Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Mégsem volt alaptalan a tavaly decemberi civil tiltakozás a szegregáció törvényesítésével szemben” – fogalmaz Daróczi Gábor, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kurátora a szervezet péntek közleményében. Szerinte egy most szerveződő konferencia beharangozójában Balog Zoltán elszólja magát arról, hogy a készülő oktatási törvény lehetőséget ad „a felzárkóztatást segítő esélyteremtő oktatásra”, ami lényegében a szegregáció egy formája lenne.
„2015. január 27-én a magát civilnek nevező, de egyes vélemények szerint az EMMI háttérintézményeként tevékenykedő Alapjogokért Központ titokban konferenciát hív össze annak megvitatására, hogy miként tudja a jogalkotó a jelenleg törvény szerint is szegregációnak minősülő, úgynevezett „felzárkóztató” oktatást jogszerűvé tenni” – fogalmazott Daróczi, megemlítve, hogy a rendezvényen felszólalók többsége Balog Zoltán miniszter munkatársa.
A meghívott vendégek alapján a konferencia meglehetősen egyoldalú lesz: a rendezvényre nem kaptak meghívót azok a szervezetek, amelyek az elmúlt hónapokban a kormánnyal szemben foglaltak állást az úgynevezett felzárkóztató oktatás kérdésében.
Daróczi emlékeztetett arra, hogy 2014 decemberében a CFCF és több más civil szervezet is tiltakozott a köznevelési törvény módosítása ellen, amely szerintük lehetővé tenné egyes iskoláknak a roma gyerekek szegregált osztályokba kényszerítését.
A törvénymódosítást azután jelentették be, hogy a civil szervezetek pert nyertek a nyíregyházi Huszár-telepi görög-katolikus iskola ellen, amelyről a bíróság kimondta: jogellenesen tanította külön intézményben a helyi cigánytelepen lakó gyerekeket, és kötelezte őket integrált osztályok elindítására.
A döntéssel a minisztérium nem értett egyet, szerintük félreértésen alapultak az iskola elleni vádak, ezért hamarosan a köznevelési törvény módosítását jelentették be. Hangsúlyozták azonban, hogy a törvény nem jelenti majd a szegregáció legalizálását, és „szegregáló hatása” sem lesz.
Daróczi szerint azonban Balog nem mondott igazat: a CFCF kurátora a konferencia anyagát idézte, eszerint „a jelenlegi jogszabályi környezet nem képes különbséget tenni a szegregáló és felzárkóztatást segítő esélyteremtő oktatás között”, ezért szükséges megvizsgálni, hogy a jogalkotónak milyen eszközei vannak a felzárkóztató oktatás elősegítésére.
„Nem mondott igazat a miniszter, amikor azt állította, a módosítás éppen hogy növelni fogja a szegregáció tilalmának biztosítékait, amennyiben ezen a konferencián éppen arról fognak munkatársai tanácskozni, hogy milyen jogalkotásra van szükség ahhoz, hogy a most szegregált felzárkóztató iskolák a jövőben tovább működhessenek. Beigazolódott félelmünk, elindult a munka a szegregált felzárkóztatást lehetővé tevő jogszabály megszövegezésére” – mondta Daróczi, aki szerint a szegregált oktatás garancia a nyomor újratermelődésre, a cigányság társadalmi leszakadásának visszafordíthatatlanná tételére.
Szerinte nem ad okot bizalomra az sem, hogy Balog Zoltán minisztersége alatt egy iskolát sem marasztalta még el a gyakorlatban egészen elterjedt szegregáció miatt, pedig a KLIK megalapítása óta erre bőven lennének lehetőségek.
