Itt a felminősítés dátuma

2015.03.02. 08:48

A tavalyi kiugróan gyors, 3,5 százalékos bővülés után idén már lassulást, 2 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít a GKI, valamint azt, hogy hitelminősítők az év második felében javítani fogják Magyarország besorolását – derül ki GKI Gazdaságkutató Zrt. MTI-nek eljuttatott előrejelzéséből.

A GKI szerint a gazdasági növekedés lassulásának fő oka, hogy az EU-támogatások idén már csökkennek, és az üzleti beruházások alig nőnek. Két jó mezőgazdasági év után némi visszaesés valószínű a szektorban. A kedvező tavalyi növekedési és egyensúlyi folyamatok ellenére sem csökkent az államadósság, így a költségvetési politika mozgástere szűk – véli a GKI.

A hitelminősítők csak az év második felében adhatnak jobb osztályzatotForrás: MTI/Faludi Imre

1,5 százalékos infláció lehet

Az alacsony olajár miatti alacsony inflációnak – a GKI 0,5 százalékos fogyasztói árnövekedést vár 2015-re –, valamint a devizahiteles terhek csökkenésének köszönhetően gyorsul a fogyasztás bővülése 2015-ben. Idén év végére 1,5 százalékos éves inflációt jelez előre a cég.

Nő a terrorveszély

A GKI kifejti, hogy az elmúlt hónapokban a világgazdaságban és Magyarországon is fokozódott a bizonytalanság. A világpiaci energiaárak esése és az Európai Központi Bank által meghirdetett lazítás kedvező a magyar gazdaság számára, de a nemzetközi politikai kockázatok fokozódása például az ukrán–orosz válság elmélyülése, a terrorveszély növekedése, az olajexportáló országok válságjelenségei is kedvezőtlenül hatnak. A görögországi helyzet kezelhetőnek látszik, de a tartós megoldás hiánya más dél-európai országok nehézségeivel együtt rontja az EU perspektíváját. A Fed várhatóan ősszel meginduló kamatemelése növelni fogja a pénzpiaci és növekedési kockázatokat – hívja fel a figyelmet a GKI.

A külföld nincs jó véleménnyel rólunk

Magyarország külföldi megítélése "az államosító, piacellenes és korrupciógyanús ügyekkel terhelt gazdaságpolitika miatt" nagyon kedvezőtlen a kutatóintézet szerint. A keleti nyitásnak nincs gazdasági hozadéka, miközben növeli az ország politikai elszigetelődését. Az Oroszországhoz kapcsolódó energetikai fejlesztések jövője egyre bizonytalanabb. A hazai energiaigény ezeket a jelenleg tervezett mértékben nem teszi szükségessé, miközben "homályos" a fejlesztések forrása, ráadásul ütközik az EU energiapolitikai elveivel, és valószínűleg szabályaival is.

1,5 százalékos éves infláció lehetForrás: Origo

A kormány a bankokkal való részleges kiegyezés révén igyekszik bővíteni a gazdasági növekedés forrásait, de ha ezek a gesztusok nem párosulnak más, a piac és a jogállam szabályait visszaállító lépésekkel, ennek hatása korlátozott marad – olvasható az előrejelzésben. A Növekedési Hitel Plusz nem a megengedett és a hitelezési kockázatokhoz igazodó kamatmarzs növelésével, hanem a veszteség egy részének jegybanki megtérítésével igyekszik élénkíteni a bankok hitelezési hajlandóságát. Mivel a gondok egy része a jó projektek hiányából származik, e lépéstől nem várható fordulat a GKI szerint.

Kissé gyengülhet a forint

Az államháztartási hiány 2014-ben a GDP 2,2 százalékára csökkent, eközben azonban jelentősen nőtt az EU által kiemelten figyelt strukturális deficit. A forint február végén az év elejei nagy gyengüléshez, a 2014 végi szinthez, sőt az euróhitelek átváltásánál rögzített 309 forint/euró árfolyamhoz képest is erős. A defláció is gyengébb árfolyamot indokol. Az MNB Monetáris Tanácsa a jelenleg 2,1 százalékos alapkamat várható csökkenését kommunikálja, ezzel párhuzamosan a forint enyhébb gyengülése várható.