Tudósok vagyunk, nem a jachtért csináljuk

Katona Gergely harmincnégy éves, szeret lazítani, utazni és nem mellesleg egy nemzetközi hírű céget vezet tulajdonostársával Dr. Rózsa Balázzsal, amelynek mikroszkópjait agykutatók, biofizikusok és biológusok használják. A fiatal fizikus társával együtt azon dolgozik, hogy egyfajta magyar Szilícium-völgyet alapítsanak, a budapesti belváros szívében.

Miközben a magyar fiatalok nagy része a fizikusokat legfeljebb az Agymenők című sorozatból ismeri, létezik néhány olyan harmincas éveiben lévő honfitársunk, akik éppen ebben a szakmában bizonyítanak. Katona Gergely még csak 34 éves, de eredményeit nemzetközi szinten is elismerik, tegnap pedig a zsűri őt választotta 2014 Példaképének.

Csak a munkáját végzi

De egészen pontosan mit tesz azért egy 34 éves fizikus, amiért 50 sikeres fiatal vállalkozó közül őt választják a legjobbnak? Katona Gergely szerint semmi különöset, csak a munkáját. Az már csak a véletlen műve, hogy a VIII. kerületi bérházak között indult, majd a Pázmány Péter Egyetemre költözött laboratóriumban és a cég székhelyén vele egyidős munkatársaival együtt éppen agykutatáshoz használt mikroszkópokat fejleszt és gyárt. Ezeket a Budapesten készülő eszközöket pedig a világ vezető tudósai használják, hogy segítségükkel megértsenek olyan betegségeket, mint az Alzheimer-kór, epilepsziam skizofrénia, vagy a depresszió.

Katona Gergely 34 évesen lett Az Év Példaképe Forrás: Példakép Alapítvány

Megérteni a betegségeket

Gergely és Dr. Rózsa Balázs, orvos-és fizikus agykutató több mint tíz éve találkozott az MTA KOKI-ban. Balázs már akkor arra fente a fogát, hogy egyszer majd olyan, a korábbi rendszereknél akár több milliószor is gyorsabb 3D-s lézer mikroszkópokat fog kifejleszteni, amelyek a jövő tudományos, diagnosztikai és terápiás módszereit alapvetően meg tudják változtatni.

Heti 80 óra munka

Ehhez elsőként csatlakozott Gergő, aki többek között, egy egyszemélyes alakulatként elkészítette a rendszer teljes szoftverét. Prof. Maák Pálnak (BME), Veress Máténak és Szalay Gergelynek köszönhetően pedig az optikai rendszert is sikerült megépíteni. Az indulás, mint sok hasonló vállalkozás esetében,nem volt könnyű, heti akár több mint 80 óra munka mellett például volt olyan időszak, hogy több mint egy évig nem volt fizetésük, napjainkra már a spin-off-ként indult vállalat külföldre is exportálja a mikroszkópokat. De miért pont azokat?

„A két-foton mikroszkópia az egyik legjobb technológia arra, hogy az élő idegszövet munkáját vizsgáljuk. Ha az eszközeink segítségével megértjük a betegségeket, az milliók életét tudja közvetlenül befolyásolni” – mondta Gergely.

Tarolt az angol és a kutatás

A Példakép Alapítvány másodszor rendezte meg az Év Példaképe választást. A zsűri több száz jelentkezőből választotta ki azt az 50 fiatal magyar vállalkozót, akinek munkásságát mások számára követendőként állítanák. A szavazás decemberben indult, az interneten is lehetett voksolni, ez alapján az idei különdíjas Szalai Nóra, az 5 Perc Angol tulajdonosa lett. A Magyar Nemzeti Bank különdíját Becsei Áron órakészítő, a Clarus Software felajánlását Torda Tibor, a Tech-Medical Kft. alapítója, a UPC Business elismerését pedig Szórádi Bence, a LED-LEET ügyvezetője kapta meg.

Nem a profitért csinálják

A Femtonics Kft. megalakulását ennek ellenére nem a profitszerzés motiválta, a céget a huszonéves fiúk azért alapították, hogy tudományos eredményeik elérését segítse. Az csak utána derült ki, hogy ezzel pénzt is lehet keresni, méghozzá, ha jól csinálják, nem is keveset. A bevételt mégis teljes egészében visszaforgatják a kutatásba, így növekednek.

„Nem azért hoztuk létre a céget, hogy jachtokat vásároljunk belőle. Ha ez ember kedvenc időtöltése, hogy professzionális tudományt csinál, úgysincs ideje jachtot vezetni” – magyarázta a döntést 2014 példaképe.

A kutatók versenyautót akarnak

A garázscégből alakult vállalkozás mára több mint 45 főt foglalkoztat és olyan hatalmas cégekkel versenyzik a piacon, mint a Nikon, az Olympus és a Zeiss. Velük szemben azonban van egy nagy előnyük: a személyes kapcsolat. Bár milliós eszközöket árulnak, bármikor meg lehet őket keresni, kézről kézre ajánlják a céget, mint a jó asztalost.

„Ha egy kutató felhív, hogy nem látja a festéket, akkor azt is el tudom mondani neki, hogy azért, mert rosszat választott, mivel nemcsak a technológiához értünk, hanem magunk is kutatunk. A vevők folyamatos versenyfutásban vannak az eredményekért, ezért nekik versenyautók kellenek. Mi versenyautókat építünk, ezeknek pedig a legjobbaknak kell lennie, hiszen senki nem akar egy másodosztályú géppel elindulni” – mondta.

A díjat Paragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Valentínyi Katalin, a Példakép Alapítvány alapítója adta át
Forrás: Példakép Alapítvány

Cél a magyar Szilícium-völgy

A cég olyannyira jól működik, hogy az idei év legnagyobb kihívása annak bővítése lesz. Garázscég méretéből kell átlépniük egy kis vállalat struktúrájába, ez pedig problémákkal jár, de ahogy a tulajdonosok fogalmaznak, ezek mind jó problémák, hiszen ha megoldják őket, az jó hatással lesz rájuk.

A csapatuk nem titkolt szándéka, hogy a fejlesztőket sokkal közelebb hozza az akadémiai illetve egyetemi szférához és ezért több más innovációs díjas céggel együtt egy olyan új „high-tech” központ létrehozásán fáradozik, amely egyfajta „Szilicium-völgy” szerepet töltene be Magyarországon, ahol az alapkutatásoktól egészen az exportképes nemzetközi termékekig tudnak eljutni.

Inkább itthon, mint külföldön

Ilyen sikerek mellett már csak egy kérdés maradt: miért nem vitték a céget az Egyesült Államokba? Katona Gergelynek erre is van magyarázata.

„Magyarországon gyakori a pesszimista zsörtölődés, hogy bezzeg az Egyesült Államokban sokkal jobb, pedig ez nem így van. Amikor azt mondják, hogy valaki kiment Amerikába és két év alatt hazahozott egy tudományos cikket, csak azt felejtik el, hogy ott az ember az alvást leszámítva a laborban tölti az egész idejét, itthon viszont sörözgetni jár, családot alapít, más hasznos elfoglaltságai is vannak, és hosszú távon folytatott kiegyensúlyozott munkához, sikerekhez ez elengedhetetlen háttér” – vélte.