A keleti nyitás már korábban megkezdődött

2015.05.29. 10:09

Igen aktívan kereskedünk az EU keleti partnereivel, a mi keleti nyitásunk megelőzi az uniós átlagot, igaz kicsivel. Ráadásul a nyitás már a szocialista kormányok alatt elindult. A KSH adatai szerint Ukrajna a fő keleti kereskedelmi partnerünk, Fehéroroszország második, Azerbajdzsán a harmadik helyen áll.

Magyarország az élmezőnyben van, már ami az EU keleti partnereivel, Ukrajnával, Azerbajdzsánnal, Grúziával, Örményországgal, Moldovával és Fehéroroszországgal való kereskedelmet illeti – derül ki az Eurostat adataiból.

Ez azonban nem csupán az Orbán Viktor által meghirdetett „keleti nyitásnak” köszönhető. A szocialista kormányok nyolc éve alatt szintén jelentősen bővültek a kereskedelmi kapcsolataink ezekkel az országokkal. Más kérdés, hogy alacsonyabb bázisról indult a kereskedelem.

Ráadásul a magyar külgazdaságban így is minimális az EU-n kívüli országok súlya: a behozatalunk 80, a kivitelünk 75 százalékát uniós országokkal bonyolítjuk le.

Élen a németek és a lengyelek

A keleti partnerekkel való export terén Magyarország az ötödik helyen áll, hazánk kereskedelmi forgalma 2,1 milliárd euró volt ezekkel az országokkal. Az élen ismét Németország áll, 7 milliárdos forgalommal (az összes forgalom 21 százalékával). A második helyen Lengyelország található 16 százalékkal, majd Olaszország (2,8 százalék) és Litvánia (6 százalék).

A behozatal terén nem vagyunk ott az első ötben, Magyarország a hetedik legnagyobb importőr 1,35 milliárd eurós forgalommal. Ezen a listán Olaszország az első, majd Németország, Lengyelország, Csehország és Franciaország következik.

Átlag alatt a magyar importnövekedés

Az elmúlt tíz évben egyébként az EU szinte minden országa bővítette kereskedelmét a partnerországokkal: az exportmennyiség uniós szintén 16,365-ről 33,7 milliárd euróra nőtt, míg az import 13,58-ról 32,44 milliárdra. Magyarországon a számok alapján a „keleti nyitás” a kivitel szempontjából volt sikeres: a magyar export 2004 óta 592 millióról 2,1 milliárd euróra bővült. Azonban a keleti import bővülése elmarad az európai átlagtól, 685 millióról 1,35 milliárdra emelkedett, miközben az összeurópai behozatal több mint másfélszeresére nőtt.

A legsikeresebb „keleti nyitást” egyébként nem Magyarország, hanem Litvánia hajtotta végre: a keleti országokból való import csaknem megháromszorozódott, a litván export pedig közel ötszörösére bővült 10 év alatt.

Egyenlőtlen csere

2014-ben a Keleti Partnerség országai körülbelül az EU-s kereskedelem két százalékát adták. Ez így is viszonylag magas összeg, körülbelül megfelel a Szaúd-Arábiával – az EU tizenegyedik legnagyobb kereskedelmi partnerével – folytatott kereskedelemnek. Az EU és a keleti partnerek között meglehetősen egyenlőtlen az árucsere: Európa főleg nyersanyagokat vesz fel ezektől az országoktól és késztermékeket szállít.

A keleti országok közül Ukrajna az EU legfontosabb kereskedelmi partnere: az exportcikkek több mint fele, 52 százaléka ide érkezett, 17,1 milliárd euró értékben. Ugyanígy Ukrajna szállította a legtöbb árut az EU-ba, a forgalom 13,8 milliárd euró volt, vagyis az összes keleti import 42 százaléka.

Egyértelműen Ukrajna az EU fő keleti partnereFotó: Bielik István - Origo

Azeri energiamonoplium

Azerbajdzsán csak a második, de így is nagyon jelentős: a keleti export 41 százalékát veszik fel. Onnan leginkább energiahordozókat vesz az EU, jóval többet, mint Keleti Partnerség többi országától együttvéve: a csoport országaiból származó energiaimport 84 százalékát Azerbajdzsán adja. Egyébként a kaukázusi ország jelentős kereskedelmi többletet ért el az EU-val szemben, 9,7 milliárd euróval több árut exportáltak az EU-ba, mint amennyit behoztak. Ennek a fordítottja jellemző Fehéroroszországra és Ukrajnára, mindkét ország felé több mint 3 milliárd töbelete van az Uniónak.

Ukrajna a fő partnerünk

Azerbajdzsán 41 szazalékos súlya az EU-ban azért is érdekes, mert ez alapján kiderül: a kaukázusi országnak közel sem kiemelt partnere Magyarország. Magyarországnak Ukrajna a fő kereskedelmi partnere, második Fehéroroszország. A KSH adatai szerint a kereskedelmi forgalmunk az utóbbi években enyhén bővült, a behozatal 1,28 milliárd euró, a kivitel 1,7 milliárd euro volt.

A kormányzati kommunikációban Magyarország egyik fő partnerének nevezett Azerbajdzsán felől csak 53,91 millió forint volt az importunk. A kiviteli oldal jelentősnek mondható (16 milliárd forint), de kevesebb a 2009-es 17 milliárd forintnál.  

Magyar-azeri üzleti fórum: a hírverés ellenére nem Magyarország Azerbajdzsán kiemelt gazdasági partnereFotó: Bielik István - Origo

A KSH adataiból az is kiderül, hogy az Orbán-kormány alatt nem bővült jelentősen az azeri-magyar kereskedelem, hiszen 2009-ben többet exportáltunk az országba, mint 2010 után bármelyik évben. Csak az azeri áruk, főleg nyersanyag, behozatala bővült.

A Grúziába irányuló magyar export mennyisége viszont megduplázódott az Orbán-kormány alatt, így Grúzia csaknem Azerbajdzsánnal egyenrangú kereskedelmi partnerünk. A kormányzati retorikában azonban az azeriek valamiért hangsúlyosabban szerepelnek.

Nem a keleti nyitás miatt

Az adatokból úgy tűnik, hogy Magyarország keleti kereskedelmének bővülése nem csak az Orbán-kormány „keleti nyitásának” köszönhető. A keleti partnerséggel folytatott kereskedelem a legtöbbet a 2003 és 2008 közötti időszakban nőtt, többet, mint a 2010 utáni időszakban. Igaz, a 2003-as bázis jóval alacsonyabb volt.

Magyarország már 2010 előtt is – EU-s viszonylatban – sokat kereskedett ezekkel az országokkal. Az Ukrajnába tartó magyar export például 392 millió euró volt 2003-ban, 2008-ban ennek már majdnem négyszerese, 1,47 milliárd euró. 2010-ben csak 665,5 millió volt ez a szám, amely 2014-re ismét 1,7 milliárdra nőtt. Ez a hullámzás méginkább igaz Azerbajdzsánra: 2003-ban 1,27 milliárd forint, akkori árfolyamon 4,11 millió euró volt, 2008-ban pedig ennek több mint tizenegyszerese, 14,736 milliárd forint, azaz 58,94 millió euró – ez az inflációt figyelembe véve több, mint a tavalyi kivitelünk: 16,561 milliárd forint, vagyis 53,7 millió euró.

Zárt a gazdaságunk

Az összes külkereskedelmünkhöz képest egyébként elenyésző a kereskedelmünk a Keleti Partnerség országaival. Az Eurostat márciusi adatai szerint Magyarország még mindig más EU-s államokkal kereskedik a legtöbbet, és még mindig Németország a legfőbb gazdasági partnerünk.

A magyar exportcikkek 80 százaléka más EU-tagállamokba megy, még importcikkeink 75 százaléka származik az EU-ból. Magyarország ezzel az EU egyik leginkább Európára utalt gazdasága. Az EU országai átlagosan kereskedelmük 63 százalékát ugyanis az Unión kívüli országokkal bonyolítják le. Az export tekintetében Magyarországnál csak Szlovákia, Luxemburg és Csehország függ jobban az EU más gazdaságaitól.

Az EU-n kívüli országok közül a legfontosabb partnerünk Oroszország és Törökország, de a kereskedelmünk nemzetgazdasági súlya így is alacsony. A keleti nyitás más országaival, például Kínával pedig bőven az EU-s átlag alatti mértékben kereskedünk.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK