ATHENS, GREECE - FEBRUARY 17: The EU and Greek flags fly in front of the Parthenon on the Acropolis on February 17, 2012 in Athens, Greece. Following a meeting on Wednesday, finance ministers across the Eurozone are calling for greater scrutiny and oversight of Greece's proposed budget cuts in order to approve the latest 130 billion euro bailout package. The package, which is anticipated to be finalised on February 20, 2012, is essential for Greece to avoid defaulting on a 14.5 billion euro bond it is due to repay in mid-March. (Photo by Oli Scarff/Getty Images)
Vágólapra másolva!
A híres befektetési guru, Marc Faber szerint Európának egyáltalán nem áll érdekében, hogy a görögök elhagyják az eurózónát, hisz egy ilyen lépés az oroszokat hozhatná jó pozícióba a Földközi-tenger térségében.
A borús kilátásairól is híres befektetési szakember a CNBC-nek adott hétfői interjújában azon meglátásának adott hangot, hogy a görögökkel kapcsolatos álláspont mögött a gazdasági érdekeken túl sokkal fontosabb politikai vetületek is meghúzódnak, és ezekről kevés szó esik. Ha Görögország mégis kilépne az eurózónából, akkor az amerikaiak vezette NATO katonai szövetség tagjai azon kezdenének aggódni, hogy még intenzívebbé válna az orosz befolyás a mediterrán térségben.
Marc Faber befektetési guru a CNBC-n Forrás: CNBC.com
Számos szakértő véli úgy, hogy a görögök mégsem tudják kifizetni a Nemzetközi Valutaalap felé kedden aktuálissá váló 750 millió eurós törlesztőrészletet és csődöt jelentenek. Ha ez mégis bekövetkezne, akkor elég nagy a valószínűsége, hogy a hellének hátat fordítsanak az eurónak.
Mindez szabad utat nyithatna az orosz flottának, hogy egészen a Földközi-tengerig tolja ki fennhatóságát a Fekete-tengerről
- állítja Marc Faber.
Ráadásul a Krím félsziget és Kelet-Ukrajna elfoglalása szinte már elérhető közelségbe hozta Putyin számára a mediterrán térséget, Athén maga mellé állítása pedig jelentős mérföldkő lenne a terjeszkedésben. Ugyanakkor Görögország a balkáni és a földközi-tengeri régió legfontosabb NATO-bázisa is egyben.
Putyin orosz elnök és Ciprasz görög miniszterelnök moszkvai sajtótájékoztatója (2015. április 8.) Forrás: TASS / Barcroft Media/TASS / Barcroft Media/Tass / Barcroft Media
A világhírű befektető ráadásul nincs egyedül véleményével, mivel Európában is növekvő aggodalmakkal figyelik Athén és Moszkva közeledését, hisz a januárban megválasztott új görög kormányfő áprilisban tett látogatást Putyinnál. Persze mindez még nem jelentene semmit, de Ciprasz nem támogatja az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankcióit, valamint orosz pénzbeli segítségnyújtás is felmerült a bajba jutott országnak, ha rábólintanak az Oroszországból Európába szállítandó gázvezeték görög szakaszának megépítésére. Természetesen az USA finoman is sürgette Athént, hogy utasítsák el az állítólagos orosz ajánlatot, és támogassák inkább az Európa és Azerbajdzsán között kiépítendő gázvezetéket, mellyel csökkenthető lenne az orosz függés.
Cipraszt vélhetően nem zavarja, hogy Putyin éket tud verni az európai országok közé a görögök oroszokhoz közeledő politikájával
- hivatkozik a CNBC írása a brit Civitas Intézet egy áprilisi elemzésére.
Harci repülőgépek repülnek át athéni Akropolisz felett, a Függetlenségi napon szervezett katonai parádén (2015. március 25.) Forrás: AFP/Louisa Gouliamaki
Lehet, hogy számos politikai és katonai stratéga Faber-rel ellentétes álláspontra helyezkedik, Oroszország mégis egyre jobban jelen van az Unió peremországaiban, ami aggodalomra adhat okot. A Nomura elemzői szerint Putyinra amúgy is nyomás nehezedik az egyre növekvő orosz társadalmi és gazdasági feszültségek miatt, ami még inkább táplálhatja terjeszkedési törekvéseit, nem megelégedve a Krím félsziget és Kelet-Ukrajna megszerzésével. Így már NATO-tagállamok területén is könnyen elképzelhető bizonyos provokáció - írja Alastair Newton a Nomura egyik márciusi írásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
