Sokkal jobban is működhetnének a Jeremie-alapok

Több jelenlegi paraméteren változtatna a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület a JEREMIE-programokban.

A 2009-ben elindult JEREMIE-programokban 2014 végéig 28 alapkezelő mintegy 75 milliárd forintot helyezett ki, derült ki a szakmai szervezet egy sajtóbeszélgetésén. A forrásokról nem tudtak elegen, a támogatás zárványszerűen működött, és vannak olyan fejlődési szakaszok, amelyekben még nem elérhetőek a források – a valódi gazdaságélénkítő hatásra tehát még várni kell, de ha a jövőben is folytatódhatnak, ez reális elvárás.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a program sarokkövei számos változtatást elbírnának, amire a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület több javaslatot is tett.

Társfinanszírozás

Jelenleg az alapokban az EU-források aránya nem haladhatja meg a 70 százalékot. A szervezet szerint ésszerűbb lenne ezt a korlátot az életciklushoz igazítani: minél korábbi fázisú az adott befektetés, annál nagyobb a befektetői kockázat. Ha az állam célja minél több ötlet megvalósítása, a korai fázisú befektetések a jelenlegi 70 százaléknál magasabb aránnyal többre jutnának.

Földrajzi megkötés

A jelenleg működő 28 alapból 27 GOP forrást kapott, amely Budapestre és a közép-magyarországi régióra nem terjed ki, ezért a tőkét kapott cégek jelentős része más régiókba tette a székhelyét. A tipikus startupműködési terület a fővárosi régió. Ezért ezt a kérdést kiemelt jelentőséggel kell kezelni.

Időkorlát

A jelenlegi programokban az alapok kizárólag öt évnél fiatalabb vállalkozásokba fektethetnek forrást. Az üzemméret vagy az éves bevétel azonban jóval informatívabb jellemzők.

Értékbeli megkötések

A JEREMIE-alapok egy-egy társaságba csak korlátozott mértékű tőkét fektethetnek be. Ez a szabály azonban akkor is érvényes, ha az adott társaságot több körben, egymásra épülve, több JEREMIE-alap finanszírozza. Ez a co-investment. Ilyenkor a befektetések együttes értékére vonatkoznak a szabályok, vagyis jelenleg ilyen társfinanszírozással nem növelhető a társaság rendelkezésére bocsátott tőke. Pedig ez gyakori eset, amíg egy startup eljut az exitig, általában több befektetőtől kap forrást. Ezért a co-investment-korlátozások feloldása kiemelten fontos szempont – főként a későbbi, növekedési fázisban lévő társaságok esetében.

Nem mindegy, melyik fázisban van a startup

A legnagyobb magyar szakmai szervezet javaslatokat is megfogalmazott. Úgy vélik, a JEREMIE-programok meghirdetésének sorrendje nem volt szerencsés. Az I. programban a növekedési alapok, majd a JEREMIE II. program keretében a magvető alapok jelentek meg. Így egyes cégek forrásbőséggel, mások forráshiánnyal találkoztak. „A jövőben induló kockázatitőke-programokat célszerű lenne eleve csoportokra bontatni – mutat rá Zsembery Levente, a HVCA elnöke. – Ésszerűen a magvető (angyal), az induló és a növekedési fázisokat kell elkülöníteni, mert ezekben a fázisokban eltérőek a cégek igényei és a tőkebefektetők kockázata.”

Egyik napról a másikra fogy el a pénz

Az is igen szerencsétlen körülmény, hogy az eddig létrejött valamennyi JEREMIE-alap befektetési időszaka ugyanazon a napon, 2015. december 31-én zárul le. Mivel új programot még nem írtak ki, a jelenlegi forrásbőséget komoly tőkehiány válthatja. Ez a vállalkozások forrástervezését alapvetően nehezítheti meg. A tervezésben az lenne segítség, ha egy hosszú távú naptárban az alapkezelők is pontosan láthatnák, melyik évben milyen alapok indítását tervezi az állam. A kockázati tőke forrásai így folyamatosan támogatnák a gazdasági növekedést.

Régiek és újak

Jelenleg azt írja elő a szabályzat, hogy azt az alapkezelőt, amelyik az egyik JEREMIE-forduló keretében forráshoz jutott, a következő fordulóban kizárják. Pedig nem mindegy, hogy a már piacon lévő alapkezelők és inkubátorok kapnak-e esélyt arra, hogy a korábbiak zárását követően új alapokat indíthassanak. Ezt a korlátozást célszerű volna eltörölni.

Üvegműködés

Végül a transzparencia jelentőségéről: a piaci szereplők jogos igénye, hogy a program a lehetőségekhez képest átláthatóan működjön. Mindegyiküknek fontos segítség, ha az ágazatról megfelelő statisztikák állnak rendelkezésre, például a tranzakció bejelentésén túl az időről időre aggregált statisztikai adatgyűjtéssel. Természetesen anélkül, hogy ezzel egy-egy adott tranzakcióról üzleti érdekeket is sértő információk kerülnének nyilvánosságra.