MNB: Tovább csökkent a nettó külső adósság

magyar nemzeti bank mnb
magyar nemzeti bank
Vágólapra másolva!
Tavaly tovább mérséklődött az ország nettó külső adóssága, amit a GDP növekedése is támogatott, a nettó külső adóssága a GDP-hez mérten 33 százalék közelébe csökkent, mondta Koroknai Péter, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője. A gazdaság külső adóssága továbbra is magasabb, mint a környező országokban, de a tavalyi fizetési mérleg többlete kimagaslik a régióban.
Vágólapra másolva!

A külső adósság 2009 első negyedévében volt a csúcson, több mint 60 százalékon. Koroknai Péter elmondta, hogy a tavalyi negyedik negyedévben számottevően nőttek a gazdaság közvetlentőke-forrásai, aminek hatását mérsékelte a portfóliórészvény-források csökkenése. A negyedik negyedév során közel 1,5 milliárd euróval nőttek a gazdaság nettó közvetlentőke-forrásai, ami főként a külföldiek emelkedő magyarországi befektetéseinek volt köszönhető.

Az MNB Fizetési mérleg jelentés című kiadványában azt írta, hogy a gazdaság nettó külső adóssága továbbra is magasabb, mint a régiós országokban, azonban a különbség mértéke az elmúlt évben tovább csökkent.

A fizetési mérleg többlete kimagaslik a régióban

A magyar gazdaság tavalyi külső finanszírozási képessége a GDP 8,3 százalékára emelkedett, ami a folyó fizetési mérleg, illetve a tőkemérleg egyaránt 4,3 milliárd eurónyi többletéből alakult ki. A régiós országok között Magyarország fizetési mérlegének többlete a legmagasabb, amiben jelentős szerepe van az EU-transzferek kiugróan nagy felhasználásának és a cserearány javulásán keresztül az áru- és szolgáltatásegyenleg többletének is, közölte a MNB.

A régióban Magyarország fizetési mérlegének többlete a legmagasabb Forrás: MTI/Soós Lajos

A jegybanki tájékoztatás szerint a negyedik negyedévben is magas külső finanszírozási képesség alakult ki, ami a külső adósság jelentős csökkenésével járt együtt, miközben nőtt az előző negyedévben is tapasztalt külföldi működőtőke beáramlás.

Kedvező hatások

Az államháztartás finanszírozási igénye 2014-ben is a GDP 2 százaléka közelében alakult, amiben szerepe volt a jelentős gazdasági növekedés és bérdinamika következtében kedvezően alakuló bevételeknek, illetve az online pénztárgépek bekötése miatt az adóbeszedési hatékonyság javulásának. A vállalati szektor pénzügyi megtakarítása annak ellenére maradt igen magas, hogy a beruházási kiadásai nagymértékben emelkedtek, ami az emelkedő EU-támogatásokkal segített javuló jövedelmezőségre vezethető vissza. Az év során tovább emelkedett a lakosság nettó pénzügyi megtakarítása, illetve folytatódott az állampapírokat és befektetési alapokat preferáló portfólióátrendeződés is, ami azonban az év második felében lelassult.