Senki nem akarja kártalanítani a Quaestor-kötvényeseket

2015.04.02. 13:16

Lehet, hogy nemsokára mindent visszakapnak, de az is lehet, hogy semmit sem látnak majd a pénzükből a Quaestor-kötvényesek. Leegyszerűsítve ez a helyzet. Pedig a 100 milliárdos csődöt produkáló Buda-Cash példája azt mutatja, hogy van megoldás. A Beva valószínűleg 90 napon belül kifizeti a kisbefektetőket, és az eddig lefoglalt vagyon ott elég lehet minden más kár fedezésére. A Quaestor 210 milliárdos púpját azonban mindenki másra tolná. Nézzük, miben reménykedhetnek a megvezetett kisbefektetők.

Quaestor Hrurira az első, március 9-ei kamucsődje óta nem fizeti ki a kötvényeseinek a pénzüket. Ennek ellenére felszámolás nem indult. A cégcsoport brókercégéhez kiérkező MNB-biztosok gyorsan megállapították, amit eddig nem vettek észre. 150 milliárd forint fiktív kötvényt bocsátott ki a Quaestor azon a 60-on kívül, amit engedélyezett neki a felügyelet.

150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsátottak kiForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

150 milliárd, amire nincs fedezet. És ki tudja, hogy azokat a befektetéseket, amelyek a 60 milliárdra adnának garanciát, milyen áron lehet értékesíteni. A politika egyre inkább sürgeti a kártalanítást – amire a cég vagyona nem lesz elég –, de úgy tűnik, nagy áldozatokat senki sem akar hozni.

Kártalanítani kell a Quaestor károsultjait?

Egy vállalati kötvény vásárlóinak alapesetben nem jár más kártalanítás a csődbe ment cég vagyonán kívül. Más kérdés, hogy mi lesz a fiktív kötvényekkel. Hiszen a befektető hiába mérte fel legjobb tudása szerint a kockázatokat, arról nem tudhatott, hogy a Quaestor több mint négyszer annyi kötvényt bocsátott ki, mint amennyire engedélyt kapott.

Tehát, ha felszámolják a céget, akkor az adott kötvény negyedannyi vagyonra jogosíthatja fel a tulajdonosát, mint amennyiben eredetileg reménykedett. És ez az a pont, amikor az ügy már túlmutat a befektetők normál kockázatán, és talán érdemes elgondolkozni a kártalanításon.

Tarsoly szinte földönfutó papíronForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Tarsolynak nincs semmije

A 60 milliárd forintnyi jogszerűen kibocsátott kötvényre ott lesz a cég vagyona, érjen akármennyit. A 150 milliárdot azonban tovább kell keresnünk. Amennyiben a cégnél nem találnak erre is némi fedezetet, akkor a leglogikusabb, ha a csalás gyanúsítottjainál nézünk körül. Magyar György, a károsultakat képviselő ügyvéd elmondta, a bűnügyi eljárás elején zárolhatják a felelősök vagyonát. Ha az eljárás során elítélik a felelősöket, akkor a zárolt vagyon elkobozható és felhasználható a kártalanításra. A legnagyobb baj ezzel, hogy Tarsoly Csaba és társai papíron szinte földönfutók. Különböző offshore cégek házában laknak. Pénz is ezeknek a cégeknek a külföldi számláin lehet. Szerda este a legfőbb ügyész úgy nyilatkozott, hogy 160 milliárd forintnyi vagyont sikerült lefoglalni az ügyben. A feljelentés 150 milliárd forint kárról szól. 

Nehéz megbecsülni, mekkora az esélye annak, hogy más vagyonokat megtalálnak-e a felelősöknél és bevonják-e azokat a kárrendezésbe. A főügyész becslése is adhat némi kétkedésre okot, hiszen az ismereteink szerint a cég vagyona leginkább nehezen pénzzé tehető ingatlanokban van. 

Ha Tarsoly Csaba nem, akkor majd a többi bróker fizetForrás: Origo/Horváth Dávid

Fizessenek a tisztességesek

A jegybank javaslata szerint a Bevának kellene kifizetnie a fiktív kötvények értékét. Érvelésük szerint ezek sosem konvertálódtak valódi kötvényekké, a cégnél kezelt ügyfélpénzek voltak, és erre jár a garancia. A Beva viszont kivár a döntéssel az ügyvédek állásfoglalásáig, mielőtt a tisztességes piaci szereplők pénzéből kifizetné a kötvények értékét. Érthető a Beva ellenszegülése, hiszen a kártalanítással évtizedekre eladósítaná a teljes szektort. Olyan cégeknek, nagyobb bankoknak és más brókercégeknek kellene fizetniük, amelyek semmilyen szabálytalanságot nem követtek el.

A kifizetés ellen szól az is, hogy a Quaestor nem úgy szedte be ezeket a pénzeket, mintha vonatkozna rájuk az alap garanciája.

Ha a felügyelet is felelős, akkor akár fizethetne isForrás: MTI/Vajda János

Közpénzt is lehetne erre költeni

A károsultak érvelése szerint ők is fizetnek adót, ebből fizetik az MNB, régebben PSZÁF alkalmazottait. Szerintük épp ezért jogosan várnák el, hogy a felügyelet alaposan vizsgálja meg a pénzügyi vállalkozásokat. Nem értik, hogyan tudott 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt kibocsátani a Quaestor úgy, hogy senki sem vette észre a testületben.

A jegybanknak az elmúlt években egyébként is több százmilliárdos nyeresége keletkezett, amit különböző alapítványokra, ingatlanokra és hangszerekre is költenek. Az ellenzéki pártok közül is több vetette már fel ezt, a kormányoldalon vagy a jegybanknál azonban nincs jele annak, hogy ezen most komolyan gondolkoznának.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK