Békejobbot nyújtott a kormány a bankoknak

2015.02.11. 12:58

Békét kötne a kormány a bankszektorral, ez volt az üzenete az EBRD-vel hétfőn aláírt közös szándéknyilatkozatnak. Ebben csak mellékes momentum az Erste 15 százalékának megszerzése. A helyzetre jellemző, hogy egy nemzetközi szervezetettel kellett megállapodni ahhoz, hogy legyen valami hitelessége a kormányzat ígéreteinek, de piaci szereplők szerint még ez is csak egy darab papír. Több év kiegyensúlyozott kormányzás kell ahhoz, hogy visszatérjen a bizalom.

A kormány megígérte, hogy 2016-tól csökken a bankadó, nem lesz több nagy bankvásárlás, átlátható módon és piaci alapon szabadítja majd meg a bankokat a rossz hiteleitől, valamint bármilyen, bankokat érintő szabályozás esetén konzultálni fog a hazai hitelintézetek képviselőivel. Ezzel akarja visszanyerni a bankok bizalmát, és elérni, hogy újra a gazdaság motorjai legyenek, és hitelezzenek.

Megszegett megállapodások

A bankszektor és a kormány eddigi viszonyát jól leírja, hogy ezek az ígéretek egy nemzetközi dokumentumba kerültek. Egy kedden rendezett nemzetgazdasági minisztériumi háttérbeszélgetésen úgy fogalmaztak, hogy a kormány és a Bankszövetség megállapodásait mindkét fél megszegte már, így érezhetően nem lenne értelme egy újabb hasonló egyezségnek.

A kormány és a bankok megállapodásait mindkét fél megszegte márForrás: MTI/Máthé Zoltán

Figyelemre méltó azonban, hogy a bankok képviselőit teljesen kihagyták annak a dokumentumnak a megszerkesztéséből, amiben azt ígérik meg, hogy ezentúl minden őket is érintő kérdésben kikérik a véleményüket.

Miért kellett a megállapodás?

Eddig a magyar gazdaság a kilábalás időszakát élte. A növekedés nagy része abból adódott, hogy épp egy mélypontból evickéltünk ki. Ha ez után is szeretnénk, hogy a gazdaság megfelelő mértékben nőjön, akkor egy hitelezni tudó és akaró bankszektorra van szükség – hangzott el a beszélgetésen.

A magyar bankszövetséget meg se hívtákForrás: MTI/Simó Endre

Ez csak egy darab papír

A piaci olvasat némiképp eltér. Banki szakértő forrásunk inkább úgy látja, hogy a kormány eddig kihasználta a bankok eddigi helyzetét, és elvette, amit el tudott, hogy ebből konszolidálja a magyar költségvetést. Most viszont már olyan mélypontra jutottak a kapcsolatok, hogy az a magyar gazdaságot hátráltatja.

A hazai pénzintézetek zombibankokká változtak, hitelezés nélkül. Nincs bizalom a magyar gazdaságban, nincsenek cégek, amelyek hitelt vennének fel. Szerinte tehát ez olyan összetett probléma, aminek csak az első lépése lehetne ez a megállapodás, amelynek betartása és többéves kiegyensúlyozott kormányzás hozhatja meg csak az eredményét. Banki vezetőkkel beszélő forrásaink szerint sem látják többnek a tegnapi megállapodást egy darab papírnál külföldön.

Ezt kapják a bankok

  • 2016-tól az aktuális évi mérlegfőösszeg 0,31 százalékára csökken a bankadó, 2017-től ez már 0,21 százalék. Ez 60 és 21 milliárd forintos adócsökkentést jelent. Ez több mint a fele a 2015-re tervezett 144 milliárdos tervezett bevételnek
  • Ezentúl minden, bankokat is érintő kérdésben egyeztet a kormány a bankszektorral
  • Piaci alapon és átláthatóan zajlik majd a nem teljesítő hitelek kezelése
  • Egyenlő módon kezeli a kormány a bankszektor szereplőit, függetlenül annak tulajdonosi szerkezetétől
  • A kormány nem törekszik többségi állami tulajdon szerzésére a bankszektorban

A hírt pozitívan értékelték a piacok. A Buda-Cash brókerház úgy véli, hogy a várható eredményhatás már jórészt beépült az árfolyamba, ugyanakkor a megállapodás, a kormány és a bankok közötti viszony normalizálódása a magyar bankpapírok általános piaci megítélését is nagymértékben javíthatja.

A főbb politikai pártok közül a DK és az Együtt is üdvözölte a kormány lépését, hozzátéve, hogy az eddigi megszorító intézkedéseket is hibának tartják, és szerintük nem lehetne szerepe egy magántulajdonra épülő bankszektorban az államnak. 

Nem az Erste kisebbségi részesedésének a megvásárlása volt a lényeg hétfőnForrás: MTI/Kovács Tamás

Csak elterelésre kell?

Sokan nem látják a célját az állam bankvásárlásainak sem. Különösen az Erste esetében világos szerintük, hogy nem fog attól jobban hitelezni egy bank, hogy a döntéshozói közé beül a kormány emberei közül is egy. A döntés az eredeti kézben marad, amihez még jön az EBRD jelenlétének biztosítéka is, ami a kormány jelenlétét ellensúlyozhatja.

A háttérbeszélgetésen elhangzottak szerint az Erste kereste meg a kormányt, hogy az együttműködésről tárgyaljon. Szakértőink inkább a kormány megkeresését tartják valószínűbbnek, szerintük inkább az Erste dönthetett egy kisebbségi részesedés átengedése mellett, amiért cserébe az EBRD részvételét és a fenti pontokat kérte cserébe. A kormánynak pedig kapóra jön, hogy nem kell azt mondania nyíltan, hogy változtat a politikáján, hanem egy banki részesedésmegvásárlásba csomagolják a lépésüket.

Mennyibe kerülhet a 15 százalék?

Varga Mihály miniszter szerint 10 milliárdos nagyságrendű összegről lehet szó. De még nem világos, hogy az tőkeemelés vagy részesedésvásárlás formájában valósul meg. Az átvilágítás után májusban lehet végleges ár, a szerződést idén aláírhatják, de ennek a költsége már csak 2016-ban jelentkezhet.