222 milliárd forint esélyegyenlőségi támogatást kaptak a cégek

Vágólapra másolva!
222 milliárd forintot kaptak az államtól azok a munkaadók, akik fiatalokat, kisgyermekes anyákat, régóta munkát kereső embereket vagy nyugdíj előtt állókat vettek fel. A támogatást mind a versenyszférában folyósították.
Vágólapra másolva!

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szerint sikeresnek tekinthetők a munkahelyteremtést kedvezményekkel segítő kormányzati intézkedések, és, hogy a jövőben is támogatják a munkaerőpiacon hátránnyal induló csoportok munkavállalását. "Vannak olyan társadalmi csoportok, amelyek tagjainak az elhelyezkedése a munkaerőpiacon nehéz; nekik kívánnak segítséget nyújtani egyebek mellett azzal, hogy a munkaadóknak - járulékkedvezményekkel - olcsóbbá teszik a foglalkoztatásukat" mondta Novák.

Több részmunkaidő kisgyermekes anyáknak

Az államtitkár kiemelte a 25 év alattiak foglalkoztatását: a fiatalok felvétele miatt, 151 ezer ember után több mint 26 milliárd forint kedvezményt kaptak cégek. Az 55 felettiek foglalkoztatásáért 362 ezer ember után 56 milliárd forintot, a kisgyermekes anyák foglalkoztatásánál 39 ezer fő után 10 milliárd forintot, a szakképzettséget nem igénylőknél 280 ezer ember után 38,4 milliárd forintot, míg a tartósan álláskeresőknél 28 ezer fő után 8 milliárd forintot juttattak a munkaadóknak.

Novák azt ígéri: a kisgyermekes a jövőben támogatást fognak nyújtani, hogy könnyebben vállaljanak állást részmunkaidőben, hogy ne kelljen választaniuk a napi 8 óra munka és az otthonmaradás között. Ezért a cégek az anyák részmunkaidős alkalmazásért ugyanazt a pénzt kapnák, mint amennyit a teljes munkaidősért kapmak.

A reklámadóról is szó esett

A támogatásokat a munkavédelmi akcióterv keretében folyósították, Kovács Zoltán kormányszóvivő elmondása szerint az akciótervvel 800 ezer embert értek el. "A munkanélküliség és a szegénység felszámolására a munkahelyteremtés jelenthet tartós, fenntartható megoldást" - mondta Kovács.

Kovács Zoltánt a sajtótájékoztatón a reklámadóról is kérdezték, amire a szóvivő nem kívánt válaszolni, csak annyit mondott: a magyar kormány mozgásterét ezen a téren korlátozzák az EU-s normák, és a jelenleg folyó tárgyalások után valószínűleg egy olyasféle reklámadót vezetnek majd be, amely az unió más országaiban már létezik.