50 milliárd forint osztalékot fizet ki a Mol

alternatív bevételi forrás, benzinkút
Vágólapra másolva!
Megszavazta az 50 milliárd forint osztalék kifizetését a tavalyi eredmény után a Mol Nyrt. éves rendes közgyűlése. Az osztalék részvényenként mintegy 500 forint, az eredmény fennmaradó része tartalékba kerül. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szerint a cég a drasztikus olajáresés ellenére is jól teljesített.
Vágólapra másolva!

Legutóbb a Mol a 2013. évi eredmény után fizetett osztalékot, amelynek összege 60 milliárd forint volt, részvényenként 590 forint. Az igazgatóság javaslata alapján a közgyűlés elfogadta a Mol-csoport nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készített konszolidált éves beszámolóját és az erre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést, 4650 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 4 milliárd forint anyavállalati részvényesekre jutó eredménnyel.

A közgyűlés elfogadta a magyar számviteli törvény szerint elkészített éves beszámolót és az erre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést is, 3189 milliárd forint mérlegfőösszeggel, 121 milliárd forint mérleg szerinti eredménnyel, 8 milliárd forint lekötött tartalékkal.

Hernádi elégedett

A drasztikus olajáresés ellenére is jól teljesített a Mol-csoport, az üzletágak együttes fejlesztése és a fegyelmezett pénzügyi stratégia révén a vállalat csillapítani tudta a rohamosan romló iparági környezet hatásait, mondta Hernádi Zsolt. A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója szerint az integrált fejlesztés előnye, hogy a vállalat jól tudja kezelni az olajipar ciklikus változásait. A jelenlegi alacsony olajár ugyan nem kedvez a kutatás-kitermelés (upstream) üzletágnak, de a kereskedelmi és feldolgozási szegmens (downstream) 10 éve nem látott teljesítményt ért el.

Hernádi szerint az olajáresés ellenére is jól teljesített a Mol Fotó: Bielik István - Origo

A Mol továbbra is a hatékonyságjavításra koncentrál, és a készletek nemzetközi szintű növekedésére számít, mondta Hernádi Zsolt. Szerinte az olajipart számos tényező befolyásolhatja, mint például a gazdasági növekedés mértéke és a megnövekedett politikai kockázatok (orosz–ukrán konfliktus, szíriai helyzet).