Elviszi a rezsicsökkentés nagy részét az állami közműcég

2015.05.14. 11:02

Nagyrészt elviszi a rezsicsökkentés miatt a háztartásoknál keletkezett megtakarítást az állami közműcég adóforintokból történő létrehozása. Miután minden gázfogyasztó az állam ügyfele lesz, az állam nehezen emelheti majd a díjakat, a veszteséget máshonnan kell majd kipótolni. Ráadásul a hátralékos ügyfelek és minden probléma az állam felelőssége lesz.

Az Első Nemzeti Közműszolgáltató mintegy 116 milliárd forintjába került az adófizetőknek eddig a Policy Agenda politikai és gazdasági elemzőcég számítása szerint. Ez az összeg alapvetően két tételből jön össze:

  • 83 milliárd forintot kellett fizetni a német kisebbségi tulajdonosnak és a fővárosnak a Fővárosi Gázművek tulajdonjogáért.
  • 33 milliárd forintba kerül a közműszolgáltató és a hozzá szorosan kapcsolódó Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Társaság létrehozása.

A rezsicsökkentés megtakarítás

Emellett a rezsicsökkentés miatt a háztartásoknak 2013-tól 2015. februárig 173 milliárd forinttal kellett kevesebbet fizetniük, mintha maradt volna a rezsicsökkentés előtti ár. A rezsicsökkentés összege így eddig egy háztartásra összesen 52 ezer forintot megtakarítást jelentett. A nemzeti közműszolgáltató költsége egy háztartásra lebontva (ebbe minden magyar háztartás beleszámít, nem csak a gázt használók) 31 ezer forint. A rezsicsökkentés miatt elmaradt áfabevételek pótlása egy háztartásra számítva 9900 forint (a költségvetésnek ezt a pénzt máshonnan kellett finanszíroznia, végső soron ezt a háztartások fizették meg).

Az állami közműcég vesztesei

Ha az 52 ezer forint megtakarításból kivonjuk az áfabevételek pótlásának és az állami közműcég létrehozásának költségét, akkor egy gázt használó átlagos háztartás 12 ezer forintot nyert összesen, számol a Policy Agenda.

Egy olyan háztartás pedig, amelyik nem használt gázt kénytelen volt kifizetni a közműszolgáltató költségét, más ágon kompenzálta a kieső adóbevételt. Ez ezeknek a háztartásoknak  40 900 forintjába került, ez pótolta a költségvetési hiányt.

Azok a rezsicsökkentés és az állami közműcég vesztesei, akik nem használnak gáztForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Adóból kell majd kipótolni

2015-től várhatóan az összes gázfogyasztó háztartás a magyar állam ügyfele lesz. Ezzel viszont megérkeztünk a folyamat legproblematikusabb részéhez, véli a Policy Agenda. A gáz ára a mindenkori politikai vezetés számára érzékeny területet jelentett. Ennek egyszer már komoly árát fizette meg a társadalom, mivel a „jó kormányzás” mércéjévé tett alacsony gázár 2006-ban 170 milliárd forintjába került az adófizetőknek. A jelenlegi kormány ezt a rendszert építi vissza, és ebből a csapdából nehezen tud szabadulni.

Azzal ugyanis, hogy önmaga lett a szolgáltató, meg kell mutatnia, hogy képes alacsonyabban áron adni a földgázt, mint eddig. Ha ez világpiaci szempontból kedvező (azaz alacsony a beszerzési ár), akkor ideig-óráig nincsen probléma. Ahogy azonban megfordulnak a trendek, úgy kezd majd veszteségessé válni a szolgáltatás, és ezt adóforintokból kell majd pótolni. Így tehát ismét odajutunk, hogy minden háztartás fizet, még az is, amelyik nem fogyaszt a mérsékelt áru gázból.

Ki kell egyenlíteni az árakat

Egy azonnal szembeötlő probléma az lesz, amikor az állam minden magyar háztartásban szolgáltatóvá válik, állítja az elemzőcég. Jelenleg ugyanis a gáz ára között területi alapon van eltérés. Egy budapesti háztartás és egy hajdúsági háztartás között 4,7 százalék az árkülönbség a főváros javára. Az állam azonban politikai okokból nem teheti meg, hogy két árat alkalmaz területi alapon. Azaz egy szintre kell hozni az árakat, ezt pedig csak úgy teheti meg, ha csökkenti a most többet fizetők tarifáját. Ez azonnal veszteséget okoz, és elégedetlenséget azok számára, akik ebből a rezsicsökkentésből nem részesülnek.

Minden az állam felelőssége

A másik probléma, hogy minden hátralékos ügyfél innentől kezdve az állam felelőssége, hívja fel a figyelmet a Policy Agenda. Ha valakit ki kell kapcsolni a szolgáltatásból, azt az államnak kell megtennie. Ha rossz a számlázás, az az állam felelőssége, és ha az ügyfélszolgálatok rosszul működnek, az azonnal vitát indít az állam, mint jó gazda kérdéséről.

A Policy Agenda
Politikai, gazdasági kutatóintézet. Vezetői Krausz Péter kommunikációs szakember és Kiss Ambrus politológus. Kutatási igazgatója Belyó Pál közgazdász.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK