Algoritmusokkal vadászik a NAV az adócsalókra

A hálózatoknak nincs egyszerűen felismerhető világuk

Kilencmilliárd forintnyi uniós forrásból fejlesztett informatikai rendszert az adóhatóság. 12 ezer DVD-nyi egységes adatbázist kezelnek, az adócsalókat, sőt a potenciális csalókat algoritmusokkal szúrják ki.

Adócsalás mindig lesz, csak illúzió, hogy teljesen fel lehetne számolni, mondta Sinkáné Csendes Ágnes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai főigazgatója az adóhivatal új integrált adóigazgatási informatikai rendszeréről tartott háttérbeszélgetésen. Annyit tehetünk, hogy megdrágítjuk a bűnözést, szűkítjük a lehetőségeket, folytatta a főigazgató. Az adóigazgatási rendszer informatikai fejlesztése nagyon komoly előrelépés ebben a küzdelemben.

Kilencmilliárdba került

A rendszer legnagyobb újítása, hogy az adóhatóság teljes adatvagyonát egyben képes kezelni, tájékoztatott Lakos Lambert István, a NAV Informatikai Intézetének főigazgatója. A NAV adatvagyona jelenleg körülbelül 55 terabájt (a többszörözések nélkül, azokkal együtt összesen 130), és havonta 1-1,5 terabájttal nő. Emberi léptékre lefordítva ez 55 ezer gigabájtot jelent. Egy DVD-lemez (bár azok lassan kimennek a divatból) kapacitása 4,7 gigabájt, az adóhatóság adatvagyona tehát 11 702 DVD-re férne rá, és legalább 213 új DVD-re lenne szüksége a NAV-nak minden hónapban. De az adatokat természetesen nem DVD-ken tárolják.

Az új rendszer összesen 9 milliárd forintnyi uniós támogatásból, három projekt keretében valósult meg. A NAV majdnem 50 közbeszerzést írt ki eszközvásárlásra, többek közt 1400 laptopot vettek.

Csak 12 ezer DVD-re férne rá a NAV adatvagyona Fotó: Hajdú D. András

Nyitott rendszer

Az adatok nagy része a bevallásokból származik, a többi a NAV saját működéséből, ellenőrzésekből, magyar és külföldi társszervektől, az online pénztárgépektől és most már az ekáerből (a közúti árukövetési rendszerből), mondta Lakos Lambert István. A rendszer teljesen nyitott, új adatokat is be tud fogadni, akár teljesen új forrásokból. Az ekáerről például még szó sem volt, amikor a rendszert fejlesztették.

Még mielőtt a bűnt elkövetnék

Az adóhatóság munkatársai az adatbázis alapján egyedi adózóra lebontva (magánszemélyekre és cégekre) tudnak kockázatelemzéseket futtatni, amik megmutatják, hol várhatóak problémák. Ezek nagy része egyébként automatizált. A cél az, hogy a jó adózókat elkülönítsék a rossz adózóktól, a rosszakra kiemelt figyelmet fordítsanak, egy cég esetében akár még az előtt, hogy megkezdené működését.

Túl könnyű céget alapítani

Magyarországon nagyon könnyű céget alapítani, mondta Sinkáné Csendes Ágnes. Fontos, hogy csak olyan vállalkozásokat engedjenek gazdálkodni, amelyek valóban tisztességesen akarnak működni. Ezért a NAV az adóregisztráció után kockázatelemzést futtat, ha úgy tűnik, egy céget nem tisztességes szándékkal hoztak létre, mert mondjuk nincs mögötte finanszírozás, nincsenek meg a megfelelő eszközei, telephelyei, akkor a jövőben kiemelt figyelmet fordítanak rá.

A kockázatelemző algoritmusok felismerik a gyanús adózókat Forrás: Origo

Összevetik az információkat

A már működő cégeknél figyelik az értékesítések és a beszerzések, a forgalom alakulását, az áfabevallásokat. Ráadásul most már nem elszigetelten, hanem a kapcsolati hálóban, vagyis összevetik egy adott cég adatait a partnerei által bevallottakkal. Ha eltérést találnak, akkor tudják, hogy valami nem stimmel.

Az adóhatóság egyre jobban igyekszik a jelen és a közelmúlt folyamataira koncentrálni, ezt mindkét szakértő hangsúlyozta. Az online pénztárgépek és az ekáer ebbe az irányba mutatnak, ezek épp aktuális információkat szolgáltatnak az adózókról. Az aktuális folyamatokat könnyebb figyelemmel tartani, és érdemesebb is, egyrészt a megelőzés miatt, másrészt minél régebbi egy hátralék, annál nehezebb behajtani.

A paraméterek nem nyilvánosak

A kockázatelemzések pontos szempontjairól, az elemző algoritmusok paramétereiről Lakos Lambert István nem akart beszélni, ezek nem nyilvános információk. Ha azok lennének, akkor mondjuk az áfacsalók tudnák, mire figyel a NAV, és könnyebben tudnának csalni.

Van visszacsatolás

Kérdésünkre annyit elmondott, hogy a paraméterek kialakításakor korábbi magyarországi tapasztalatokat és nemzetközi példákat is figyelembe vettek. És a rendszer rugalmas, van visszacsatolás. Az ellenőrzések eredményei szintén bekerülnek az adatbázisba, ezeket összevetik a kockázatelemzések korábbi eredményeivel. Például ha egy kockázatelemző algoritmus olyan cégeket dob ki gyanúsként, amiknél aztán nem találnak problémákat, akkor tudják, hogy változtatni kell a paramétereken.

Az ellenőrzések eredményei alapján korrigálják a paramétereket Forrás: AFP/Loic Venance

Egyéni elbírálás

A hátralékok behajtását és a végrehajtásokat is megkönnyíti az egységes adatbázis, mondta Sinkáné Csendes Ágnes. Abból ugyanis adózóra lebontva kiderül, kinek, melyik cégnek milyen a fizetési fegyelme. A NAV így előre tudhatja egy adózóról, várható-e, hogy nem fog fizetni. Arra is tudnak következtetni, hogy ha egy adott adózónak hátraléka van, milyen eszközt érdemes az esetében felhasználni. Lehet, hogy elég egy felszólítás, de lehet, hogy a hátralékot a fizetésből kell letiltani.

Alkalmazkodni kell

Ami a jövőt illeti, az adóhatóság már most elég adattal dolgozik, véli Lakos Lambert István, több forrásra nem igazán van szükség. Azért Sinkáné Csendes Ágnes szerint a pénzügyi információk becsatornázása a rendszerbe megkönnyítené a munkájukat. A legfontosabb, hogy a NAV folyamatosan alkalmazkodni tudjon a változó jogszabályokhoz, gazdasági körülményekhez, ezt a már említett önellenőrzés és visszacsatolás a rendszerben lehetővé teszi, ebben mindketten egyetértettek.

A jó adózókat el kell különíteni a rossz adózóktól, az adóhatóságnak az utóbbiakra kell koncentrálni, az előbbieket pedig segítenie kell, az új rendszer ebben is nagy előrelépés.