Tőzsdézik? Ezeket a hibákat kerülje el!

Év elején számos forrásból hallhatunk biztosnak mondott ötleteket arról, hogy mit is kezdjenek a pénzükkel a hosszú távú befektetők az elkövetkező időszakban. A MarketWatch segítségével annyiban járulunk ehhez hozzá mi is, hogy bemutatjuk, mi az, amibe a legnagyobb kísértés ellenére se fektessünk be hosszútávra.

A hosszútávra való befektetéskor nem egyszerű megmondani, mi is lehet évekre előre a legoptimálisabb választás, mivel a választható eszközök tárháza már annyira szerteágazó, és a jövőről alkotott kép is elemzőről elemzőre változik. Éppen ezért, mi most nem is a "tuti tippre" koncentrálunk, hanem a MarketWatch ajánlásai alapján bemutatjuk, melyek azok az eszközök és befektetési módszerek, amelyek nem megfelelőek ahhoz, hogy egy hosszú távú befektető megtakarított pénzét ezekbe fektesse.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezek közül egyik eszközt sem vehetjük meg hosszú távra, csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy ezek azok az eszközök, amelyek önmagukban nem alkalmasak egy hosszú távra szóló portfólió megalkotására.

A diverzifikáció fontossága

A hosszú befektetés sikeressége mögött nem lehet eléggé kihangsúlyozni a diverzifikáció fontosságát. Ez azt jelenti, hogy portfóliónkat úgy állítsuk össze, hogy ne csak egy-két eszközből álljon. Ezzel elérhetjük, hogy az egy-egy területet érintő esetleges veszteségek befektetéseinknek csak kis hányadára legyen hatással, és a teljes portfóliónkat ne érintse annyira negatívan.

Nem nehéz belátni ezek után, miért is nem szabad csakis un. szektor alapokba fektetnünk, még akkor sem, ha ezek pont azokat a szektorokat súlyozzák felül, amelyek az előrejelzések szerint 2015 során felülteljesíthetnek majd. A probléma ezeknél is ott van, hogy a várhatóan felülteljesítő szektorok kiválasztása is csak egy előrejelzés eredménye, ami pedig jelentős bizonytalansággal és így kockázattal terhelt.

Ez ellen akár jó megoldást jelenthetne a szektor rotáció, ami azt jelenti, hogy olyan portfóliót építünk ki, amelyben egyes, várhatóan jól teljesítő szektorokat felülsúlyozunk, a súlyokat pedig időről időre a hosszabb távú kilátások alapján módosítjuk. Azonban ezzel a stratégiával is több gond akad. Hiszen itt ugyancsak előkerül az előrejelzés bizonytalansága, és ezzel is csak a portfóliónk kockázatát növeljük. Sokkal jobban tesszük, ha ehelyett inkább egy passzív, vagy indexkövető alapot választunk, ami minden szektort lefed.

Az egyes országok papírjait vásárló alapok is nagy népszerűségnek örvendenek a befektetők között, ennek hátterében pedig az állhat, hogy minden évben vannak olyan országok, amelyek részvénypiaca jelentős ralit mutat be. Ilyen volt például 2014-ben az USA S&P 500 indexe, de megemlíthetjük Kínát is, ahol a Shanghai Composite Index több mint 50 százalékos emelkedést mutatott be az elmúlt év során.

Forrás: Investor.hu

A teljes portfóliónkat azonban csak egy ország részvénypiacának kitenni ugyanúgy nagy hiba lenne, mint ha csak szektor alapokat vásárolnánk, vagy az egészet egy részvény alkotná. Semmi nem garantálja ugyanis, hogy az egyik évben jól teljesítő országban nem történik olyan gazdasági fordulat, ami ezt a növekedést megakasztja, vagy akár meg is fordítja.

Nagyon fontos tehát, hogy akármilyen vonzó is, hogy a földrajzi szempontból mellőzzük a diverzifikációt, és csak a legjobban teljesítő országra tegyünk, inkább gondoljuk át újra a befektetésünket, és amennyire csak lehet földrajzi szempontból is osszuk meg a kockázatot.

Az egyedi részvények vásárlásával is az a probléma, hogy a bár jelentős hozamokkal kecsegtetnek, ezek is jelentős plusz kockázatot tesznek hozzá a portfóliónkhoz. De az sem mellékes, hogy hosszútávon nagyon kevés részvény tudja felülteljesíteni eszközosztályát. Hosszabb időtávra ezért jobban járhatunk, ha egyes részvények kiválasztása helyett inkább egy-egy teljes részvénypiacot lefedő indexkövető alapba tesszük megtakarított pénzünket.

Portfóliónk diverzifikációját egyszerűen elvégezhetjük az Investor Trader rendszerén keresztül is, ahol számos ehhez szükséges eszköz közül válogatgatunk, és akár néhány kattintással meg is vásárolhatunk.

Ne bonyolítsuk túl a dolgot

Hosszú távú befektetéseinknél alapvető fontosságú az is, hogy a lehető legjobban lássuk át befektetéseinket. A manapság fellelhető számos olyan eszköz, ami mesés hozamokat ígér, de olyan bonyolultan működik, hogy kevesen képesek átlátni. Ebben az esetben is jobb, ha inkább leküzdjük a kísértést, és megmaradunk azoknál, amelyeknél mi is el tudjuk dönteni, hogy adott piaci körülmények között, hogyan fog változni a várható hozamunk.

A túlbonyolított eszközök közé tartoznak az alternatív befektetési alapok is. Nincs pontos definíció arra, hogy mi is számít alternatív alapnak, de ha olyan eszközökkel találkozunk, amelyek nem tradicionális eszközöket tartanak, nem tradicionális stratégiát folytatnak, vagy illikvid eszközökbe fektetnek, akkor alternatív alapoknak nevezhetjük ezeket. Az lehet a legnagyobb probléma ezekkel az alapokkal, hogy nagyon nehéz megérteni, pontosan milyen elven is működnek ezek.

Az USA-ban az erre felhatalmazott szervezet (FINRA) már elő is írta, hogy ezeknek az alapoknak tisztán le kell írniuk működésük elveit. Így sokkal kisebb eséllyel következik be az a nem is olyan ritka eset, amikor sem a befektetők, sem pedig a számukra ezeket a termékeket értékesítő brókerek nem értik az alap befektetési stratégiáját.

Ne tegyünk inverz vagy tőkeáttételes alapokra

Az inverz alapokkal kapcsolatban sem olyan nehéz belátni, miért is nem passzolnak a hosszútavú befektetők portfóliójába. Vegyük például az S&P 500-at, ami az elmúlt 50 évből 39 alkalommal pozitív hozamokat biztosított. Tehát, ha egy folyamatosan növekvő részvénypiac ellen teszünk, kicsi az esélye, hogy növelni tudjuk a hosszú távú hozamainkat.

De ugyancsak nem ajánlott a tőkeáttételt alkalmazó alapok vásárlása sem, ezek ugyanis inkább napi szinten tudnak szép hozamokat elérni, és ha ezeket hosszútávra akarjuk alkalmazni, akkor valójában nem a piac hozamának, hanem volatilitásának többszörösét fogják leképezni.

Vigyázzunk a jósokkal!

1998-ban a CXO Advisory Group publikálni kezdte a nagynevű részvénypiaci előrejelzők pontosságát abból a célból, hogy láthassuk, mennyire megbízhatók a piaci meglátásaik. Összesen 68 nagynevű piaci szekértőnek a jövőre vonatkozó elképzelését tartották górcső alatt, és 2005 végére a guruk kumulált pontossága 48 százalékon stabilizálódott.

Ez azt jelenti, hogy még a fej vagy írás előrejelzésénél is rosszabb teljesítményt nyújtottak. Több mint 6 500 előrejelzés minősítése után 2012-ben a CXO abbahagyta az adatok gyűjtését.

Forrás: CXO Advisory, Investor.hu

A CXO ezt azzal indokolta, hogy a guruk teljesítménye annyira stabil volt az elmúlt években, hogy nem érdemes továbbgyűjteni az adatokat, mert az arány már úgysem fog nagyobb mértékben változni.

A legjobb, amit tehetünk tehát, hogy a hosszútávra szánt portfóliónkat a lehető legtöbb eshetőségre felkészítve minden szempontból diverzifikáljuk. Még akkor is, ha egyes eszközök, régiók vagy szektorok hatalmas hozamokkal kecsegtetnek. Ne bízzunk ezek múltbeli teljesítményében és csakis úgy építsük be ezeket a portfóliónkba, hogy a kellő ellensúlyt is melléjük illesztjük.