Kivégezné az all-inclusive nyaralást Görögország

2015.01.30. 09:41

Kritikusai már Putyin trójai falovának nevezik Alekszisz Cipraszt, a látszólag keleti nyitásra készülő görög kormányfőt. Koalíciós partnere nála is nagyobb Moszkva-barát lehet – azonban elemzők szerint az oroszok felé való tapogatózásokat inkább csak az EU-s egyezkedésre használhatja majd az elsősorban megszorításellenes kormány.

Bár még csak pár napja iktatták be az új görög kormányt, az Alekszisz Ciprasz vezette, a radikális baloldali Sziriza és a szélsőjobboldalinak is nevezett Független Görögök pártjából összeállt kabinet máris több szokatlan intézkedést jelentett be. A kormány tervezett intézkedései merőben eltérnek mind az eddigi görög gazdaságpolitikától, mind az EU által elvárt stratégiáról. Alekszisz Ciprasz kedden azt mondta, hogy a 2012-es megszorítások előtti szintre emelik a minimálbért, leállítják a közszférában tervezett leépítést, és a pireuszi kikötők privatizálását. Ezzel szakított azzal a megszorító politikával, amelyet az EU a Görögországnak küldött mentőcsomagokért cserébe elvárt.

Nincs több all-inclusive

A görög kormány szintén a héten jelentette be, hogy hadat üzennek az all-inclusive szolgáltatásokat nyújtó szállodáknak. Alekszisz Ciprasz szerint ugyanis ezek a szállodák komoly bevételektől fosztják meg a görög gazdaságot, hiszen a turisták a helyi szolgáltatások (éttermek, kávézók, üzletek) igénybevétele helyett mindenhez olcsóbban jutnak hozzá a szállodában. Az all-inclusive szolgáltatásokra kiszabandó, nagymértékű különadó terve belföldön sem aratott osztatlan sikert.

A helyi szolgáltatásokat támogatnák az all-inclusive szállodák adóztatásávalForrás: AFP/Louisa Gouliamaki

A turizmus a görög gazdaság egyik utolsó még sikeresnek mondható ágazata. Évente több mint 16 milliárd eurós nyereséget termel, ebből tavaly kétmilliárd eurót az all-inclusive szolgáltatások tettek ki. Andreasz Andreadisz, az idegenforgalmi szövetség vezetője szerint az adóemelés terve öngyilkosság lenne Görögország számára.

Putyin trójai falova?

A radikális gazdaságpolitikai reformok mellett éles fordulatot vehet a görög külpolitika is: korábbi nyilatkozataik és a választások óta tett gesztusaik alapján a Sziriza - Független Görögök-koalíció lehet Európa legoroszbarátabb kormánya. Az első külföldi diplomata, akivel Ciprasz a megválasztása után találkozott, Andrej Maszlov athéni orosz nagykövet volt. Vlagyimir Putyin szintén az elsők között gratulált Alekszisz Ciprasznak, és konstruktív együttműködésben bízik.

A kormánytagok korábbi oroszpárti kijelentése miatt a Szirizát és koalíciós partnerét egyesek Putyin trójai falovának nevezték. Több helyen felhánytorgatták az új külügyminiszter, Nikosz Kociasz orosz kapcsolatait. A politikus az elmúlt években többször megfordult Moszkvában, és 2013-ban „A görög társadalom képe Oroszországról” és hasonló címekkel készíttetett felméréseket, amelyeket állítólag orosz partnereknek is elküldött.

Dugin: Partnerünk lehet a Sziriza

A napokban megjelent egy fénykép Nikosz Kociaszról, amelyen a miniszter az orosz akadémikussal, Alekszandr Duginnal látható együtt. Dugint, aki korábban a Nemzeti Bolsevik Párt tagja volt, jelenleg Vlagyimir Putyin egyik fő ideológusának tartják. Az Eurázsiai Mozgalom vezetőjeként Dugin az egész kontinensre kiterjedő orosz érdekszféra megalapítását javasolja, rövid távon pedig az orosz birodalom helyreállítását tűzte ki célul: az orosz kisebbségek által lakott (ukrajnai, grúziai) területek Oroszországhoz csatolását, a posztszovjet országok megszállását – az ukrajnai konfliktus kapcsán például azt javasolta Putyinnak, „vonuljon egészen Kijevig”.

Kocias (baloldalt) Putyin ideológusával, Duginnal (középen)Forrás: Business Insider

Bár Alekszandr Dugin és Nikosz Kociasz kapcsolatáról nem derültek ki részletek, maga Dugin korábban Putyin egyik lehetséges szövetségeseként említette a Szirizát. „Görögországban végül a baloldali Sziriza lehet a partnerünk, akik elutasítják az atlantizmus, a liberalizmust és a nemzetközi pénzhatalom uralmát” – írta 2013-ban.

Radikálisabb koalíciós partner

A Szirizánál is közelebb állhat a Kremlhez a kisebbik kormánypárt, a Független Görögök (Anel). A párt sokban hasonlít azokra az európai pártokra, amelyeket Oroszország előszeretettel támogat (akár anyagilag is), mint a francia Nemzeti Front vagy a bolgár Ataka. A konzervatív Új Demokráciából kivált Anel nacionalista jelszavakkal kampányolt. Szigorítaná a bevándorlási törvényeket, és szorosabbra fűzné a viszonyokat a görög ortodox egyházzal is. A párt vezetőjétől (aki az új kormányban a honvédelmi tárcát kapta), Panosz Kammenosztól az összeesküvés-elméletek sem állnak távol, egy alkalommal azt mondta, „nem lehet kizárni”, hogy a görög kormány repülőgépekről „elmeirányító vegyszereket” permetez a népre, hogy letörje az ellenállásukat.

Fordulat Oroszország felé

Külpolitikáját tekintve az Anel egyértelműen Oroszország felé orientálódna. Gabriel Avramidisz képviselő nemrég azt nyilatkozta, „Görögországnak geopolitikai fordulatot kéne vennie Oroszország felé”. Avramidisz a támogatásáról biztosította a Gazprom által tervezett, Törökországon át a görög határig építendő új gázvezetéket is – ennek megvalósulását pártja egyik fő céljaként jelölte meg. Az orosz–görög gazdasági együttműködés lehetőségére Moszkvában is utaltak, Nyikolaj Fjodorov orosz mezőgazdasági miniszter kijelentette, ha az új görög kormány túl nagy EU-s nyomás alá kerül, Oroszország hajlandó felfüggeszteni a Görögország ellen is érvényben levő embargót, és vásárolna a görög agrártermékekből.

Hitelek nélkül nem megy

Az azonban nem valószínű, hogy a „geopolitikai fordulat” a kormány hivatalos politikája lesz. Alekszisz Ciprasz jelezte, hogy nem tervez csődöt jelenteni, és az eurót is megtartaná. Kormányának elsődleges célja, hogy újratárgyalja az állam hiteleit és a mentőcsomagok feltételeit. Eltörölné a megszorító intézkedéseket, illetve szeretné elérni, hogy a hitelezők csökkentsék a kamatokat. A Ciprasz-kormánynak várhatóan további külföldi hitelekre lesz szüksége tervei végrehajtásához – ehhez pedig az IMF-fel és az EU-tagállamokkal kell megállapodniuk.

A Sziriza választási plakátjaiForrás: MTI/AP/Petrosz Jannakurisz

Zsarolási alapnak jó

Ehhez pedig erős tárgyalási alap lehet az orosz érdekek képviselete. A kormány egyik első külpolitikai lépéseként Alekszisz Ciprasz elhatárolódott attól az EU-s szándéknyilatkozattól, amely újabb szankciókat javasolt Oroszország ellen Vlagyimir Putyin ukrajnai politikája miatt. Mivel a szankciókról az Európa Tanács szavaz – ahol egy javaslatot bármelyik tagállam megvétózhat, a görög kormány könnyen megfúrhatja a szankciókat. Alekszisz Ciprasz ezzel zsarolhat ki az EU-tól egy előnyösebb megállapodást.

„A Sziriza valószínűleg azzal kényszerítené alkura Németországot, hogy bemutatja, képes megbontani az európai egységet” – írja a Bloomberg elemzője, aki szerint irreális, hogy Ciprasz komoly kapcsolatokat építsen ki Moszkvával. „Angela Merkel szerint Oroszországot meg kell büntetni az (ukrajnai) agresszív terjeszkedése miatt (…) Ha a Sziriza tényleg konfrontálódna Németországgal, azzal veszélybe sodorhatná a fő programpontját, amiért megválasztották: hogy részben elengedjék a görög államadósságot. Ez a görög gazdaság szempontjából sokkal jelentősebb tétel, mint az, amit akkor nyerhetnének, ha megint szállíthatnának gyümölcsöket Oroszországba, vagy ha több orosz turistát fogadhatnának. Görögország legnagyobb hitelezőjének, Németországnak a beleegyezése nélkül az adósság-jóváírás lehetetlen lesz.”

Brüsszel többet tud ajánlani

Becslések szerint görög termelők eddig 430 millió eurót vesztettek az orosz szankciók miatt. Bár Oroszország valóban fontos kereskedelmi partnere volt Görögországnak (elsősorban gyümölcsöket és olívaolajat vásároltak), ez az összeg eltörpül azok mellett a hitelek, mentőcsomagok mellett, amelyeket Görögország az EU-tól kapott. Alekszisz Ciprasz jelenleg a legutóbbi, 240 milliárd eurós csomag feltételeit tárgyalná újra. Az EU-val való megállapodásnak jóval több haszna lehet, mint amennyit Oroszország ajánlani tud.

A program végrehajtásához Németországgal kell megegyezniForrás: MTI/EPA/Oresztisz Panajotu

Dimitrisz Papadimitriu, a Manchesteri Egyetem politikatudományi oktatója a Moscow Times-nak azt mondta: a Sziriza számára valószínűleg fontosabb lesz gazdasági programjának végrehajtása, mint valamiféle „geopolitikai fordulat”. Szerinte Görögország nem kockáztat meg egy konfliktust az EU-val. „Az azonban nem lenne meglepő, ha az új kormány jó kapcsolatokat építene ki Oroszországgal, tőlük kérne támogatást” – mondta.

Együtt a válságban

Ráadásul Oroszország most nem is engedhetné meg magának, hogy komolyabban támogassa Görögországot. A nyugati szankciók és a rubelválság miatt Moszkva kevesebb forrást tud nélkülözni, és Görögországnak nem érdemes kockára tennie az újabb mentőcsomagokat, az adósság esetleges elengedését vagy a kamatok csökkentését. „Ha Oroszország nem lenne maga is válságban, talán hajlandó lenne kisegíteni a görög kormányt” – véli Vaszilij Koltasov orosz elemző. "Nem valószínű, hogy Görögország valóban hasznos partnerként tekint Oroszországra. Inkább úgy láthatják, hogy egy csónakban eveznek a szintén gazdasági problémákkal küszködő Oroszországgal.