Ezek közül választhatnak a görögök

2015.01.28. 10:32

Görögország adósságának megítélésekor a helyes, a kényelmes és a veszélyes megoldás közül kell választani, írta a Financial Times brit gazdasági-politikai napilap európai kiadásában Martin Wolf.

A publicista úgy vélte, a helyes megoldás az lenne, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank súlyosan eladósodott szegény országok számára kitalált programjainak mintájára csak azt követően engednének a hitelezők az adósságból, hogy Athén teljesíti a pontosan meghatározott reformelvárásokat.

„Ez hasznára válna Görögországnak, amely politikai és gazdasági korszerűsítésre szorul” – írta Wolf, aki szerint ugyan az adósságelengedés okozhat problémákat, de kisebbeket, mint ha Görögországot „a farkasok elé vetik”.

Erkölcsi kötelesség

A görögök követelésének, hogy könnyítsenek a terheiken, a publicista szerint két moralizáló érv állja útját. Az egyik, hogy a kölcsönadott pénzt vissza kell fizetni, bármibe is kerül. „Nagyjából ez a mentalitás tartotta fenn az adósok börtöneit” – írta a szerző, felhívva a figyelmet, hogy a hitelezőknek is erkölcsi kötelességük felelősen eljárni, ha pedig olyannak adnak pénzt, akiről sejthető, hogy nem tud fizetni, megérdemlik a következményeket.

Három lehetőség közül választhatnakForrás: AFP/Louisa Gouliamaki

A másik érv, hogy az eurózóna már így is rendkívül bőkezű volt. Ám Wolf szerint a hitelek mindössze 11 százaléka szolgálta a görög állam működésének biztosítását, túlnyomó többsége a hitelezőkhöz került vissza lejáró követelések és kamat formájában. Fogalmazása szerint „őszintébb, de túl kínos” lett volna közvetlenül a hitelezőknek adni a pénzt. „Az adósságelengedés normális dolog” – mutatott rá Wolf, emlékeztetve, hogy Németország is számos alkalommal volt ennek haszonélvezője.

„Amit nem lehet visszafizetni, azt nem fogják visszafizetni”

– állapította meg a Financial Times szerzője, leszögezve egyúttal: téveszme azt gondolni, hogy a görögök egy nemzedéken át nagy költségvetési többletet fognak termelni, hogy visszafizessenek olyan pénzeket, amelyekkel hitelező államok magánbefektetőket mentettek meg saját ostobaságuktól.

Elhalasztanák az ítéletnapot

A politikailag kényelmes megoldás ezzel szemben az „ítéletnap” további elhalasztása, a kamatterhek csökkentése és a futamidők kitolása. Ezzel elkerülhető lenne, hogy más válság sújtotta országok is adósságuk elengedését követeljék, de nem fogja meghozni azt az eredményt, amelyre égető szükség lenne.

Martin Wolf a veszélyes forgatókönyvnek azt tartja, ha Görögországot a fizetésképtelenség irányába kényszerítik. Ez végső soron azzal fenyeget, hogy Görögország kénytelen kilépni az eurózónából. „Ez rövid távon bizonyosan katasztrofális lenne Görögország számára, és valószínűleg egy nemzedékkel visszavetné a modernizációt” – állítja Wolf.

Alekszisz Ciprasz, az új miniszterelnökForrás: MTI/EPA/DPA/Michael Kappeler

A szerző szerint ezen túlmenően krónikus instabilitást is okozna, mert a monetáris unió hitelessége elveszne. „Az eurózóna létrehozása tagjainak vélhetően a második legrosszabb monetáris ötlete. A legrosszabb a megszüntetése volna” – vélte a publicista arról írva, hova vezethet a görögök távozása.

Új miniszterelnöke van Görögországnak
Letette a miniszterelnöki esküt Alekszisz Ciprasz, a parlamenti választáson győztes Sziriza (a Radikális Baloldal Koalíciója) vezetője. A rövid ceremónián Ciprasz, aki egyben a Sziriza elnöke is, ígéretet tett arra, hogy tiszteletben tartja a görög alkotmányt, és megvédi a görög nép érdekeit.