Quaestor-ügyben nem akarnak állami pénzt látni az Origo olvasói

2015.04.03. 12:11

Hiába jelentette be a főügyész, hogy becslése szerint 160 milliárd forint vagyont sikerült zárolniuk a Quaestor-csoportnál, az olvasóink pesszimisták a kártalanítással kapcsolatban. A legtöbben sem a cég, sem a felelősök magánvagyonát nem látják elégségesnek. Az Origón uralkodó olvasói közhangulat szerint ennek ellenére sem kellene állami forrásból kiegészíteni ezeket a pénzeket. Így viszont a befektetők egyrésze elköszönhet a megtakarításától.

Honnan lehetne meg a Quaestor károsultak pénze, ezt latolgattuk csütörtökön. A főügyészség szerint megvan 160 milliárd forint. Tehát a követelések 70 százaléka. Papíron ez igaz lehet, de valószínűleg a vagyon legnagyobb része forgalomképtelen és a cégháló is átláthatatlan. Az olvasóink közül is kevesen hisznek abban, hogy meglesz a pénz.

Lesz elég pénz a felszámolásból? Nem reprezentatív felmérésünk eredményeForrás: Origo

A Tarsoly-vagyonban sem bíznak 

Mivel csalás történt, joggal számíthatnának arra, hogy a vagyonosnak tűnő felelősök majd megtérítik a keletkezett kár egy részét. Olvasóink azonban nem bíznak ebben. Szerintük, ha van is pénz, akkor az soha nem kerül elő az off-shore cégek tengeréből.

A felelősök vagyonából kártalanítják az ügyfeleket?Forrás: Origo

Ha bukta van, akkor bukta van

Olvasóink túlnyomó többsége szerint nem lenne fair, ha a Beva, vagyis a szabályosan működő befektetési vállalkozások dobnák össze a pénzt a kártalanításra. Ezzel a szektor, pl. az OTP Bank évtizedekre eladósodhatna.

A felelősök vagyonából kártalanítják az ügyfeleket?Forrás: Origo

Közpénz, köszönöm nem

Olvasóink elutasítóak azzal szemben is, hogy közpénzből fizessék ki a keletkezett kárt. A legtöbben az MNB vagyonát vonnák csak be a kárrendezésbe, de azt is csak akkor, ha megállapítható a felügyelet felelőssége.

Közpénzből is kártalanítsanak?Forrás: Origo

Mi lesz a 160 milliárd sorsa a felszámolás során? 

Egy a felszámolás menetét jól ismerő szakértő szerint, ha meg is van ez a 160 milliárd, akkor is van miért aggódnia a kötvényeseknek. A büntetőeljárás során zárolták vagy zárolhatják Tarsoly Csaba és cégei vagyonát. A cégcsoport felszámolása még nem kezdődött el. Ha a pénzzé is tudják majd tenni a cég vagyontárgyait, akkor is csak a fiktív, vagyis a csalással kibocsátott kötvényesek kártalanítására lehet majd felhasználni. A legálisan kibocsájtott kötvényesek a felszámolásban bízhatnak csak. Az már egy másik kérdés, hogy mennyi marad számukra a nem pontosan meghatározható vagyonból.

Mivel a kötvénysorozatonként állapítják majd meg a fiktív papírok arányát, azok járhatnak a legrosszabbul, akik olyan kötvénysorozatból vásároltak, amelyekben viszonylag kevés ilyen van. Ha a Beva belép a kártalanításba, akkor sem nő a kártalanítási alap, hiszen ilyenkor a Beva is igényt tart majd a cégben talált pénzre, ráadásul azt a kötvényesek előtt meg is kaphatja.