Felejtse el a heti negyven órát

2015.05.27. 07:00

Ha úgy érzi, hogy a munkája lassan eluralja az életét, nincs egyedül: világszerte probléma, hogy egyre nehezebb megtalálni az egészséges egyensúlyt munka és magánélet között. Számos jele van annak, ha kezdjük elveszteni a fonalat. Összegyűjtöttünk néhányat.

Családbarát munkahelyek és a munkát gyorsító technológiák ide vagy oda, egyre több időt töltünk munkával − derült ki az Ernst & Young felméréséből. A világszerte nyolc országban, közel tízezer fő részvételével készült felmérés fő következtetése, hogy az elmúlt öt évben nehezebb lett megtalálni az egyensúlyt a munka és a magánélet között. A fizetések nem emelkedtek, a kiadások viszont igen, miközben nőttek a munkahelyi kötelezettségek. A vezetők majdnem fele (46 százalék) dolgozik 40 óránál többet egy héten, és további 39 százalékukkal fordult elő az elmúlt öt évben, hogy túlórázniuk kellett.

Nagy a teher a fiatalokon

Az Y generációnak a legnehezebb: 47 százalék számolt be növekvő munkaidőről, míg az X generáció tagjainál ez 38 százalék, az 1946 és 1964 között született baby-boom generációnál pedig csak 28 százalék. A milleniumi nemzedékben 78 százalékukra igaz, hogy párjuk is teljes állásban dolgozik, míg a megkérdezett baby-boomereknél ez csak 47 százalék.

Az édesanyáknak a legfontosabb a rugalmas munkahelyForrás: Getty Images/iStockphoto/Iuriisokolov

Mit várunk a munkaadónktól?

Mivel a fiatalokon és a családosokon a legnagyobb a nyomás, fontos megérteni, hogy ők mit várnak el egy munkahelyen. Miért mondanak fel, miért maradnak, és ebben hogyan különböznek az egyes generációk?  A felmérés szerint a legtöbben a stagnáló bérek miatt váltanak munkahelyet, és ez mindegyik vizsgált országban igaz. És bár érthető okból a családos munkaerő számára a legfontosabb a rugalmasság, közülük többen panaszkodtak az előmeneteli lehetőségek hiányára, mint a gyermektelen munkavállalók.

A munkahelyváltás öt leggyakoribb oka:

  • alacsony vagy stagnáló bérek
  • nincs előmenetel
  • sok a túlóra
  • elszigeteltség
  • a rugalmas munkaidőtől elzárkózó vezető

Ha egy cég korszerűbbé szeretne válni, az Ernst & Young szerint az első lépés a helyes kérdésfelvetés. Mit tesz a vállalat a munkavállalóiért? Támogatja őket az egyensúly megteremtésében? Akkor is elkötelezettnek tekintenek egy jól teljesítő dolgozót, ha rugalmasabban szeretne dolgozni? Skype-on is be lehet kapcsolódni a meetingekbe? Létezik plusz szabadság a gyerekek után? Ilyenkor is jár fizetés?

Magyarország is ilyen?

A magánélet és a munka közötti egyensúly Magyarországon is sok embernek megoldatlan probléma, és amikor jó példát látunk, mindenki rögtön tudni akarja a titkot. Aztán általában kiderül, hogy a látszólagos egyensúly komoly áldozatokkal jár.

Abban nem lehetünk biztosak, hogy a trendek mindegyike ugyanígy jellemző hazánkra, de érdemes elgondolkozni a kérdéseken.

Figyeljük a jeleket

Nem várhatjuk a munkaadónktól, hogy megteremtse nekünk az egyensúlyt: nekünk is tennünk kell érte. A munkánk iránti szenvedélyes szeretet és a munkamánia is túlórával jár, és egy idő után elmosódik a határ a kettő között. Ha már nem örömmel megyünk be a munkahelyre, nincsenek ötleteink és semmire sem jut elég energiánk, akkor itt az ideje változtatni.  De miből látszik, hogy valami nem stimmel?

Pihenés közben sem tudjuk elfelejteni a munkát

Amikor az ember csak a munkájának él, azon kaphatja magát, hogy bűntudata van, amikor nem a kötelességeivel foglalkozik. Ahányszor megpróbál pihenni, mindig ott a gondolat, hogy mi mindent kellene csinálni. Fontos különválasztani a munka- és a szabadidőt: ne vigyük haza a munkát átvitt értelemben sem.

Mindig mi megyünk haza utoljára

Ha a cégünknél mindenki heti 60 órát dolgozik, akkor nekünk sem igazán van más választásunk. De ha rendszeresen előfordul, hogy már csak mi vagyunk bent az irodában, amikor mindenki más hazament, lehet, hogy többet vállalunk a szükségesnél. Ezzel persze jó pontot szerezhetünk a főnöknél, de hosszú távon visszaüt, főleg az egészségügyi következmények miatt.

A szeretteink bosszankodnak

Rossz jel, ha a családunk és a barátaink arra panaszkodnak, hogy ritkán látnak minket, és nem lehet velünk programot tervezni. Állítólag több a válás azoknál a pároknál, ahol az egyik fél rengeteget dolgozik. De már akkor is érdemes elgondolkozni, ha inkább telefonon vagy a Facebookon tartjuk a kapcsolatot a legjobb barátainkkal.

Romlik a teljesítményünk

Azt gondolnánk, hogy heti 60-70 órában mindent meg lehet csinálni. Pedig kutatások is bizonyítják, hogy, ha túl sokat dolgozunk, gyorsan romlani kezd a teljesítmény. A sok stressz és a kiégés elszív minden energiát és kreativitást. Heti 50 óra a határ, ha ezt növeljük, fokozatosan csökken a plusz teljesítmény, és az 56 és a 70 órás munka gyümölcse között már nem lesz különbség.