Az Európai Bizottság keresetet indíthat Magyarországgal szemben az Európai Bíróságon, figyelmeztet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi). A Bizottság még 2014. november végén szólította fel Magyarországot, hogy két hónapon belül tájékoztassa az EU Energiahatékonysági Irányelvének hazai átültetéséről, amit eredetileg a tavalyi év közepére kellett volna elvégezni. Mivel Magyarország nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének, a Bizottság most az Európai Bírósághoz fordulhat.
A Bizottság minden eszközt felhasznál majd, hogy érvényt szerezzen az Irányelv követelményeinek, mondta Hoós Éva, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának munkatársa 2014 novemberében. Vagyis a következő lépés az Európai Bíróság és a kötelezettségszegési eljárás lehet.
Az Irányelv számos intézkedést ír elő az energiahatékonyság javítására, többek között a következőket:
A fogyasztók számára legjelentősebb intézkedés az Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettsége (EHK). Ennek értelmében az energetikai cégeknek az általuk eladott energia 1,5 százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérniük évente a végső fogyasztóknál. Nagy-Britanniában és Franciaországban már létezik ez a rendszer, és ott úgy működik, hogy a szolgáltatók anyagilag támogatnak lakossági energiahatékonysági beruházásokat, írja közleményében a Mehi.
Az EHK jelentősége óriási: 2020-ra az ország évente akár 50 Petajoule energiát is megtakaríthat (a mai hazai energiafogyasztás 5 százalékát), a teljes hét éves ciklusban pedig 210 Petajoule megtakarítást is elérhetünk, véli a Mehi. "Ha a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia tervezetének számításaiból indulunk ki, az Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettsége évente akár 100 ezer lakóépület energiahatékony felújítását is szolgálhatná" - áll a közleményben.