hitelminősítők több dolgot is mérlegelnek, amikor egy ország adósbesorolását felülvizsgálják. Kiss Mónika az Origo megkeresésére összeszedte azokat a pozitív és negatív faktorokat, amelyeket véleménye szerint fel lehet sorakoztatni a felminősítés kérdésben.

Mi szól a felminősítés mellett?

  • A háztartások eladósodottságának szerkezete drámaian megváltozik: a devizahitelek forintosításának köszönhetően 70 százalékról 3 százalékra csökken az árfolyamkockázatot hordozó hitelek aránya.
  • A bővülő GDP.
  • A kis- és középvállalkozások hitelezésének bővítése.
  • A költségvetési fegyelem.
  • A magasnak mondható folyó fizetési mérlegtöbblet.
  • 2013 eleje óta a befektetési trendek is pozitívak: az állami beruházások nagymértékben hozzájárultak a 2014-es GDP-növekedéshez is.

Mi szól a felminősítés ellen?

  • A még mindig magas magyar GDP-arányos államadósság.
  • A hitelminősítők szerint nem kellően kiszámíthatóként jellemzett gazdaságpolitikai lépések.
  • A veszteséges bankrendszer.
  • A visszamenőleges elemeket tartalmazó adózási rendszer.
  • A 2009 óta alacsony külföldi működőtőke-beáramlás (FDI).
  • A magasnak mondható orosz és ukrán kockázat.

Összességében jelenleg nem várunk felminősítést, azonban a kormány tavaszi gazdaságpolitikai lépéseitől még sok függhet – mondta az elemző.

Javulhat Magyarország megítélése

Akár már az idén jöhetnek a kilátásjavítások, és talán az év végéig befuthat egy felminősítés is Németh Dávid szerint. A K&H vezető makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy valóban vannak olyan jelek a gazdaságban, amelyek indokolják a felminősítést, ám erre azért még várni kell. Szerinte összességében 2016 végére mindhárom fontos hitelminősítőnél visszakerülhetünk a befektetésre ajánlott kategóriába.

Mi lenne a haszna?

A felminősítésnek számszerűsíthető hozadéka is van, a többi között elősegíti a hitelezést (a bankrendszer könnyebben és olcsóbban juthat finanszírozáshoz), továbbá olyan befektetési alapok is vásárolhatnak majd a magyar eszközökből (forintból vagy állampapírból), amelyeknek a befektetési politikája tiltja, hogy a bóvli kategóriából válogassanak. Így jól járhat az államháztartás is, hiszen közvetve olcsóbbá válhat az államadósság finanszírozása is.

Egy felminősítéssel csak jól járhatunkForrás: RIA Novosti/Vitaliy Belousov

A felülvizsgálatoknál a hitelminősítők azt nézik, hogy tartós-e a gazdasági növekedés, a költségvetési fegyelem fennmarad-e, illetve hogyan alakul az államadóság pályája, az ország finanszírozása. Ha ezek tartósan fennmaradnak, akkor jöhet a jobb osztályzat, majd a felminősítés. Mivel még stabil kilátás van érvényben mindhárom osztályzatnál, valószínűleg előbb a kilátást javítják, aztán jöhet a felminősítés, közölte Németh Dávid.

Ezt várják a kormánytól

Nem várunk felminősítést azok alapján, amiket tavaly év végén megfogalmaztak a hitelminősítők a magyar gazdasággal kapcsolatban, mondta Ürmössy Gergely, az Erste vezetőelemzője. A hitelminősítők a kormánytól fenntartható növekedési pályát, az államadósság GDP-hez mért tartós csökkentését és a költségvetési hiány alacsony szinten tartását várják. Ürmössy Gergely szerint amíg ezek közül csak egy teljesül – a költségvetési hiány alacsony –, addig nagyon kevés az esélye a felminősítésnek. Ugyanakkor arra lát esélyt az elemző, hogy osztályzatjavítás lehetőségére utaló pozitívra javítsák az adósbesorolásunk kilátását. Ez már önmagában jó előjel lenne arra nézve, hogy „jó úton haladunk”.

A Standard & Poor’s-nál jók lehetünkForrás: AFP/Emmanuel Dunand

Az Erste vezetőelemzője szerint talán a S&P lehet az, amelyik még az idén felminősíti Magyarországot, hiszen jelenleg két fokozatra vagyunk a befektetésre ajánlott kategóriától – egy esetleges felminősítéssel még mindig a bóvli sávban maradnánk.

Kiszámítható gazdaságpolitika kell

Az év elején legfeljebb a kilátásokat javíthatják a hitelminősítők Blahó Levente szerint. A Raiffeisen elemzője úgy látja, ha ebben az évben fel is minősítik Magyarországot, akkor arra a legnagyobb valószínűséggel csak az év végén kerülhet sor, ha „minden jól megy mind a világpiacon, mind pedig a magyar gazdaságban”.

Samu János szerint várható felminősítés, de a Concorde vezetőelemzője is osztja azt az elemzői konszenzust, amely szerint inkább később van erre lehetőség. Amikor Magyarországot leminősítették, akkor azt amiatt tették, mert „nem láttak kiszámítható gazdaságpolitikát”. Ugyanakkor a költségvetés, az államadósság és a növekedés helyzete is stabilizálódott, ezek pedig mind a felminősítés mellett szólnak.

Magyarország a válság előtti szinten teljesít
Hiába volt 2014 több makrogazdasági mutató szerint is sikeres év, közgazdászok szerint a növekedés nem fenntartható, mert főleg külső tényezőknek köszönhető, vélekedtek a felszólalók a Republikon Intézet keddi konferenciáján. A magyar gazdaság helyzetét és kilátásait vizsgáló rendezvényen arra jutottak, hogy Magyarország az innováció, valamint a szegénység tekintetében is lemaradásban van az Európai Unióhoz képest.