Átalakítaná Budapest közlekedését Varga Mihály

2015.05.11. 12:18

Újragondolná Budapest tömegközlekedését Varga Mihály, szerinte ha szétválasztják a kötöttpályás és a buszközlekedést, utóbbi akár nyereséges is lehet. A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt az Origónak, hogy a költségvetés összeállítása során mindegyik miniszterrel komoly vitái vannak. A politikus ellenzi a halálbüntetést, de úgy véli, vitázni lehet róla. 

 

  • Sem a halálbüntetést, sem az eutanáziát nem tartja elfogadhatónak
  • Hatalmasra duzzadt vízfejként működik a BKK, ezen szerinte változtatni kell
  • 2018-ra kedvező helyzet esetén jöhet az egyszámjegyű szja
  • Nem látszik visszaesés a forgalmi adatokban a vasárnapi boltzár bevezetése óta
  • Csak ideiglenes terhet jelent a bankoknak a Quaestor-károsultak megmentése, mert a megelőlegezett összeget visszakapják a zárolt vagyonból

Másfél hete majdnem minden a halálbüntetésről szól, ön örülne a kivégzéseknek?

Más halálának örülni? Furcsa lenne. Az élet felbecsülhetetlen értékű egyszeri adomány, amit nem vehetünk el senkitől, még magunktól sem. Ezért sem a halálbüntetést, sem az eutanáziát nem tartom elfogadhatónak.

Ha a parlamentben szavazás lenne erről a kérdésről, akkor nemmel voksolna?

Nemmel, de ettől még messze vagyunk. Most még arról vitatkozunk, lehet-e vitatkozni. Szerintem lehet, ennél sokkal kisebb jelentőségű ügyekben is vita zajlik.

Varga Mihály nemmel szavazna a halálbüntetésreFotó: Bielik István - Origo

Tényleg átveszik a BKV 53 milliárdos adósságát?

Beterjesztettük az ehhez szükséges, az idei évet érintő költségvetési módosítást, de ez csak egy része annak a megállapodásnak, amit szeretnénk megkötni a fővárossal. A tömegközlekedés évek óta egyeztetés tárgya a főváros és a kormány között. Biztonságos és kiszámítható feltételeket kell teremteni, ennek módjáról folyik a párbeszéd a kerületi polgármesterek részvételével. Szorgalmazzuk az egész fővárosi közlekedés újragondolását.

Egyes területeken irreális profitelvárást megfogalmazni, míg másutt egyáltalán nem ördögtől való. A kötöttpályás közlekedést külön kellene választani a BKV-tól, a buszközlekedésnél akár a profit is reális lehet. Újra kell gondolni az intézményrendszer nagyságát, már több mint 13 ezren dolgoznak ezen a területen, a járatkiszervezések sem állították meg a létszámnövekedést. A BKK hatalmasra duzzadt vízfejként működik, amin változtatni kellene.

Van garancia arra, hogy jövőre nem kell újabb 53 milliárd forintot kifizetni?

Nincs garancia, de sokat tehetünk azért, hogy ennek kisebb legyen az esélye. Mivel a kormány az elmúlt években már átvette az önkormányzatok tartozásait, nem kívánunk olyan lépéseket támogatni, amelyek újratermelhetik az adósságokat. Az egyezség nem csupán adósságátvétel lesz, hanem a főváros bizonyos vagyonelemeket adhat át.

Varga: Az adósság újratermelődését meg kell akadályozniFotó: Bielik István - Origo

A buszágazat kiszervezésének egyszer már nekifutottak.

Akkor nem volt meg hozzá a szükséges akarat.

Jegyáremelés lesz?

Erről a tulajdonosoknak kell dönteni. A rendszer 160-170 milliárd forintból működik, de van még tartalék a rendszerben, szakértők szerint ezek feltárásával nem kellene újabb forrásokat bevonni.

Tarlós István mennyire tette magáévá ezeket az ötleteket?

Még tartanak az egyeztetések, de ugyanazt érzi fontosnak, mint mi: a minél hatékonyabb és biztonságosabb működést.

Lesz villamos a Keletitől Újpalotára?

Sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznék az elektromos buszok beszerzésére, mint a kötöttpályás közlekedés fejlesztésére. A megállapodásban szeretnénk látni, hogy a következő években hány elektromos buszt vásárolnak.

Mi lesz a dugódíjjal?

A 4-es metró uniós támogatásához még a Demszky-vezetés vállalta a dugódíj bevezetését. A fővárosnak kell megvizsgálni, hogy ez milyen módon teljesíthető vagy kerülhető meg.

Az elektromos buszokat részesítené előnyben a kötöttpályás közlekedés fejlesztésével szembenFotó: Bielik István - Origo

Eddig arról szóltak a hírek, hogy júniusban elfogadhatják a költségvetést, hogyhogy csak július végén szavaz majd a parlament?

Menetrendünk szerint június végén lezárulhat a vita, és dönthet a parlament a költségvetésről. Május 13-tól számítva másfél hónap bőven elég az elfogadáshoz.

Mit lehet tudni a főbb számokról?

Jövőre 2,5 százalékos bővüléssel számolunk, mivel az uniós források felhasználása alacsonyabb lesz, a korábbi programok kifutása és a későbbiek elindulása miatt. Fegyelmezett, takarékos költségvetés készül, amit jól mutat a két százalékra tervezett hiány. Ez egyébként alacsonyabb az EU átlagánál. A tárcák ennek ellenére ugyanakkora vagy éppen nagyobb forrásból gazdálkodhatnak, mint 2015-ben.

Kik lesznek a legfőbb nyertesek, és mely területeken nem lesz áttörés 2016-ban?

A legnagyobb nyertesek a családok lesznek, mivel az adóváltozások miatt csökkennek a terheik. Egyrészt az szja-csökkentés, másrészt az adókedvezmények kiterjesztése is pozitívan érinti majd őket. Az állam folytatja az életminőséget javító beruházásokat, létrejön ismét egy külön beruházási alap.

A megkezdett életpályamodellek is folytatódnak, a pedagógusok 10, míg a rendvédelmi és a fegyveres dolgozók 5 százalékos béremelkedésre számíthatnak. Jövőre 43 ezer ápoló és 18 ezer orvos részesülhet béremelésben, amelyre 15,8 milliárd forint jut. A háziorvosok számára lehetővé tesszük, hogy a helyi adó alól mentesüljenek, ha az adott önkormányzat így dönt.

A háziorvosok mentesülhetnek a helyi adók alólFotó: Bielik István - Origo

Számítások szerint a tervezett adócsökkentések révén a gazdagok járnak jól, a kiskeresetűek esetében jóval kisebb a csökkenés mértéke. Ezen hogyan változtatnának?

Hangsúlyozom: mindenki jobban jár, mindenki tesz egy lépést előre. Az adócsökkentés mindenkit egyformán érint, a 16 százalékos kulcs miatt a magasabb keresetűek arányosan ugyanakkora jövedelmet tudnak realizálni, mint az alacsonyabb keresetűek. Az adórendszer semleges, nem bünteti azt, aki többet dolgozik. Egy kivétel van, a család, ahol eddig is, ezután is a gyermekek száma alapján jár kedvezmény.

Progresszív adózás 2018-ig biztos nem lesz?

Nincs ilyen szándék. Az alacsonyabb jövedelműeknél az szja-kulcs csökkentése, a sertéshús áfájának 5 százalékra mérséklése és a munkahelyvédelmi akcióterv folytatása segíthet, utóbbinál a munkaadó a munkahely megtartásához járulékkedvezményt vehet igénybe.

Nem tartanak attól, hogy a kedvezményeket a vállalkozások lenyelik, és továbbra sem emelnek béreket?

Az akció elsődleges célja a munkahelyek megőrzése volt, és nem a béremelés, mégis tavaly 3 százalék fölött nőttek a reálkeresetek.

Az áfakulcs 2018-ig biztosan 27 százalék marad, vagy területenként fogják ezt csökkenteni?

A kormány adófilozófiája, hogy aki jövedelmet szerez, azt segítjük, aki pedig fogyaszt, ott adóztatunk. Ezért csökken a társasági adó, vagy az szja, míg a jövedéki adóban nem volt ilyen elmozdulás. Általánosan nehéz csökkenteni az áfát, mivel nehezen tudnánk garantálni az államháztartási hiány alacsony szintjét, másrészt a feketegazdaság hatása miatt nehéz megjósolni egy intézkedés pontos hatását. Ezért ágazatonként módosítunk, szerencsére a legtöbb területen csökkent is a feketegazdaság aránya.

"Aki fogyaszt, ott adóztatunk"Fotó: Bielik István - Origo

A költségvetésben mekkora összeget tesz majd ki az előbb említett beruházási alap?

A rendkívüli kormányzati tartalék és az országvédelmi alap összege 100-100 milliárd forint lesz, míg az ettől külön kezelendő beruházási alap 100 milliárd forint fölötti összeget tartalmaz. Ennek a forrását a kormányzati vagyonértékesítés adja.

Mekkora összeget jelent ez?

Idén 169 milliárd forintot várunk.

Milyen vagyonelemekről van szó?

Ezek elsősorban olyan állami ingatlanok, amelyekhez hasonlókat korábban többnyire átadtunk az önkormányzatoknak, ingatlanok, földterületek. Most ezek értékesítését készítjük elő.

Nem tartja túl optimistának az idénre várt 3,1 százalékos bővülést?

Vannak kockázati tényezők, például az ukrán válság, azonban több hónap tapasztalatán vagyunk túl. A magyar gazdaság elég erős ahhoz, hogy ez korlátozottan hasson ránk. A tavalyi tapasztalat, hogy aki exportpiacokat veszített Oroszországban és Ukrajnában, az talált piacot máshol. A bővülés másik alapja a belső fogyasztás és a beruházások megugrása volt, ami idén is folytatódhat.

Mely területekkel tudtuk kiváltani az orosz piacot?

A nyugat-európai és az amerikai piacokon tudtunk növekedni, de Afrikában is meg tudtuk vetni a lábunkat.

Varga Mihály: Nem éreztük meg az orosz piac kiesésétFotó: Bielik István - Origo

Ez is a keleti nyitás kudarcát mutatja.

Dél-Koreában, Vietnamban és Kínában is komoly eredményeket tudtunk elérni, de olyan relációkat kellett felújítani, ahol évtizedek óta semmi sem történt. Nem szabad elfelejteni, hogy a Nokia magyarországi kivonulása komolyan visszavetette az ázsiai exportunkat, csak Kazahsztán esetében 40 százalékos volt a visszaesés.

2018-ig elérhetjük az egyszámjegyű szja-t?

Nagyon jelentős összegről, például 9 százalékos adókulcs esetén 500 milliárdos bevételkiesésről van szó. A stabilizációt és a konszolidációt lezártuk, most a növekedést kell minél szélesebb alapokra helyezni, hogy legyen lehetőség a személyi jövedelemadó ilyen mértékű csökkentésére.

Mik lehetnek a következő évek növekedési alapjai, milyen nagyobb beruházások jöhetnek?

Több mint 50 befektetésre készülő külföldi céggel tárgyalunk. Azt nehéz megmondani, hogy ebből hány beruházás valósul majd meg, de a hazai gazdasági feltételek jó alapot adnak a külföldi tőke beruházásaihoz. A kormány a termelő ágazatokra helyezi a hangsúlyt, a szabályozási környezet elsősorban őket segíti. Vizsgáljuk azt is, hogy a munkaerő-piaci kínálat gyengülése milyen új ágazatok meghonosítását teszi a jövőben szükségessé. Az országnak vannak már olyan részei, ahol munkaerőhiány van.

Ezekben a térségekben a hiányt nem lehetne az utóbbi években elvándorolt százezrekkel pótolni?

Elindítottuk a Gyere haza! programot, amely megpróbál munkaerőt kereső hazai cégeket bevonni. Eddig több mint 20 cég jelezte, hogy jelenleg külföldön dolgozó magyaroknak ajánlana itthon állást, mintegy 300 munkahelyet ajánlottak fel. Másrészt a szakképzési rendszer átalakításával a németországi szisztémát másoltuk le. A gazdasági tárcához került a szakképzés irányítása, így jobban a gazdaság igényeihez tudjuk igazítani az oktatást.

Megérte vállalni ezt a rengeteg konfliktust a reklámadó 7-8 milliárd forintos bevételéért?

Olyan piacot vonunk be a közteherviselésbe, amely korábban nem volt ennek a része, éppen ezért megérte vállalni a konfliktust. Tőlünk nyugatra is sok helyen működik ez az adó, ráadásul az itteninél magasabb kulcsok vannak. Egyszerű adótípus, nem lehet kikerülni. 100 millió forint alatti bevételnél továbbra sem kell reklámadót fizetni.

Megérte a konfliktus a reklámadó miattFotó: Bielik István - Origo

Három közvélemény-kutatás is azt mutatja, hogy az emberek túlnyomó többsége ellenzi a vasárnapi boltzárat. Terveznek enyhítést?

A forgalmi adatokon nem látszik visszaesés. A forgalom alapvetően a szombati és a hétfői vásárlásokra oszlik el, változnak a fogyasztói szokások. Érzékeljük azt is, hogy a helyi piacok forgalma jelentősen megugrott, egyáltalán nem baj, ha a hazai vállalkozások forgalma nő.

Volt hatástanulmány, vagy csupán népnevelői szándéka volt a kabinetnek?

A kiindulópont a szabad vasárnap volt, hogy ebben az ágazatban mindenkinek biztosítsuk a pihenés lehetőségét. A szabad vasárnapot csak azért nem terjesztettük ki más szektorokra, mert ezt a magyar gazdaság még nem bírná el. Nehéz döntés volt, mint mindig, amikor kialakult szokásokat kell módosítani. Hatástanulmány nem volt, mivel ez parlamenti javaslatként került elő, a minisztériumban jóval korábban, még 2011-ben készült egy közvélemény-kutatás.

Nem tartanak egy sikeres népszavazástól a vasárnapi boltzár kapcsán, hasonlóan a 2008-as kormányellenes referendumhoz?

Ha lesz referendum ebben a kérdésben, akkor a kormány érvelni fog a saját álláspontja mellett.

Simor András 2013-as távozása óta nem látott vita alakult ki a jegybank és a kormány között a bankadó mértékével kapcsolatban. Kié lesz a döntő szó?

Azonos célok mentén dolgozunk, így sikeres gazdaságpolitikában vagyunk érdekeltek. Sajnálatosnak tartom, hogy a jegybank egyik munkatársa kifogásolja a kormány már megszületett döntését, ez valóban a 2010-2013 közötti Simor-korszakot idézi. Azonnal megválnék attól a kollégától, aki ezt a gazdasági minisztérium részéről tenné meg a jegybank döntésével kapcsolatban.

A közös célok úgy érhetők el, ha tiszteljük egymás munkáját és függetlenségét. A vállalkozások hitelezésének növeléséért kötöttünk megállapodást az EBRD-vel, ezt betartjuk. Az Erste már konkrét vállalást tett a következő évek hitelnövelésére. A jegybank folyamatosan mérni tudja a vállalati hitelállomány változását, ha ez nem következik be 2016-ban, akkor ezt jeleznie kell a kormánynak. Ebben az esetben változtatunk majd az adón. Megjegyzem, január 1-jétől még így is Magyarországon lesz a legnagyobb mértékű bankadó Európában.

Meglepődött az MNB egyik munkatársának kijelentésénFotó: Bielik István - Origo

Tehát nem úgy csökkentenek, hogy az a bank jár jól, aki az elmúlt években nem hitelezett?

Az elmúlt években az volt a cél, hogy csökkenjen a devizahitelek aránya a devizabetétekhez képest. Most furcsa volna azt számon kérni, amit korábban mi magunk vártunk el.

A pénzintézetek egyfajta bankadóként tekintenek a Quaestor-károsultak megmentésére. Csányi Sándor nemzetközi fórumokhoz akar fordulni.

Szíve joga, nyugodtan megteheti, ha úgy gondolja, hogy sérelem érte. A parlamenti döntés után a kormány mozgástere korlátozott. A megelőlegezett összeget a bankok visszakapják a zárolt vagyonból, ez tehát ideiglenes teher. A pénzügyi rendszer iránti bizalom pedig mindenki számára fontos.

Mi lesz a Kun-Mediátor károsultjaival?

A károsultakat képviselő ügyvéd felszámolást kezdeményezett a cégnél, hogy a lefoglalt és értékesített vagyonból a károsultakat fizessék ki. Az NGM abban tudott eljárni, hogy visszavontuk a cég utazásszervezői engedélyét, mivel mint utazási iroda nem felelt meg az előírásoknak.

Hogyan lehetne ezeket az ügyeket elkerülni?

Az ellen egyetlen hatóság sem tud fellépni, ha ön azt mondja, hogy 20 százalékos havi hasznot garantál, és én odaadom a pénzemet. Azt persze nem tudom kizárni, hogy az Origóban van olyan lehetőség, ami ezt a hozamot kitermeli. Komolyra fordítva a szót azt tudom mondani, hogy nagyon oda kell figyelni, mekkora hasznot kínál egy pénzügyi szolgáltató, és visszaélés gyanúja esetén jelenteni kell a felügyeletnek. Hosszú távon a pénzügyi kultúra javítása, az ismeretek iskolai oktatásba emelése segít.

Pletykák szerint nem felhőtlen a viszonya Lázár Jánossal, talán ön is politikai veteránnak számít?

Megtisztelő ez a szó. Minden miniszterrel van vitám, tekintettel arra, hogy most rakjuk össze a 2016-os költségvetést. Az NGM takarékos gazdálkodást szeretne, a minisztériumok pedig természetesen minél több pénzt a programjaik megvalósításához. A kormány olyan költségvetést tudott elfogadni, hogy egyetlen tárca sem jár rosszabbul, mint 2015-ben.

Nem minden a jó gazdasági adatFotó: Bielik István - Origo

A gazdasági adatok fényében lát lehetőséget arra, hogy a Fidesz számára kedvezőtlen közvélemény-kutatási adatokon fordítsanak?

Meggyőződésem, hogy sem a mostani, sem a három év múlva bekövetkező közhangulat nem a gazdasági adatoktól lesz alapvetően jobb vagy rosszabb. A magyar gazdaság talpra állásában nagyon sok embernek volt és van része, de nem hiszem, hogy pusztán a gazdasági mutatók alapján mondanának ítéletet a kormányról. Tény persze, hogy jó adatokkal könnyebb támogatókat szerezni.

Ha nem a gazdasági teljesítmény alapján, akkor mi alapján ítélnek a Fideszről?

Öt éve kormányzunk, így az emberek több és más jellegű elvárást fogalmaznak meg a kormánnyal szemben. Olyat is számon kérnek rajtunk, amit örököltünk, aminek kialakulásához semmi közünk nem volt, például a devizahitelesek helyzete.

A negatív hangulaton egy-egy személycsere sem segítene?

Ezt a miniszterelnöknek kell mérlegelnie.

Ön fogadott már el tanácsot Habony Árpádtól?

Mindenkitől fogadok el tanácsot, Habony Árpádtól nem kértem és nem kaptam eddig.