Az ellenzék megmentheti a kéményseprőket

2015.03.12. 11:15

Csak parlamenti kétharmaddal lehet államosítani a kéményseprést, a kormánypártoknak pedig csak akkor lehet kétharmaduk, ha fegyelmezettebbek az ellenzéknél. A kéményseprők szerint a javaslat szakmaiatlan, a katasztrófavédelem nem lesz képes az eddigi színvonalon fenntartani a szolgáltatást. Egyelőre senki sem tudja, mennyibe fog kerülni az állami kéményseprés. A kéményseprők nagy része nem akarja a katasztrófavédelemnél folytatni a munkát, kérdéses, hogy lesz-e elég szakember. Ha a törvényjavaslatot elfogadják, az államosítás 2016. január 1-jén lép életbe.

A kéményseprés államosításához a kormánynak a parlamenti kétharmad támogatására van szüksége. Az Alaptörvény 31. cikke szerint ugyanis az önkormányzatok feladatait sarkalatos (kétharmados) törvény határozza meg. A Belügyminisztérium (BM) államosítást kimondó törvényjavaslatának 28. paragrafusa kiveszi az önkormányzatok feladatai közül a kéményseprő-ipari szolgáltatást, ezáltal maga is kétharmados, ezt a javaslat 11. paragrafusa ki is mondja.

Mi lesz, ha szavaznak róla?

A jelenlegi szabályozás szerint e törvény elfogadásához nem az összes, hanem csak az éppen jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatára van szükség. Ha az összes képviselő megjelenik az Országgyűlésben, akkor a kormánypártoknak nincsen kétharmados többségük. A törvényt tehát vagy akkor tudják elfogadni, ha a Fidesz-KDNP ellenzéki képviselőket állít maga mellé, vagy akkor, ha a kormánypárti képviselők fegyelmezettebben mennek el a szavazásra, mint az ellenzékiek.

Elnyeri a pártok támogatását

Kérdeztük a BM-et, mi a véleményük a kialakult helyzetről, a következő választ kaptuk: "A Belügyminisztérium szakmai apparátusa a kormány döntése alapján olyan megoldást készített elő, amely teljes mértékben az emberek érdekeit szolgálja, és reményeink szerint elnyeri a parlamenti pártok támogatását is. Tekintettel az előbbiekre, a jelenlegi helyzetben nem látjuk szükségességét alternatív politikai megoldás kidolgozásának."

A BM szerint a tervezet elnyeri a pártok támogatásátForrás: MTI/Soós Lajos

A rezsicsökkentés ára

Az MSZP az Origónak azt nyilatkozta, amíg a törvénytervezetet a BM nem nyújtja be (azóta ez megtörtént), addig nem tudják megmondani, támogatják-e vagy sem. De nem fogják megszavazni, ha az államosítás miatt a kéményseprők az utcára kerülnek, és ha valóban gyorsított képzésben oktatnák az új kéményseprőket. Az LMP egyértelműen nem támogatja a javaslatot, mert átgondolatlan és kapkodó. Mindkét párt emlékeztet arra, hogy a hulladékszállítás mellett a kéményseprés is egyike a rezsicsökkentéssel csődközelbe hozott közműszolgáltatásoknak.

A Jobbik nem fog együtt szavazni a kormánypártokkal a kérdésben, közölte Hegedűs Lorántné országgyűlési képviselő. Egyrészt azért nem támogatják a javaslatot, mert az újabb csapás a már így is erősen megnyirbált önkormányzati jogkörökre. Másrészt úgy látják, a rezsicsökkentés miatt lehetetlenültek el a kéményseprőcégek, az önkormányzatok amúgy el tudnák látni a feladatot. A Jobbik is átgondolatlannak tartja a tervezetet.

Kérdeztük a többi párt véleményét is, válasz nem érkezett.

A kéményseprők elutasítják

A kéményseprő-ipari tevékenység államosítását a kéményseprők, egész pontosan a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete (MKOI) több ok miatt is elfogadhatatlannak tartja. A törvénytervezetről, amihez képest a benyújtott javaslat csak minimális eltéréseket tartalmaz, az Origónak azt nyilatkozták, hogy szakmaiatlan, megvalósíthatatlan és veszélyes. A MKOI az ország legnagyobb kéményseprőcégeit tömöríti, többek közt a budapesti Főkétüszt, miskolci, szekszárdi, debreceni, egri, győri, soproni vállalatokat.

Csak kétharmados többséggel lehet elvenni az önkormányzatoktól a kéménysepréstForrás: MTI/Bruzák Noémi

Mi lesz a cégekkel?

Az államosítás a tervezett formában a 260 éves magyar kéményseprő-ipar végét jelenti, véli az MKOI. A cégek nagy része meg fog szűnni, mert a megmaradó feladatokból nem fognak tudni megélni. A BM kérdésünkre azt válaszolta, a kéményseprőcégeknek megmarad a nem lakossági szektor, de azt nem mondták meg, szerintük ebből lesz-e elég bevételük. A törvénytervezet indoklásában az áll, a nem lakossági szektor a teljes piac 10-20 százalékát jelenti.

Mi lesz a kéményseprőkkel?

Egyelőre azt sem tudni, mi lesz a kéményseprőkkel. Az MKOI végzett egy anonim felmérést, abból úgy tűnik, a szakemberek 25 százaléka akar a Katasztrófavédelemnél tovább dolgozni, ahová a kéményseprő-ipari feladatok kerülnek, ha a tervezetet elfogadják. A BM arra számít, a kéményseprők vagy a Katasztrófavédelemnél, vagy a kéményseprőcégeknél fognak tovább dolgozni. A törvény indoklásában az olvasható, 2014-ben 1850 ember dolgozott a kéményseprőcégeknél, a Katasztrófavédelemnek körülbelül 1350 emberre lesz szüksége az új feladatok ellátásához.

Gyorstalpaló kéményseprőknek

Az MKOI szerint kérdéses, hogy a Katasztrófavédelemnek középtávon lesz-e elég szakembere. Úgy tudják, a Belügyminisztérium a kötelező képzési idő lerövidítését tervezi. Kérdeztük a tárcát, igaz-e ez, azt válaszolták, náluk „jelenleg nem történnek lépések a vonatkozó jogszabály módosításának előkészítésére”.

Gyorstalpalón oktatnák az új kéményseprőketForrás: FŐKÉTÜSZ

Nincsenek meg a feltételek

A Katasztrófavédelemnek jelenleg se infrastruktúrája, se emberei, se pénze nincs a kéményseprői feladatok átvételéhez. A Katasztrófavédelem az Origónak azt nyilatkozta, épp felmérik, milyen forrásokra lesz szükségük a feladatok ellátásához. Azt ígérik, ezekkel rendelkezni fognak, mire a kéményseprés hozzájuk kerül. A tervezetben még az állt, hogy az államosítás 2015. november 1-jével lép hatályba, a Katasztrófavédelemnek szűk nyolc hónapja lett volna arra, hogy országos kéményseprő-ipari szolgáltatót faragjon magából. A benyújtott javaslat szerint a Katasztrófavédelem 2016. január 1-jével veszi át a feladatokat, vagyis nyertek két hónapot a felkészülésre.

Nem tudják, mennyibe kerül

A BM biztosított minket arról, hogy a kormány fog pluszpénzt adni a Katasztrófavédelemnek. Azt viszont még a Katasztrófavédelem sem tudja, mennyi pénzre lesz szükségük, hiszen még csak a felmérésnél tartanak. Kérdésünkre a BM azt válaszolta, csak "a törvény elfogadását követően, folyamatos felmérés alapján fogunk információval rendelkezni a feladat elvégzéséhez szükséges forrásokról". Az MKOI szerint az államosítás irracionálisan növeli a kéményseprő-ipari tevékenység költségeit.

Még senki sem tudja, mibe fog kerülni az állami kéményseprésForrás: AFP/Giuseppe Cacace

Egyelőre nincs rá pénz

Az biztos, hogy a Katasztrófavédelem idei költségvetésében a kormány nem számolt a kéményseprő-ipari feladatok átvételével, a szervezet a korábbi évekhez képest nem kapott sokkal több pénzt a büdzséből:

  • 2015: 52,8 milliárd
  • 2014: 51,5 milliárd
  • 2013: 51,5 milliárd
  • 2012: 47,5 milliárd

Ugyan a tényleges kéményseprést és ellenőrzést csak jövőre kell elkezdeniük, de minden dokumentumot július 1-jéig át kell venniük, ezeket fel kell dolgozni, és fel kell készülniük a január 1-jei munkakezdésre is. A törvényjavaslat szerint a kormány ingyenessé akarja tenni a lakossági kéményseprő-ipari ellátást. Ingyenebéd viszont nincs, az ingyenes kéményseprés azt jelenti, a Katasztrófavédelem költségvetését az állami büdzséből kell majd megemelni.

A rezsicsökkentés óta

Az államosítás tervezete nem érte váratlanul a kéményseprőket: a Népszabadságnak már 2014 nyarán több piaci forrás azt nyilatkozta, hogy erre lehet számítani. A rezsicsökkentés jegyében a kormány a kéményseprői feladatokért beszedhető díjat körülbelül a felére csökkentette, és pluszfeladatokat (például visszamenőleges kimutatáskészítést, új számlatömbök használatát) írt elő a kéményseprőcégeknek. A kéményseprők szerint a csökkentett díjakból a működést sem tudják fenntartani.

Zavarok jelentkeztek

Az MKOI tagszervezetei erre hivatkozva már akkor hét megye közel ezer településén állították le a kéményseprést, több cég csődöt jelentett. Az államosítást előíró javaslat indoklása szerint pedig a Katasztrófavédelemnek pont azért kell átvennie a lakossági kéményseprő-ipari szolgáltatást az önkormányzatoktól és az általuk megbízott cégektől, mert a "kéményseprő-ipari közszolgáltatásban jelentkező zavarok az ellátásban bizonytalanságot okoznak, és ezzel tűz-, illetve életveszély kockázatát eredményezik".

A törvényjavaslat indoklásában az is szerepel, hogy eddig 5 megye 309 településén kellett a Katasztrófavédelemnek közszolgáltatót kijelölni, mert azokban piaci kéményseprőcég nem működik.

Volt egyeztetés

Az államosításról a kormány egyeztetett az érintett szervezetekkel, ezt kérdésünkre a Belügyminisztérium és az MKOI is megerősítette. Pintér Sándor belügyminiszter Velez Árpád képviselő írásbeli kérdésére azt válaszolta, a szolgáltatók (köztük az MKOI) javaslatait figyelembe vették és hasznosították. Az egyeztetés a kéményseprők értékelése szerint eredménytelenül zárult.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK