Százmilliárdokat költött az állam az elmúlt öt évben focira

2015.05.26. 09:31

Hiába veszteséges az NB I, a magyar klubok hiába versenyképtelenek Európában, a labdarúgó-válogatott hiába nem jutott ki vb-re vagy Eb-re az elmúlt 30 évben, az állam mégis öli a pénzt a fociba. 2011 óta százmilliárdok folytak el úgy, hogy abból a ferencvárosi és a debreceni stadionon kívül szinte semmit sem lehet felmutatni eredményként.

Az elmúlt években magyar csapat nemhogy a kupatavaszt nem érte meg, de volt, hogy augusztus előtt kiestek a Bajnokok Ligája és az Európa Liga selejtezőiből. A BL-csoportkörbe a Ferencváros után második csapatként a Debrecen jutott még 2009-ben, majd 2010-ben a DVSC-nek az EL-csoportkör is összejött. Ez után 2012-ben a Videoton jutott el az EL csoportköréig, de onnan neki sem sikerült továbbjutnia. Azóta semmi. A magyar válogatott pedig az 1986-os mexikói világbajnokság óta nem tudott kijutni nemzetközi tornára. A kudarcok ellenére az állam mégis pumpálja a pénzt a fociba.

Muszbek Mihály sportközgazdász szerint négy csatornán is folyik állami pénz a magyar labdarúgásba:

  • az adott év költségvetési törvényében szereplő tételek,
  • a taotámogatások (a nyereségadóból megengedett felhasználások),
  • az állami vállalatok nem piaci alapú hirdetései a futballvállalatokban, valamint
  • az önkormányzatok imázshirdetései, valamint pálya- és stadion-fenntartási költségei és az utánpótláscsapatok direkt költségvetési támogatásai.
A magyar válogatott a Puskás Ferenc StadionbanForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Milliárdos veszteségekkel működik

Az NB I-ben 2013-ban a 16 csapatnak összesen 13,8 milliárd forintos bevétele és 17,8 milliárd forintos kiadása volt a szakértő szerint, tehát az első osztályú csapatok összesen 4 milliárdos mérleg szerinti veszteséget könyvelhettek el. Mint mondta, a bevételekből 1,964 milliárd forint volt a tao- és a nem részletezett egyéb bevétel, valamint 100 millió forint volt az MLSZ-támogatás. Az állami vállalatok labdarúgásra költött szponzorációs vagy hirdetési kiadásai körülbelül 1,26 milliárd forintot tettek ki. A vidéki önkormányzatok részvétele csapatonként 50-120 millió forint lehet, azaz összesen nagyjából 800 millió forintról lehet szó. 

Az NB I-re 2013-ban mintegy 4,1 milliárd forintot költött az állam – ez a csapatok teljes bevételének a harmada. 

Tiltott támogatást kapnak a klubok?

Muszbek Mihály szerint ez nagyon jelentős arány, már csak azért is, mert az UEFA pénzügyi fair play szabálya idén lépett hatályba: ez az ilyen típusú nem üzleti, nem piaci magatartást nem, vagy csak korlátozottan – utánpótlás-nevelés, infrastruktúra-fejlesztés – engedi meg. "Itt lehet azon vitatkozni, hogy a tao mekkora részét fordítják az utánpótlásra, de a csapatok mérlegében ez így szerepel."

Taotámogatást 2011-es bevezetése óta a nyereséges vállalkozások nyújthatnak befizetendő társasági adójukból látványsportágban (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) szereplő csapatoknak – tehát ezt a pénzt a cégek nem fizetik be adóként. A sportközgazdász az Origónak azt mondta: 

Az nem kérdés, hogy ez közpénz, de a célja helyes: a sportági fejlődés gyorsítása. 

Szerinte az állami, önkormányzati közvetlen pénzügyi szerepvállalás a profi labdarúgásban akkor támogatható, ha az:

  • átmeneti és előre közölt időtartamra szól,
  • minden csapat körülbelül azonos arányban részesedik a közösségi forrásokból, nem teremt különbséget a csapatok között, 
  • szigorúan ellenőrzött a pénz felhasználása, és a szabályszegőket azonnal szankcionálják.

A profi fociban talán még sincs állami pénz

Közvetlenül a profi fociba állami pénz nem folyik, kivéve, ha az önkormányzati támogatást annak vesszük, mondta név nélkül az Origónak egy NB I-es klubvezető. Szerinte az egyharmados arány fals adat, mert ez attól is függ, hogy az adott klubnak mekkora a költségvetése: lehet 300 millió vagy 3 milliárd is. Ugyanakkor azt ő is elismerte, hogy az állami cégek szerepvállalása árnyalja a képet.

Állami utánpótlás

A taopénzek az utánpótlásba mennek, így ez egy teljesen külön történet szerinte, mert a legtöbb csapat esetében két külön cégről beszélhetünk – az egyik viszi a profi csapatot, míg a másik az utánpótlást működteti, mondta a klubvezető. Az öt kiemelt futballakadémia körülbelül 200 millió forintból gazdálkodik, míg a többi 30-100 millió forintból. Ehhez jön a tao, ami nagyságrendileg minden csapatnál körülbelül 150 millió forint, amit működésre lehet elkölteni. Ehhez további összegek jöhetnek, ha a csapatok a taóból létesítményfejlesztésre kapnak támogatást. Azt a szakértő is elismerte, hogy az utánpótlás működtetését jelenleg valóban nagyrészt állami támogatásból finanszírozzák.

Százmilliókat kapnak a futballakadémiákFotó: Polyak Attila - Origo

A taotámogatások több mint fele focira megy

Muszbek Mihály nagyobb összegekkel számol. Úgy látja, hogy minden sportágat figyelembe véve a taotámogatások teljes összege a sportot felügyelő államtitkárság adatai alapján az alábbiak szerint alakult:

  • 2011: 44,8 milliárd forint, 
  • 2012: 58,5 milliárd forint, 
  • 2013–14: 65,3 milliárd forint.

Azaz összesen mintegy 168,6 milliárd forint volt a taotámogatások összege. A szakértő szerint ebből a labdarúgás 57,6 százalékban részesedett (97,11 milliárd forint).

Sokba kerül a stadionok fenntartása

Az, hogy a sport infrastruktúrája – például stadionok, csarnokok – közösségi tulajdonban van, általános, hiszen még az amerikai NBA-, NFL-csapatok esetében is így van. Nálunk is az önkormányzatok – illetve kisebb arányban az állam – tartja fenn a stadionokat, mondta Muszbek Mihály. Szerinte az infrastruktúrának a működtetése egy korszerű stadion esetén körülbelül 150 millió forint évente, egy kevésbé korszerűnél pedig 50–80 millió.  Van, ahol ezt teljes mértékben az önkormányzatok állják, és a jegybevétel egy részéért bérleti díjként bocsájtják rendelkezésre; ugyanakkor van olyan is, ahol nem kérnek bérleti díjat, de a közüzemi és egyéb költségeket a csapatok fizetik. A szakértő szerint a rendszer alól csak Győr volt kivétel, ahol magántulajdonban volt a stadion.

A fenntartás is sokba kerülForrás: MTI / Sóki Tamás

Még az európai topligákban is nagyon ritka a magántulajdonú stadion, Németországban is csak a Hoffenheimnek van ilyen – mondta Muszbek Mihály. Korábban még a spanyol Real Madrid is eladta a saját infrastrukturális bázisát – a galaktikusok (Zidane-ék és Figóék) átigazolási díjait ebből fizették.

Súlyos milliárdok a költségvetésben

A költségvetési törvény szerint idén 61,6 milliárd forintot szán a kormány stadionokra, a legjelentősebb tétel a Nemzeti Olimpiai Központ (ez magában foglalja a Puskás Ferenc Stadiont is) beruházásának a támogatása, ami 41,27 milliárdot tesz ki. 2014-ben összesen 54,08 milliárd forint ment el stadionokra: közel 30 jogcímen, főleg "sportlétesítmény-fejlesztésre" különítették el az összegeket, jellemzően százmilliókat a költségvetésben, de szerepel benne egy 20,27 milliárdos tétel is (Nemzeti Olimpiai Központ).

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Tavaly adták át a Ferencváros és a Debrecen új stadionját is: a Groupama Arénát 14,735 milliárdból, míg a Nagyerdei Stadiont 12,5 milliárdból húzták fel. Ez a két létesítmény már megfelel az UEFA négyes kategóriájának, azaz játszhatnak benne Eb- és vb-selejtezőket, BL-meccseket egészen az elődöntőkig, de még Eb-csoportmérkőzéseket is.

A stadion nem költség, hanem lehetőség
Kubatov Gábor, az FTC elnöke a Groupama Arénát korábban úgy emlegette, mint amit „a legek stadionjának” tartanak. A stadion szerinte nem költség, hanem lehetőség: komoly hiba volt, hogy a stadionra a klub 25 éven át pénznyelőként tekintett, nem lehetőségként. Most viszont pénzt keres vele, mondta a Ferencváros elnöke.

A két új arénára lehetett szavazni egy lengyel–angol közös pályázaton az év stadionja választáson, és a szakmai zsűri szavazásán a Nagyerdei Stadion a negyedik helyen végzett a 2014-ben átadott futballarénák különversenyében.

A Groupama Aréna és a Nagyerdei StadionForrás: MTI / Marjai János - Oláh Tibor

2011-től 2014-ig, három év alatt összesen 16,37 milliárd forintot költöttek el stadionokra különböző jogcímeken, ehhez hozzájön még egy 2013-as, 6,9 milliárdos átcsoportosítás a ferencvárosi stadion építésére, azaz a teljes összeg 23,27 milliárd forintra tehető.

Az MLSZ milliárdjai

A sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítására, továbbá a Magyar Labdarúgó-szövetség feladatainak támogatására 2011 óta 9,2 milliárd forintot költött az állam a költségvetési törvényjavaslatok szerint. Az MLSZ emellett kapott összesen 3,5 milliárdot a "sportlétesítmények biztonságtechnikai fejlesztésével összefüggő feladatainak" támogatására is. Jövőre az MLSZ-re már 7 milliárdot szán a kormány.

Csányi Sándor, az MLSZ elnöke, nem mellékesen a leggazdagabb magyarFotó: Origo - Bielik Istvan

A költségvetésekben mindezek mellett több olyan jogcím is van, amin keresztül az állam pénzt pumpál a sportba (és ezen belül a labdarúgásba is): például a versenysport támogatása, utánpótlás-nevelési feladatok kiadásai és az olimpiai felkészülés támogatása – ezek a tételek is milliárdokban mérhetők. 

Becsléseink szerint csak a labdarúgásra 2011 óta a rendelkezésre álló adatok alapján legalább 250 milliárd forintot költött az állam. 

Szabados Gábor sportközgazdász szerint az általunk számolt összeg reálisnak mondható, hiszen csak a tao éves szinten 50-60 milliárd forint – minden sportág együtt –, amelynek legalább fele labdarúgásra megy. Számszerűsíteni a focira költött összegeket nehéz, mert a legnagyobb problémát az okozza, hogy mi az, amit állami forrásnak tekintünk: a szakértő szerint a központi költségvetési tételek, az önkormányzatok támogatásai, valamint a taopénzek közpénznek minősülnek.

Nem mindegy, hogy bruttó vagy nettó
Jagodits Rómeó sportközgazdász szerint ez nem reális összeg. Ezek az aggregált számok többnyire bruttó összegek, és ha ezeket nettósítjuk, már nem ugyanazokról az összegekről beszélhetünk, mondta a szakértő. Az állami beruházásokból megvalósult projektek szerinte bruttó összegek: egy infrastrukturális beruházás esetén a 27 százalékos áfa rögtön visszafolyik az államkasszába. A taós projektek esetében a működési támogatásokra hívta fel a figyelmet: ezeknek a szerves részei a személyi jellegű kifizetések, azok pedig leadózott tételek – tehát a járulékok, jövedelemadók visszakerülnek az államhoz.

Ehhez olyan különböző tételek jönnek még hozzá, mint például az NB I-es mérkőzések tévéközvetítéseiért járó jogdíjak (MTVA) – ezt mindenki piaci bevételként tartja számon, holott egy állami cégről van szó, tehát közpénzről.

A köztévé közvetíti az NB I mérkőzéseitForrás: MTI / Illyés Tibor

Szabados Gábor a Szerencsejáték Zrt.-t, valamint a Fővárosi Csatornázási Műveket említette még példaként. "Ha úgy vesszük, ez is állami forrás, hiszen a végső forrása ezeknek az összegeknek minden esetben közpénz."

Mikor térül ez meg?

A tao és egyben a teljes futballfejlesztés két területe az infrastruktúra és az utánpótlás fejlesztése, mondta Szabados Gábor, aki szerint ez sportgazdasági szempontból abszolút helyes koncepció. A kettőnek a "láthatósági ideje" teljesen eltérő: egy stadiont fel lehet építeni egy év alatt is, viszont egy utánpótlásrendszert átalakítani, eredményt elérni az hosszabb idő. 

Időbe telik, míg megtérül a befektetett pénzForrás: MTI / Illyés Tibor

Hiába vannak a futballakadémiák, szakértők szerint ahhoz, hogy megfelelő képzést kapjon egy gyerek, a fejlesztését már az akadémiai kor előtt (14 év) el kell kezdeni. 

Mire azokból a gyerekekből profi futballista lesz, az 5-10 év legalább. 

Itt gyors eredményt semmiképpen sem szabad várni – mondta a sportközgazdász, utalva arra, hogy a felnőttválogatott 1986 óta nem szerepelt világbajnokságon. Arról már nem is beszélve, hogy a jövő évi Európa-bajnokság selejtezőjében sem állnak túl jól. Igaz, erre a világversenyre legalább még van esélyük.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Működhet piaci alapon egy magyar klub?

Arra a kérdésre, hogy pusztán a piacról működhet-e rentábilisan egy magyar klub, a szakértő határozott nemmel felelt. Ahhoz ma Magyarországon a kluboknak nincs elegendő bevételük a jegyekből, eladott mezekből, szponzorációs támogatásokból és a közvetítési jogdíjakból. "Ahhoz, hogy egy klub üzleti alapon nyereséges legyen, a nemzetközi piacról kell bevételt szereznie – mondta a szakember, aki szerint ehhez folyamatos nemzetközi kupaszereplésekre (főtábla a BL-ben vagy az EL-ben) van szükség, és emellett még játékosokat is el tud adni külföldre. 

Pusztán a magyar piacról még csak nullszaldósan sem lehet működtetni egy klubot. 

Mégis, ha a klub veszteségesen működik, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tulajdonos befektetése nem térült meg. Szabados Gábor a szinergiastratégiát említette példaként: ha a tulajdonos más vállalkozásokon keresztül tudja fedezni a csapat veszteségeit úgy, hogy összességében az érdekeltségei nyereségesek, akkor az egész befektetése megtérülhet. Például a saját vállalkozását népszerűsíti a klubon keresztül, reklámeszköznek használva azt, gazdasági kapcsolatokat, megrendeléseket szerez, vagy éppen politikai kapcsolatokat épít ki.

Roman Abramovics, a Chelsea tulajdonosaForrás: AFP

A szakértő több nemzetközi példát is mondott: Red Bull Salzburg, Bayer Leverkusen, PSV Eindhoven (Philips), Zenit Szentpétervár (Gazprom) – ezek mind tisztán marketingjellegűek. A Chelsea-nél, amit Roman Abramovics csinál, az esztelen pénzköltésnek tűnhet, de neki az (volt) a célja, hogy Angliában gazdasági kapcsolatokra tegyen szert. "Ha ezt nem tenné, csak egy orosz milliárdos lenne, aki Londonban él, de a Chelsea tulajdonosaként máshogy állnak hozzá" – mondta Szabados Gábor. 

Jövőre sem spórolnak a focin
A 2016-os költségvetési törvényjavaslatban a Bozsik Stadion fejlesztésére 2,94 milliárd forint, a székesfehérvári Sóstói Stadionra 4,26 milliárd, a diósgyőri stadionra 2,65 milliárd, míg a Nemzeti Olimpiai Központ beruházására (Puskás Ferenc Stadion) 35,89 milliárd forint az előirányzat. A Nemzeti Stadionfejlesztési Program tartalékkerete 83,2 millió forintot, míg az állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése, fenntartása 111,1 milliót emészt fel. Tehát a törvényjavaslat szerint a kormány jövőre 45,93 milliárd forintot költene stadionokra. Mindemellett az országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítására, valamint az MLSZ feladatainak támogatására 7 milliárd forintot különítenek el.

Százmilliárdok mennek sportra

Végül térjünk vissza Muszbek Mihály számításaihoz. Ha a magyar sport közösségi finanszírozását vesszük egy adott évben, akkor: 

  • a köznevelési, közoktatási rovatban fejkvótaként lévő összeg becslésértéken 60 milliárd forintot tesz ki,
  • az önkormányzati részvétel 46 milliárd forintot,
  • az állami költségvetési direktrészvétel, infrastruktúra és sportági támogatásban 150 milliárd forintot, 
  • az állami tulajdonú sportszervezetek nem üzleti alapú sportfinanszírozása 12,5 milliárd forintot, valamint
  • az adott évi taotámogatások összege 35 milliárd forintot tesz ki.

A fentiek alapján a teljes közösségi típusú támogatások összege 250–310 milliárd forint között van – különböző jogcímeken összesen ennyit költ az állam évente a sportra. A szakember szerint ez az összeg, amely a költségvetés mintegy 1,5 százaléka, a fejlett gazdaságú és sportkultúrájú országok arányaival megegyező. Mint mondta, a különbség ott jelentkezik, hogy ebből mennyi megy az élsportra, és mennyi a szabadidősportra.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK