Putyin cáfolta, hogy Asperger-szindrómás lenne

Russian President Vladimir Putin holds a ball with the Russian national soccer team players' autographs during his meeting with the team in Bor, Russian team training center, outside Moscow, 23 May 2002. Russian National soccer team will fly to the Soccer World Cup 2002, 25 May. AFP PHOTO/EPA/ITAR-TASS POOL

Újságírói kérdésre válaszolva cáfolta Putyin szóvivője, hogy az orosz elnök Asperger-szindrómás lenne. A Pentagon egy kiszivárgott jelentés szerint Putyin nyilvános szerepléseiről készült felvételek alapján jutott arra a következtetésre, hogy az autizmus enyhe formájában szenved.

"Ekkora hülyeséget nem is érdemes kommentálni" – válaszolta Dimitrij Peszkov a Gazeta.ru orosz hírportál újságírójának, aki arról kérdezte, mit gondol a napokban kiszivárgott 2008-as Pentagon-jelentésről.

Felvételeket elemeztek

A napokban nyilvánosságra került dokumentum, amelyet a CBS News nemzetbiztonsági tudósítója szerzett meg, azt állítja, nyilvános szereplései alapján megállapítható, hogy Vlagyimir Putyin Asperger-szindrómában szenved. A jelentés készítői állítólag 2000-től kezdve felvételről visszanézték Putyin nyilvános szerepléseit, de bevallottan nem rendelkeztek információval Putyin orvosi adatairól.

"Szélsőséges kontroll"

A jelentés szerint „Putyin neurológiai fejlődése jelentős mértékben megszakadt gyermekkorában”. Az elemzők feltételezése szerint az orosz elnök még magzatként agyi „sérülést” szerzett, és lehetséges, hogy az édesanyja agyvérzést kapott a terhesség alatt. A csoport úgy véli, ez hatással lehetett Putyin gondolkodására, és arra is, ahogyan a testének jobb felét mozgatja. Szerintük az is árulkodó, hogy Putyin nem szeret nagy tömegek előtt beszélni.

„A rendellenességet elsősorban szélsőséges kontrollal kompenzálja, és ez megmutatkozik a döntési stílusában és abban is, ahogyan kormányoz” – olvasható a jelentésben.

Kevés diagnosztizált eset

Az Asperger-szindróma neurobiológiai fejlődési zavar, amely tulajdonképpen az autizmus egy enyhébb formája, gyengébb szociális képességekkel, szűkkörű érdeklődéssel és repetitív viselkedésformákkal jár, de gyakran párosul magasabb intelligenciával. A szindróma tünetei viszonylag enyhék, a legtöbb Aspergeres segítség nélkül is boldogul a mindennapi életben, sokukat nem is diagnosztizálnak, becslések szerint az esetek 30-50%-át.