Megdöccent tündérmese, avagy egy startup tündöklése és bukása

Fab, Jason Goldberg, Bradford Shellhammer, startup
Az alapítók, amikor még szárnyalt a Fab
Vágólapra másolva!
Startupországban az elmúlt négy év egyik leghájpoltabb története a Fab nevű dizájnoldalé. Ma jó esetben a kipukkadt lufi szinonímája, de a közbeszéd inkább a Titanicot emlegeti. Minden esély megvan rá, hogy hosszan kísértse még a befektetőket.
Vágólapra másolva!

Miközben pár év alatt összesen 325 millió dollár tőkét gyűjtött össze, márciusban a magára maradt alapító, Jason Goldberg egy önmagában bánatos 7 millió dollár készpénzért és 8 millió dollár értékű részvényért szabadult meg dédelgetett startupjától – pontosabban annak romjaitól. Kevés internetes lieblingke hullajtja el díszes tollait ennyire látványosan.

Milyen tanulságokat lehet ebből leszűrni?

Hogy a kudarc időnként tényleg kudarcot jelent

Jason Goldberg rutinos startupindítónak és startup-tönkretevőnek számít. A Jobster nevű álláskereső portálba 48 millió dollárt égetett bele, és nem a sajátját. Ő úgy fogalmaz erről, megismerkedett egy kockatőkéssel, aki a plakátgyerekének tekintette őt és a vállalatot, aztán nem sikerült igazán betörniük. Szilícium-völgyben azonban imádják, ha egy startup a földbe áll. Pedig nem minden buktában érdemes átvitt értelmet keresni, nem minden frusztráció az eljövendő nagyság jele. Olyan is van, hogy nem helyes az irány. Goldberg startupfiaskóiban a tőkealapok nem látták meg a pirosan villogó szirénát, így hát sikerült a befektetési körökben összesen 325 millió dollárt kidumálnia a kockatőkések zsebéből az újabb üdvöske, a Fab fejlesztésére.

Az alapítók, amikor még szárnyalt a Fab Forrás: waywire.com

Hogy a gyors növekedésnek buktatói vannak

A Fab úgynevezett gyorsan pörgő napi ajánlatoldalként – flash-sale site – indult: az ilyen szájtokon csak egyetlen termék kapható 24 vagy 36 órán át, de az hihetetlenül jutányosan, és sosem tudni előre, mi lesz a következő. Goldberg 2013-ban, két év működés után döntött úgy, hogy miközben megtartja a dizájnprofilt, átalakítja a Fabet hagyományos webshoppá. De ahelyett, hogy tanulmányozta volna az e-kereskedelem legfontosabb ismérveit és buktatóit – annál is inkább, mert kereskedelmi tapasztalata nulla volt –, csak az üzleti modell megújításával foglalkozott. Saját raktár, saját márkák, és európai startupok bekebelezése a nemzetközi növekedéshez – ez érdekelte. „Az elmúlt másfél évben nagyon sok Fab projekttel csak annyit foglalkoztunk, hogy elindítottuk, gó, gó, gó, aztán majd lesz valami, a részleteket ráérünk kitalálni később” –nyilatkozta a Fast Companynek. Azt pedig már egy befektetőjük mondta róluk, hogy amikor egy cég ennyire gyorsan egyre nagyobb, a tárgyak egyszerűen leröpülnek az asztalról, és ha nincs, aki elkapja őket, bizony összetörnek. Igaz ez például a Fab ötemeletes berlini irodájára, be kellett zárni, mielőtt összegyűlt a pénz, és szélnek eresztették az európai alkalmazottaikat.

Hogy veszélyes lehet ilyen gyakran pivotálni

Azaz megérteni, belátni, majd irányt váltani. 2010-ben megalakult egy közösségi oldal homoszexuális férfiaknak, a Fabulis – dedikáltan nem társkereső, hanem életmód-tanácsadó szájtként –, 2011-ben ebből nőtte ki magát a Fab. Ez okos stratégiai lépés volt: a Fabulis két alapítója, Jason Goldberg és Bradford Shellhammer piaci rést szúrt ki. Akkor a flash-sale oldal dizájner-webshoppá alakult, majd márkává, ázsiai viszonteladókkal, majd egyszer csak online bútorbolt lett. De ezekkel a lépésekkel az üzleti bohózathoz került egyre közelebb. A Fab olyan vállalatnak kezdte mutatni magát, amelynek lövése sincs, mit miért csinál. Kicsit hasonló mondható el Goldberg személyéről, aki lapzártáig egy új startupban, a Hemben találta meg a folytatást. Most is dizájnbútorral foglalkozik.

Hogy startupozni nem sprint, hanem maraton

A vállalat vezetője, Goldberg következetesen olyan embernek mutatta magát, akinek fontosabb elérni a nevezetes mérföldköveket, mint kézzel fogható gazdasági eredményt felmutatni. Több rekordot megdöntött, és még többre tett ígéretet – „Legalább 100 befektetőnek pitcheltem az elmúlt három hónapban”, „A miénk lesz a harmadik gyorsvállalat a világtörténelemben, amelyet egymilliárdra értékelnek”, „Mi leszünk az elmúlt 10 év legsúlyosabban megtőkeinjekciózott webshopja” –, pedig valószínűleg többre ment volna azzal, ha lelassít. A hangzatos bejelentéseket ugyanis hamarosan elbocsátások követték. A hajdan 700 főt foglalkoztató társaság önmaga árnyéka lett.

Hogy a kockatőke a céget bővíti, nem az egót

Goldberg minden új ötletével felkeresett egy befektetőt, akik örömmel tolták bele a pénzt abba, amit kitalált, pedig ezek egy része inkább nárcisztikus volt, mint praktikus. Saját márka, exkluzív üzleti kapcsolatok, licenszelés tervezőktől, ezek voltaképpen standard kereskedői álmok. Valójában azonban egyiktől sem növekszik az üzlet. Rob Forbes, a Fab egyik tanácsadója szerint a pénz akkor igazán hasznos, ha nehezen jön. Ha viszont könnyen, fontos az őszinte és józan visszajelzés. Hogy egy cégvezető környezetében ilyen hangok is megszólaljanak.

Hogy az alapító a vállalaton, ne az obeliszkjén dolgozzon

A megboldogult Betashop blogon Goldberg rendszeresen egyfajta vállalkozó-filozófusként nyilvánult meg. Szeszélyes, kapkodó fellángolásait Steve Jobs, Jeff Bezos, Bill Gates megszállottságához hasonlította. De a cégépítés folyamata általában bővelkedik a cseppet sem szexi részletekben, neki pedig ezekhez sokkal kevesebb kedve volt, mint győzni, mint látványos és felkapott vállalatot létrehozni, és mint beleírnia a nevét a történelemkönyvekbe. „A Fab vagy 4-5 milliárd dollárt fog érni 3-4 éven belül, vagy simán csak marad a milliárdos klubban” – mondta a Fast Companynek 2013-ban. Állítólag a szájt már akkor megjósolta, hogy létezik a harmadik, szintén esélyes forgatókönyv: miszerint a Fab egyszerűen elbokázza a befektetők pénzét. Sajnos igazuk lett. De ezúttal nem, mint pályája elején 48, hanem 325 millió dollárt.

A Fab rövid története

2010: Jason Goldberg és Bradford Shellhammer 3 millió dollárt kalapoz össze, és elindítja belőle a Fabulist, a homoszexuális közösségi oldalt.

2011 február: Áthuzalozzák az oldalt flash-sale szájttá dizájnereknek. A Menlo Ventures az első, 8 millió dolláros kör legfontosabb befektetője.

2011 június: első munkanapján a Fab 65 ezer dolláros forgalmat csinál. Három hét alatt eléri az 1 millió dollárt az eladásokban.

2011 december: újabb kör, 40 millió dollár, céget 200 millióra értékelik.

2012 február: A nemzetközi terjeszkedés jegyében a Fab felvásárol egy német flash-sales oldalt, a Casacandát.

2012 június: ugyanebből a célból bekebelezik az angol Llustre nevű dizájnoldalt, amely akkor épp 10 hete működik.

2012 július: harmadik kör, európai befektető, 105 millió dollár. A cég értéke papíron 600 millió dollár.

2013 tavasza: Újabb akvizíció. A MassivKonzept német dizájnbútoroldal.

2013 június: negyedik kör, ezúttal az ázsiai piacokért. A tőkeinjekció 150 millió dollár, a cégérték eléri az 1 milliárdot.

2013 július: Az európai főhadiszállásnak számító berlini irodából elbocsátanak 100 embert.

2013 november: ismét megválnak 50 embertől. Bradford Shellhammer társalapító és fő dizájnigazgató távozik a cégtől.

2014 május: a Fab felmond 90 munkavállalójának.

2014 június: a kortárs bútorral foglalkozó finn One Nordic felvásárlása.

2014 szeptember: a One Nordicból kinő a Hem, Goldberg új, jelenleg is működő cége. A Fab és a Hem kapcsolata nem egészen átlátható.

2015 január: Shellhammer bejelenti, hogy elindítja a Bezar nevű oldalt. Flash-sale szájt jegyzett dizájnereknek.

2015 március: a Fabet felvásárolja a szintén dizájnprofilú PCH, a hírek összesen 15 millió dollárról szólnak. Goldberg visszalép a CEO státuszból, és már csak a Hemre koncentrál.