Megeszi-e majd egymást a két munkahelyi Facebook?

2015.02.02. 12:29

Üzleti berkekben egyre izzóbb érdeklődés övez egy alkalmazást, amely a munkahelyi chatet fűzi össze  a levelezéssel. A Slack körülbelül egy éve elérhető bétában, és mindenki a napokban (hetekben?, legkésőbb  tavaszig?) debütáló Facebook at workkel hasonlítja össze.

 

Egy átlagos munkanapon is percenként elborítanak minket az emailekForrás: Slack.com

Vagy dumálunk, vagy feltöltünk

Ha egy csapatprojekt részleteit kell egyeztetni, cégen belül még mindig az emaillánc a leggyakoribb megoldás. De ez a válaszok ritmusától és a sok csatolmánytól általában vontatott és kiszámíthatatlan. A chat beszélgetésnek már-már életszerű, viszont csak nagyon körülményesen bír el bármilyen file-csatolást. Első ránézésre ezt a problémát hidalja át a Slack: azonnali, mint egy meeting, és villámgyorsan szállítja a hozzáadott tartalmat, mint egy email. Másodikra pedig ő az a közösségi oldal, amelyet egyetlen főnök sem fog megtiltani munka közben.

A csapatüzenetre számos szoftver alkalmas, de a Slack keresztplatform-megoldása, keresőfunkciója, testreszabhatósága már több százezer tesztelő szerint érezhetően könnyebbé teszi a napi feladatokat. Ahelyett, hogy zárt rendszerként kisajátítaná a felhasználókat, integrál: egy felületen lehet kezelni az összes csoportmunka-szoftvert, és ez komoly előrelépés a produktivitásban. Az interface szellős, a font olvasóbarát, a színek szépek, a file-feltöltés egyszerű, és aki szeretné, ÖRÖKRE száműzheti a szmájlikat a virtuális teréből.

De mi az a Facebook at work?

Lévai Richárd Facebook-szakértő szerint a Facebook at work kevesebbet tud, mint a legtöbb konkurense a vállalati csoportkommunikáció piacon, az 1,3 milliárd aktív felhasználó viszont pályahossznyi előny. Az interface nagyon ismerős lesz, és cégen belül 4 éve tesztelik. Kvázi független rendszernek készül, külön regisztrációval, és nem ad átjárást a céges és a privát üzenetek között. A felhasználó nem is látja azt, aki nem a munkatársa.

Az üzleti modellje azonban egyelőre sötét ló, teszi hozzá a szakember: a bétában nincsenek reklámok, sőt még a felhasználókat sem követik nyomon. „Ezért gyaníthatóan előfizetéses modellben fog működni. Vélhetőleg nem a gyors bevétel az üzleti cél, inkább a márkaépítés. Ha csak egy cégen belüli csapatmunkát fog támogatnia a Facebook, akkor a Slack – éppen az integrációs megoldásai miatt – talán nincs veszélyben. A 322 millió profillal működő LinkedIn annál inkább: a hatalmas adatbázisa mellett az a legjellemzőbb erre a platformra, hogy ide valóban csak munkával kapcsolatos ügyek miatt lépnek be a felhasználók” – így Lévai Richárd.

„A Facebookon jelenleg is nagyon sok cég használja a csoportokat belső, vállalati kommunikációra – teszi hozzá –, noha semmilyen rendszerszintű támogatásuk nincs, sem olyan megoldásai, amelyektől valóban hatékonyabb lenne, mint a Salesforce, az Asana vagy a Yammer. Mivel azonban évek óta probléma, hogy hosszú órákat facebookoznak el az emberek a munkahelyükön, ha már eleve ott szörfölnek, jó eséllyel gyorsan utoléri őket a munkatémájú üzenet. Hogy ehhez nem kell belépeni egy másik rendszerbe, fontos érv lehet a Slackkel szemben.”

A Slack mellékesen született meg

A Slack története kifejezetten mulatságos: a Flickrt is piacra dobó Tiny Speck nevű startup alapítója, Stewart Butterfield csak úgy bal kézzel húzta fel az applikációt, mert neki egyébként a Game Neverending nevű játék kötötte le a kreatív energiáit. Aztán, amikor az irtó nagyot bukott, a Glitch, egy hasonló szórakoztató felület lett a fő projekt, amely szintén olyan borzasztó számokat hozott, hogy kénytelen volt elismerni: benézte a hangsúlyokat. Amikor Butterfield fejében összeállt, hogy utoljára négy évvel ezelőtt írt emailt kollégának, mert a mellékes projektje sokkal jobban kiszolgálta a vonatkozó funkciókat, eldőlt a profilváltás. A Glitch hivatalos buktája kellett ahhoz, hogy piacra dobják a Slacket, de fél év alatt nyaktörő emelkedést tapasztaltak: pillanatnyilag naponta mintegy 125 ezer felhasználó, 13 ezer cég – köztük az eBay, a Sony, a Yelp – sokszorozza meg a számokat hónapról hónapra. A Wired szerint sok cég bónuszként tekint rá, mint amilyen az irodába rendelt talpmasszázs, meg a farmerpéntek.

Mit mond, aki már próbálta?

„A Slackben első ránézésre feltűnő, hogy nem próbálja megreformálni a teljes vállalati kommunikációt – véli Pécsi Ferenc, a Soreo.biz közösségi médiaszakértője. – Megelégszik azzal, hogy egy nagyon erős közösségi eszközt biztosít az együttműködő csapatok számára. Ezt viszont jól csinálja. Talán azért is olyan kézreálló – a Flickrre elköltött tanulópénz kiváló hasznosítása mellett –, mert egy cég belső szoftvereként jött létre, a napi gyakorlaton csiszolódott. A Slacken csatornákat képezünk, azon belül kommunikálunk, és ez inkább a Twitter logikája, mint a Facebooké. Ha a csatornákat az egyes feladatokhoz rendeljük, összetett munkáknál is nagyon átlátható rendszert építhetünk fel. A file-feltöltés egy kattintás a gépünkről, a Google Drive-ból, vagy a Dropboxból. A keresője erős és okos, „felismeri” az összefüggéseket. És talán a legfontosabb, hogy a Slack a régi eszközök leváltása helyett azok integrációját kínálja. Ha a Facebook at work sokakat át is csábít majd, a Slack szép lassan tovább növekszik, bár nem valószínű, hogy tömegplatformmá válik. Ami pedig a Facebookot illeti, ne felejtsük el, mennyit bénázott az elmúlt években biztonság és privacy témában. Hogyan bízhatná rá egy vállalat a belső kommunikációját egy ilyen cégre? Én nem tenném.”

Már az is elég, hogy nem ömlik a spam

Butterfield előző hobbiprojektje, a Flickr, a fotómegosztást forradalmasította csak úgy mellesleg. A tech szakértők szerint a Slackben potenciálisan benne van egy hasonló karrier. Tíz évvel ezelőtt a leveleink többségét másik ember írta. Ma ez az arány 8-10 százalékra zsugorodott. A fennmaradó 90 százalék robotoktól érkezik, majd goásan burjánzó tarkaságban elkeveredik a valóban fontos üzenetekkel. Ezt a kupacot minden áldott nap szétszálazni stressz és annyi energia, amennyit bárki boldogan fordítana hasznosabb dolgokra. Ha azonban megnyitjuk a Slacket, semmi más nem vár, mint a kollégák mondandója. Emberek célozzák nekem a szavaikat, nem hírlevelek, nem az új követőm a Twitteren, nem a Facebook értesítéseim. Ez a tiszta, világos határ pedig, úgy tűnik, már önmagában félsiker.

Meredeken ível felfelé

Ma a Slack heti 5-10 százalékos ütemben növekszik. A fizetős verziót 38 ezren használják összesen 2000 cégnél. Eddig 1,5 millió dollár profitot termelt, ha minden így marad, ez az év végéig 3,5 millióra duzzad. De az új regisztrációk tempójából inkább hat hetente millió dolláros növekedéssel számolnak. A lojalitás eddig 93 százalékos. Indulása óta a startup mintegy 60 millió dollár kockázati tőkét vont be, ebből csak áprilisban 43 milliót. Hetente 5-10 befektető keresi meg Stewart Butterfieldet, és már azzal a kérdéssel is találkozott, mennyiért volna hajlandó eladni a cégét.

Így növekedett az aktív felhasználók száma az első hat hónapbanForrás: Twitter

Egyszóval az emailintegráció hírfoszlányai és a még hájpmércével is volumenesnek számító hájp mellett pénz van a levegőben. De akár még izmosabbá válik a közeljövőben, akár letarolja a Facebook at work, nem volna rossz kipróbálni.