A legutáltabb részvényekkel nagyot kaszálhatunk

Meglepő módját találta meg a meggazdagodásnak a MarketWatch elemzője. Kiszámította ugyanis, hogy hatalmas hozamokat lehet elérni, ha nem teszünk mást, mint minden év elején megvesszük a piac által leggyűlöltebb részvényeket. Bár elsőre furcsának tűnhet az ötlet, az elemző okfejtése teljesen logikus, és a számok is magukért beszélnek.

Egyszerű módját találta meg a jól jövedelmező részvény befektetéseknek a MarketWatch elemzője, Brett Arends. Nem tett mást, minthogy megkérte a Thomson Reuters elemzőit, hogy rangsorolják az S&P 500 részvényeit (500 legnagyobb tőzsdén jegyzett amerikai cég), majd az így kapott összesített lista 10 legutáltabb részvényébe való invesztálás eredményességét vizsgálta.

A háttér

Az eredmény első ránézésre egészen meglepőnek tűnhet. Azt kapta ugyanis, hogy amennyiben 2014 elején valóban befektetett volna a 10 legutáltabb részvénybe, az osztalékok újra befektetése mellett, év végére nem kevesebb, mint 19 százalékos hozamot ért volna el. Ezzel pedig több mint 5 százalékponttal verte volna meg az amúgy is szépen teljesítő S&P 500-at.

Ha pedig azt hinnénk, hogy ez egy egyszeri és véletlen eset volt, az elemző ugyanezt az elmúlt hét év távlatára is megvizsgálta. Az eredmény pedig még inkább a gyűlölt részvények javára szól. Ebben az esetben ugyanis nemhogy a részvény indexet sikerült megvernie, hanem egyenesen az index leginkább ajánlott részvényeit is.

Az eredmények

Ezek után pedig nézzük a számokat! 2014. elején a Reuters elemzői által leggyűlöltebb S&P 500 részvény között olyanokat találhatunk, mint a alumíniumipari óriás Alcoa, az energiaipari Excelon, vagy a szállítmányozással és logisztikával foglalkozó C.H Robinson Worldwide. Ma már tudjuk, hogy ezek közül mind legalább 30 százalékos hozamot ért el az elmúlt év során. A tíz utált részvényből pedig egyedül a John Deere ért el negatív hozamot, de az is mindössze mínusz egy százalék lett.

Az Alcoa (NYSE) napi árfolyama Forrás: AmiBroker, Investor.hu

Ezek után, vajon hogyan teljesítettek a legkedveltebb cégek? Nem is olyan meglepő módon egy éves időtávban 22,7 százalékos hozamukkal jobban teljesítettek, mint az utáltak. Köszönhetően többek között a Delta Air Lines 80 százalékos, illetve az orvosi felszereléseket gyártó Covidien több mint 50 százalékos szárnyalásának. Viszont az sem egy elhanyagolható tény, hogy a 10 legkedveltebb vállalatból négy negatív hozamot termelt.

Hosszabb távon

Ezután hosszabb időtávra, 7 éves időszakra is megvizsgálták az esetleges eredményeket és, ha lehet, még meglepőbb számokat kaptak. Ehhez először azt is látnunk kell, hogy mennyit hozott volna a portfóliónk, ha egy S&P 500 indexet követő alapba tettünk volna 100 000 dollárt 2008 elején. A számítást nem nehéz elvégezni, és kiderül, hogy 170 000 dollárt érnének a részvényeink a hét év leteltével.

Most nézzük azt az eshetőséget, hogy minden év elején megvesszük a 10 legkedveltebb részvényt, majd ezeket december 31-jén eladjuk, majd másnap újra megvesszük a kezdődő újév 10 legkedveltebbjét, és így folytatjuk 7 évig. Az eredmény már ebben az esetben is meglepő, hiszen azt kapjuk, hogy ha ezt a stratégiát követtük volna 2008. január 1. óta, most mindössze 180 000 dolláros részvényportfóliónk lenne. Ez pedig alig több az indexkövető alapok által elért hozamnál.

Legvégül pedig jöjjön a legérdekesebb rész, és végezzük el az előző forgatókönyvnek pont a fordítottját! Vegyük tehát meg minden év elején a 10 legutáltabb részvényt, majd év végén adjuk el ezeket és vegyük meg a következő év legutáltabbjait. A számítás erre a forgatókönyvre egész megdöbbentő, 270 000 dolláros portfóliót ad eredményül. Ez pedig 100 000 dollárral előzi meg az indexkövető és 90 000 dollárral a legajánlottabb részvényekből összeállított portfóliónk teljesítményénél.

Mi állhat a háttérben?

Ekkora különbség mellett a véletlen teljességgel kizárt. Viszont ráirányítja a figyelmet arra, hogy milyen érdekes erők is munkálkodnak a piacok mögött. Főleg arra, hogy milyen gyorsan is felejtenek a befektetők, illetve arra is, hogy a piac alakulásában mekkora szerepet is játszik a pszichológia.

Úgy lehetne ezt összefoglalni, hogy amikor a Wall Street-i elemzők valakit nagyon „utálnak”, akkor annak az árfolyamát általában sokkal jobban lenyomják, mint az indokolt lenne. Ezzel pedig azt érik le, hogy ha valaki mégis hajlandó ezeket a gyűlölt papírokat megvásárolni, akkor igazán jutányos áron juthat akár nagyon értékes részvényekhez. Ezek pedig később, amikor a pszichológiai nyomás eltűnik, busás hozamokkal hálálják meg a befektetők bizalmát.