Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hiába a keleti nyitás, az új piacok bevonása a magyar külkereskedelembe, Németország jelentős súlya nemhogy csökkent az elmúlt években, hanem éppen ellenkezőleg, nőtt. A német kancellár látogatása adhat egyfajta jelzést a befektetőknek, bővítsék tovább itteni beruházásaikat, de a nagyobb horderejű befektetések sorsa nem egy ilyen látogatás során fog eldőlni.
Ennél sokkal fontosabb tényezők döntenek egy-egy beruházásról – a költségektől kezdve az infrastruktúrán át egészen a tudásszintig. Nem mellékes a munkaerő megbízhatósága sem, ebből a szempontból a német munkáltatók nagyon pozitívan ítélik meg Magyarországot, ráadásul az elmúlt években német mintára bevezettük a duális képzést is.
A statisztikákból is jól látható, hogy Angela Merkel látogatása egyáltalán nem mellékes a magyar gazdaság szempontjából, ráadásul, mivel a német kancellárt a világ legbefolyásosabb emberei között tartják számon – Németország pedig a világ negyedik legerősebb gazdasága az Egyesült Államok, Kína és Japán után –, látogatása óhatatlanul is ráirányítja a figyelmet Magyarországra.
2014-ben a Németországba irányuló kivitel öt év alatt két százalékponttal emelkedett, és már meghaladja a 27 százalékot a teljes magyar exporthoz viszonyítva. Az import is 25 százalék felett van a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara előzetes adatai szerint. Tehát a teljes magyar külkereskedelem nagyjából negyede Németországra esik.
A KSH adatai szerint 2014 első tíz hónapjában a Németországba irányuló magyar kivitel 10,7 százalékkal 19,504 milliárd euróra, a behozatal pedig 6,1 százalékkal 16,427 milliárd euróra emelkedett éves összehasonlításban, így az egyenleg 3,077 milliárd eurós többletet mutat Magyarország javára. Összeállításában az MTI is kiemeli, hogy hazánk egyike azon kevés országnak, amelynek külkereskedelmi többlete van Németországgal szemben.
A német statisztikai hivatal, a Destatis 2013-as adatai alapján Magyarország a 14. helyen áll a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke alapján összeállított listán. A régióból csak a 10. helyen álló Lengyelország és a 13. Csehország előzi meg Magyarországot, írja az MTI. Globálisan nézve Magyarország előkelőbb helyen áll, mint például a feltörekvő piacok közé sorolt Törökország, India és Brazília, vagy éppen Japán, Svédország és Norvégia.
Németország a legnagyobb külföldi közvetlen befektető Magyarországon: az MNB 2013. év végi adatai szerint az összes közvetlen külföldi tőkebefektetés 24 százaléka származott Németországból, ez mintegy 18,856 milliárd euró. A német befektetések jelentős része (42,8 százalék) a gépjárműgyártásba irányul – elég csak az Audira vagy a Mercedesre gondolnunk. Körülbelül 6 ezer német cég van jelen Magyarországon, ezek több mint 300 ezer munkavállalót foglalkoztatnak.
Az Angela Merkel látogatásáról még a tárgyalás előtt megkérdezett szakértők szerint túl sok mindenre nem kell számítani gazdasági szempontból. Orbán Viktorral ugyanis rendszeresen találkoznak Brüsszelben, és ha vannak is vitás kérdések kettejük között, azokat ott bármikor meg tudják beszélni. Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy a Mercedes és az Audi is új beruházásra készül Magyarországon – ezekről ugyan még nem született végleges döntés, de Merkel látogatása meggyorsíthatja ezeket a folyamatokat is.
A Mercedes kecskeméti üzemében 2012-ben indult a gyártás. A 250 ezredik autó tavaly szeptemberben készült el. A gyár éves kapacitása jelenleg évi 150 ezer darab. 2013-ban még arról volt szó, hogy 2014-ben bővítik az üzemet, amivel duplájára növelték volna a kapacitást, azonban tavaly elmaradt a bővítés, de január közepén, az új CLA Shooting Brake gyártásának megindításakor ismét előkerültek a tervek, de hivatalos döntés egyelőre még nincs.
A gyártás mintegy ezer munkással indult meg, de tavaly már 4 ezren dolgoztak a kecskeméti gyárban. Nem szabad megfeledkezni a Mercedes magyarországi beszállítóiról sem, így közvetve több mint tízezer embernek biztosít munkát a német autógyár.
Magyarország ma már elképzelhetetlen az Audi nélkül, ahogy a járműkonszern is elképzelhetetlen itteni tevékenysége nélkül, ezt még tavaly mondta Orbán Viktor. A győri üzem 22 éve motorgyárként indult, azonban ma már évi 160 ezer autó gurul le évente a gyártószalagokról a mintegy kétmillió motor mellett. A győri gyár több mint 11 ezer embernek ad munkát.
Magyarország gazdasága olyannyira függ az autóipartól, hogy az Audi-üzem tavaly nyári leállása komoly százalékpontokban volt mérhető a statisztikákban: amikor a cég dolgozói kivették évi rendes szabadságukat, a KSH adatai szerint több mint 5 százalékkal esett vissza az ipari termelés. A magyarországi járműipar a GDP több mint 10 százalékát adja – ez csaknem 18 milliárd euró termelési értéket jelent – és tavaly a teljes magyar export közel ötödét (18 százalék) tette ki.
