A pénzhiány miatt adták el Gyurcsányék a moszkvai ingatlant

2015.02.24. 15:53

Az állandó költségvetési nehézségek miatt folyamatosan felvetődött, mit lehetne eladni, mondta tanúvallomásában Göncz Kinga volt külügyminiszter, a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség értékesítése kapcsán indult büntetőperben.

A moszkvaihoz hasonló ügy volt például a szófiai és a varsói hatalmas külügyi ingatlan is, amelyre Magyarország külpolitikai orientációjának megváltozása miatt már nem volt szükség, az állandó kormányzati problémát jelentő pénzhiány miatt viszont felvetődött, hogy ezeket megpróbálják értékesíteni. Ezt általában nehezítette, hogy csupán az épületek voltak a magyar állam tulajdonában, a földterület, amin feküdtek nem, mondta Göncz Kinga volt külügyminiszter, a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség értékesítése kapcsán indult büntetőperben.

A politikai ügyeket kezelte

Göncz Kinga nem emlékezett sem az ingatlan értékesítésével kapcsolatos szerződésre, sem arra, hogy az értékesítéssel probléma volt a vételár egy részének átutalása miatt. Külügyminiszterként a politikai ügyeket kezelte, egy ingatlan értékesítése nem volt számára kiemelt feladat, mondta, az ilyesmit a kellő közigazgatási rutinnal és jogi szaktudással rendelkező Horváthné Fekszi Márta államtitkár (a büntetőper másodrendű vádlottja) intézte, akiben Göncz Kinga szavai szerint vakon megbízott.

Moszkvának vétójoga volt

A moszkvai kereskedelmi kirendeltség épülete ráadásul Moszkva szívében feküdt, nem messze az orosz kormányzati negyedtől, ami a fogadó ország számára az ingatlan eladása esetén még biztonsági problémákat is felvetett, mondta el Göncz Kinga. Az épület értékesítése a sajátos tulajdonjogi konstrukció mellett azért sem volt könnyű, mert egy 1973-as nemzetközi egyezmény értelmében az orosz kormány egyetértése nélkül nem lehet eladni vagy átengedni másnak, az orosz kormánynak gyakorlatilag vétójoga volt a vevő kiválasztásakor.

Állandó probléma volt a pénzhiányFotó: Polyak Attila - Origo

 

Akkoriban nem volt probléma

Göncz Kinga kérdésre válaszolva elmondta, hogy minisztersége idején nem volt probléma az ügyletből, később a sajtóból hallott a büntetőeljárás megindulásáról. az elsőrendű vádlott, Székely Árpád volt moszkvai nagykövet kérdésére azt mondta: nem emlékszik a kettőjük közt lezajlott feszült beszélgetésre, vitára. A vádlott erre megjegyezte: ez azzal függött össze, hogy a tárcánál rossz néven vették, hogy ő megállapodott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a nagyköveti posztról történő távozásáról.

Oroszországban is eljárás indult

A Központi Nyomozó Főügyészség Magyarország moszkvai kereskedelmi képviseletének eladása kapcsán emelt vádat hét ember ellen. A vád szerint a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A vételár 23,7 millió dollár volt, ám a vevő nem sokkal később már ennek sokszorosáért adta tovább az ingatlant, ami miatt Oroszországban is indult büntetőeljárás.

Sokkal többet ért

Az ügyészség szerint az ügyletből a magyar államnak több milliárd forint meg nem térült kára keletkezett, ugyanis a moszkvai ingatlan egy 2008-as - védelem által vitatott - értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárt ért. Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Márta volt államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és az értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK