Reszkethetnek a jegybanktól a brókerek

2015.03.17. 06:01

Új, csak a rendőrségéhez fogható kényszerintézkedési jogköröket adna a jegybanknak a kormány. Egy tervezet szerint bírósági végzés birtokában akár a tulajdonos akarata ellenére nyithatnának fel lezárt helyiségeket, foglalhatnának le bizonyítékokat. Jogászok szerint a tervezet összemossa a büntetőeljárási törvényt és a jegybanktörvényt.

Új, kényszerintézkedési jogköröket adna a gazdasági minisztérium a Magyar Nemzeti Banknak a kormány honlapjára felkerült módosítástervezet szerint. A jegybank pénzpiaci vállalatok (például brókercégek, de a módosítás minden piacfelügyeleti eljárásra vonatkozik) helyszíni ellenőrzésekor akár a tulajdonos és a helyszínen tartózkodó személyek akarata ellenére, vagy az ő távollétükben végezhetne házkutatást, nyithatna fel lezárt területeket, helyiségeket, és foglalhatna le bizonyítékokat.

Mint a rendőrség

Jelenleg csak a nyomozó hatóságok, vagyis a rendőrség, az adóhivatal és az ügyészség rendelkezik ilyen jogkörökkel. Sőt ezeknek a szervezeteknek a büntetőeljárások keretében kevesebb jogkörük van, mint a jegybanknak lenne a tervezet szerint. Az Origo által megkérdezett jogászok számos problémára hívták fel a figyelmünket:

  • Nem büntetőbíró adhatná ki az engedélyt.
  • A jogorvoslat lehetősége hiányzik a tervezetből.
  • A rendőrség szerepe nem világos az eljárásban.
  • Az ügyfél védelemhez való joga nem garantált.

Ha önként nem adnák oda

„A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírálja el, a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül, nemperes eljárásban. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye” – olvasható a tervezetben, amely a jegybanktörvényt módosítaná. Az Origónak nyilatkozó büntetőjogászok szerint ezzel egyebek között az a probléma, hogy olyan bíró adhatna engedélyt egy kényszerintézkedési eljárásban, aki esetleg életében nem látott büntetőeljárást: a szöveg a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot jelöli meg.

A bíróságnak akkor kell engedélyezni az ilyen helyszíni ellenőrzést, ha az MNB azt valószínűsíti, hogy a vizsgálat helyszínén olyan bizonyíték van, amit önként nem adnának oda, vagy megsemmisítenének.

Ha a tervezetet elfogadják, a jegybank az ajtót is rárúghatja a brókerekre, ha azt hiszi, titkolnak valamitForrás: MTI/Sallmayer Gábor

Nincs helye fellebbezésnek

A következő, sokkal nagyobb baj, vélik a szakértők, hogy a tervezet fellebbezésnek és felülvizsgálatnak, vagyis jogorvoslatnak nem ad helyet, miközben a jogorvoslathoz való jog alkotmányos alapjog, a büntetőeljárási törvényben (ami a nyomozó hatóságokra vonatkozik) a lefoglalások és a házkutatások esetében ez biztosított.

Mi a rendőrség szerepe?

Az sem egyértelmű, mi lenne a rendőrség szerepe az eljárásban. A tervezet szövege így szól: „ a helyszíni ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében az MNB a rendőrség közreműködését igényelheti”. Ebből jogász forrásaink szerint nem derül ki, hogy a rendőrség részvételét kötelező vagy csak lehetséges-e igénybe venni.

Önmaga ellen adjon bizonyítékot

A jegybanktörvényt módosító tervezet kötelezi a vizsgálat alatt álló személyt arra, hogy bizonyítékot szolgáltasson maga ellen, holott erre rendes büntetőeljárásban senki sem kötelezhető, figyelmeztet egy büntetőjogász. A tervezetben ez áll: „Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását, adatok, iratok szolgáltatását nem tagadhatja meg.”

Bármit lefoglalhatnának

A helyszíni ellenőrzésen a jegybank alkalmazottai lényegében bármit lefoglalhatnának, azt is, amire a bírósági engedély nem terjed ki. Az így lefoglalt tárgyakat és információkat csak akkor használhatnák fel bizonyítékként, ha utólag bírósági engedélyt szereznek. A megkérdezett jogászok szerint ezzel sérülne az ügyfél védelemhez való joga. Ráadásul azt is biztosítani kellene, hogy ezt ügyvéden keresztül gyakorolhassák.

Matolcsy György pénzügyi ellenőrei bármit lefoglalhatnánakForrás: MTI/Soós Lajos

Összemosnák a törvényeket

Nem világos, hogy ha már a jegybanknak ilyen jogköröket akar adni a kormány, azt miért nem a büntetőeljárási törvényben teszi, miért a jegybanktörvényben, vélik az Origo által megkérdezett jogászok. A kormány ebben a tervezetben kényszerintézkedési jogköröket adna az MNB-nek, de „nem jó ötlet összemosni” a jegybanktörvényt és a büntetőeljárási törvényt.

Nem nyilatkoznak

Szerettük volna kikérni tőkepiaci szereplők véleményét a tervezet ezen részéről, de senki sem akart nyilatkozni. Az egyik nagy brókercégnél csak annyit mondtak, általában véve üdvözölnek minden olyan lépést, ami a felügyelet szigorítását és a piac tisztulását eredményezi.

A brókerbotrány után

A brókerbotrány ügyei a kormány és a jegybank álláspontja szerint azért húzódhattak ilyen sokáig (a Buda-Cash esetében állítólag bő másfél évtizedig), mert korábban a brókercégeket nem ellenőrizték elég gyakran és elég szigorúan.

Erről nem volt szó

A kormány és a jegybank is beszélt arról, hogyan kellene szigorítani a felügyelet szabályait. Arról nem volt szó, hogy a helyszíni vizsgálatokon tágabb jogköröket kapna a jegybank, de a többi tervezett szigorítás nagyjából bekerült a tervezetbe, például ezek:

  • Öt helyett háromévente kötelező átfogó ellenőrzés befektetési vállalkozásoknál.
  • Nagyobb bírságok az elrettentés miatt.

Még változhat

A tervezet még változhat, március 20-ig bárki szabadon véleményezheti, csak ezután lesz belőle törvényjavaslat, amit majd beterjesztenek a parlament elé.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK