Ne hagyjuk elveszni pénzünket!

Vágólapra másolva!
Az elmúlt évek egyik legjelentősebb gazdasági eseménye volt a svájci jegybank január közepén tett lépése, amikor váratlanul eltörölték az euró és a svájci frank közötti árfolyamküszöböt. Az eset látszólag a semmiből csapott le a piacra, de szerencsére megvannak a megfelelő módszerek, amelyek segítségével a hasonlóan vártalan események káros hatásait is hatékonyan kivédhetjük.
Vágólapra másolva!

Január közepén történelmi jelentőségű esemény rázta meg a világ befektetőit, amikor a svájci jegybank a korábban tett kijelentései ellenére váratlanul eltörölte a svájci frank és az euró közötti árfolyamküszöböt. Az esemény hatására a svájci fizetőeszköz őrületes erősödésbe kezdett a főbb devizákkal szemben, azok pedig, akik ellentétes mozgást vártak volna, pillanatok alatt hatalmas veszteségeket szenvedtek el.

De nem csak kisbefektetők jártak ezzel így, hiszen számos intézménynek is lehetősége volt arra, hogy a svájci frank gyengülésére játsszon. Ezek közé tartoznak az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő abszolút hozamú befektetési alapok, amelyek közül több magyar alap is példátlan mértékben veszített kezelt vagyona értékéből.

EURCHF keresztárfolyam Forrás: AmiBroker, Investor.hu

A legnagyobb visszhangot talán az elmúlt évek egyik legsikeresebb alapja, az OTP Supra körüli hírek keltették, amely több mint 117 milliárd forintos vagyont kezelt a svájci jegybank döntése előtt, az abszolút hozamú alapok jellemzőjének számító nagy szabadságfokkal. Mivel azonban az alapnak jelentős svájci frank gyengülésére játszó pozíciója volt, a frank erősödése következtében az alap nettó eszközértéke is jelentősen visszaesett, és ma már „csak” 88 milliárd forint fölött rendelkezik. De hasonlóak mondhatók el több egyéb magyar abszolút hozamú alapról.

Forrás: BAMOSZ, Investor.hu

Természetesen, ha egy alap egy hasonlóan ritka esetben elveszíti az elmúlt évek alatt összegyűjtött hozamának egy részét, az nem jelenti egyértelműen azt, hogy az alapot rosszul vagy nem megfelelő hozzáértéssel irányítják. Hiszen ha a jegybanki döntés nem számítana egészen kirívóan ritkának, a piacot sem tudta volna a látottakhoz hasonló mértékben megrengetni. (Természetesen az sem egészen biztos, hogy az alap tökéletesen körültekintően járt el, amikor ekkora pozíciót vett fel egy hasonlóan kérdéses irányba.)

Szerencsére, még ha nem is vagyunk közvetlen módon érintve az esetben, mi, átlagos befektetők is levonhatunk pár értékes következtetést, amit a jövőben betartva még jobban kézben tarthatjuk befektetéseinket.

Ismerjük meg a befektetéseinket!

Az első és legfontosabb, hogy ismerjük meg jól azokat az alapokat, amelyekre a nehezen megkeresett pénzünket bízni szeretnénk. Az alapkezelők rendszeresen szolgáltatnak adatokat az általuk tartott eszközökről és a befektetési politikájukról. Ezeket pedig - különösen az abszolút hozamú alapok befektetőinek - mindenképpen ajánlott folyamatosan szemmel tartani. Ha ezek alapján nem értünk egyet az alap cselekedeteivel, vegyük a pénzünket és keressünk olyan alapot, amelyiknek maradéktalanul egyetértünk a befektetési döntéseivel.

Ne bízzunk tehát vakon az alapok portfólió menedzsereiben. Attól függetlenül, hogy ők nagy valószínűséggel nagyon jól értik a dolgukat, kialakulhat tőlük eltérő véleményünk a jövőt illetően, ilyekor pedig merjünk továbblépni.

Diverzifikáljunk megfelelően!

Legyünk tisztában azzal is, hogy egy alap csakis jelentős kockázat vállalása mellett érhet el kiemelkedő hozamot, ennek következtében pedig annak ugyanúgy megvan az esélye, hogy az árfolyam lefelé lendül ki, mint hogy felfelé indul. Bár az alapok diverzifikált portfóliókat fednek le, több alapba való invesztálással jelentősen tudjuk csökkenteni teljes portfóliónk kockázatát.

Sohase bízzuk tehát a teljes pénzünket egy alapra (vagy bármilyen eszközre). Mindig a lehető legtöbb területet próbáljuk meg lefedni, így ha a svájci eseményekhez hasonló kellemetlen meglepetések érik egyik vagy másik általunk is tartott alapot, nem a teljes befektetésre szánt pénzünk látja ennek kárát.

Ehhez nyújt nagyszerű segítséget az Investor Trader rendszere, amelyen keresztül számos befektetési alapot vásárolhatunk meg néhány kattintással.

Fontoljuk meg a tőkevédelmet!

A látottak fényében fontoljuk meg tőkevédett alapok tartását is portfóliónkban. Bár az általuk ígért hozamok - pont a tőkevédelem következtében - általában nem lehetnek olyan magasak, mint például egy abszolút hozamú alap esetén, a hasonló kellemetlen meglepetések ezeket nem befolyásolhatják jelentősen.

A tőkevédelemnek azonban lehet egyéb ára is, hiszen ezeknek nagy része zártvégűen működik, tehát amellett, hogy a hozam nem lehet olyan magas, a pénzünkről általában egy előre megadott időszakra le is kell mondanunk. Ezért cserébe viszont még a múlt csütörtökihez hasonló black swan jelenségek sem fenyegetik az ezekben tartott pénzünket.

Ne kapkodjunk!

A döntés óta eltelt hetekben az OTP Supra befektetési jegyeinek árfolyamgrafikonját tanulmányozva leszűrhetünk még egy fontos következtetést. Azt látjuk ugyanis, hogy bár volt egy hatalmas visszaesés az árfolyamban, az elmúlt időszakban olyan ütemben nőtt az árfolyam, amire még nem volt példa korábban.

Forrás: BAMOSZ, Investor.hu

Azok, akik a nagy esés után egyből eladták a befektetési jegyeiket, realizálták a veszteségüket, és már nem volt részük abban az emelkedésben, amivel némileg enyhíthették volna a kárukat. Egy hasonló eset után tehát mindenképpen mérlegeljük a jövőt. Azt pedig mindig tartsuk fejben, hogy ez ehhez hasonló befektetések mindig hosszú távra, leggyakrabban több évre szólnak, ezért egészen más szempontokat kell fontolóra vennünk, mint például egy rövidtávra nyitott részvény pozíciónál.

Ha mindezt figyelembe véve is elképzelhető, hogy további esés jön, jobb, ha lezárjuk a pozíciónkat és realizáljuk az addigi veszteséget. Ha viszont úgy ítéljük meg, hogy ez nem valószínű, jobban tesszük, ha nem szállunk ki egyből, ellenkező esetben a visszaemelkedés lehetőségétől is megfosztjuk magunkat, és a veszteségünkkel is azonnal szembesülnünk kell.

Ha tehát a svájci árfolyamkorlát eltörlése utáni zuhanásokat látva arra a következtetésre jutottunk volna, hogy a befektetési alapok nem biztonságosak, gondoljuk ezt újra át. A bizalom bizonyos fokú megingása természetes reakció erre, de ha jobban belegondolunk, tisztában kell lennünk azzal, hogy megfelelően megtervezett és folyamatosan szemmel tartott befektetéseinket még egy hasonlóan kis valószínűséggel bekövetkező, történelmi szempontból is lényeges fordulat sem tudná alapvetően befolyásolni.