Moszkvának gyanús a sok alma

alma almafa almaszüret dolgozik fa Foglalkozás gyümölcs gyümölcsfa HÉTKÖZNAPI munkás NÖVÉNY SZEMÉLY szüretel Napkor, 2014. szeptember 22.
Mezőgazdasági idénymunkások jonagored almát szednek Tudlik Tamás őstermelő almáskertjében a Szabolcs-Szatmár-Bereg me
Napkor, 2014. szeptember 22. Mezőgazdasági idénymunkások jonagored almát szednek Tudlik Tamás őstermelő almáskertjében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Napkor határában 2014. szeptember 22-én. MTI Fotó: Balázs Attila
Vágólapra másolva!
Moszkva gyanúsnak tartja a megnövekedett szerb almaexportot, a szerb hatóságok a reexportgyanús ügyletek kivizsgálását ígérik.
Vágólapra másolva!

Moszkva gyanúsnak tartja a megnövekedett szerb almaexportot. Belgrád szerint azért nőtt meg 48 százalékkal az alma exportja Szerbiából Oroszországba, mert Oroszország megtiltotta az Európai Unióból származó élelmiszerek importját. Az embargót kihasználva egyre több szerb cég foglalkozik élelmiszer-kivitellel - írja a Vecernje Novosti szerb napilap -, és ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy 118 ezer tonnára nőtt az éves almaexport. A szerb hatóságok a reexportgyanús ügyletek kivizsgálását ígérik.

Próbálják megkerülni

Az orosz gyanú azért merült fel, mert az EU több tagállama, de főleg Lengyelország igyekszik megkerülni az embargót, és mégis eljuttatni az áruját a hatalmas orosz piacra, közölte a Vecernje Novosti. Az a gyanú is felmerült, hogy Görögországból és Macedóniából is szerbiai és bosznia-hercegovinai közvetítéssel jut gyümölcs Oroszországba.

330 ezer tonna alma

A szerb mezőgazdasági minisztérium orosz kérésre közölte, hogy mekkora területen termelnek almát a nyugat-balkáni országban. Eszerint tavaly majdnem 24 ezer hektárnyi területen termett a gyümölcs. 2014-es adatokat nem közöltek, de 2013-ban ezen a területen összesen több mint 330 ezer tonnát szüreteltek.

Moszkva szerint gynúsan sok alma érkezik Szerbiából Forrás: MTI/Balázs Attila

Szigorították a vámvizsgálatokat

Tavaly júniusban már kisebb botrányt okozott, hogy Oroszországba küldött szállítmányokban szerb eredetűnek tüntettek fel uniós országokból származó sertéshúst. Az ügyeskedések akkor váltak intenzívebbé, amikor augusztusban Moszkva úgy döntött, hogy egy évre megtiltja az Európai Unióból származó gyümölcs, zöldség és egyéb élelmiszerek importját. A szerb miniszterelnök akkor határozottan kiállt az átcímkézéssel és a reexporttal, vagyis az importált termékek továbbexportálásával szemben. Azóta néhány kisebb ügyletre fény derült, a megelőzés érdekében a szerb hatóságok szigorítottak a vámvizsgálatokon.

Az export 10 százaléka

Szerbiából nemcsak almát, hanem körtét, cseresznyét és szilvát is nagy mennyiségben szállítanak Oroszországba. Szerbiából az orosz piacra a leginkább friss és fagyasztott gyümölcsöt, illetve zöldséget, gyümölcslevet, sertés- és marhahúst, húsipari termékeket, sajtokat, jégkrémet, alkoholt, bort, napraforgómagot és kukoricát szállítanak. Az ország exportjának körülbelül a 10 százaléka irányul Oroszországba.