AB: Újra kell tárgyalni a földvagyonról szóló törvényt

Öregszik a Kiskunsági Nemzeti Park, 40 éve alapították a természetvédelmi területet. A fülöpházi buckák fényképével emlékezzünk meg a jubileumról

Alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása – mondta ki az Alkotmánybíróság. A testület szerint azonban nem alaptörvény-ellenes, hogy a törvény egyes, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében lehetővé tette haszonbérleti szerződések felmondását, illetve megszüntetett elő-haszonbérleti jogokat.

A kétharmad nem lett meg

Az Országgyűlés április végén egyszerű többséggel fogadta el azt a törvénymódosítást, amely kimondta többek között, hogy nemzeti parkokhoz tartozó földek a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek. A zárószavazást néhány héttel korábban már egyszer el kellett halasztani a parlamentben, mert a javaslat kétharmados többséget igénylő részei nem kapták meg a szükséges támogatást. Ezután a törvényalkotási bizottság zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be, hogy megteremtsék a törvényjavaslat egységét a sarkalatos rendelkezések nélkül.

Az AB szerint kockázatos az új törvény Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Áder fordult az Alkotmánybírósághoz

Áder János köztársasági elnök nem hirdette ki a törvényt, hanem az AB-hoz fordult közjogi érvénytelenség miatt, ugyanis álláspontja szerint minősített többségre lett volna szükség a módosítás egyes részeinek elfogadásához. Továbbá felvetette azt is, hogy sérülhettek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok, illetve, hogy a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések e törvénnyel módosíthatók-e.

Alkotmányellenes

Az AB hétfőn kimondta, hogy alkotmányellenes a kétharmados többséget igénylő részek feles többséggel való elfogadása,

továbbá az, hogy egyes védett természeti területek esetében megszűnne a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelés, és azt a jövőben a Nemzeti Földalap gyakorolná, amely elsődlegesen nem természetvédelmi, hanem gazdasági elvek alapján működik.

Sérülhetnek a természetvédelmi érdekek

Az AB szerint a szervezetrendszer megváltoztatható ugyan, ám ez nem járhat a természetvédelem már elért jogszabályi szintjének csökkenésével, de még a csökkenés kockázatával sem. A vizsgált törvénymódosítás azonban megfelelő garanciák hiányában ezzel jár.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A határozat indoklása emlékeztetett arra, hogy a védett természeti területek nem kizárólag állami tulajdonban állnak. A jogalkotó a természetvédelmi területek védelmét nemcsak állami tulajdonba vétel útján, hanem – a tulajdonos személyétől függetlenül, mindenkire kötelező – jogszabályi előírásokkal is biztosítja. Elvileg tehát lehetséges az is, hogy a természetvédelmi szervek kezeléséből ismét magántulajdonosok használatába adják a védett területeket, azonban ezekben az esetekben a használók kötelezettségeit úgy kell megszigorítani, hogy a védelem szintje és hatékonysága ne csökkenjen.

Van, ami átment

Az AB ugyanakkor megállapította, hogy – a köztársasági elnök indítványában foglaltakkal ellentétben – nem igényel kétharmados többséget az a törvénymódosítás, amelynek nyomán egyes magántulajdonba került védett természeti területek kisajátításának határideje három évvel meghosszabbodna, továbbá megváltozna a kisajátítást kérő személye is.

Továbbá az AB szerint nem alaptörvény-ellenes a törvénymódosításnak az a kifogásolt rendelkezése sem, amely egyes, Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében lehetővé tette haszonbérleti szerződések felmondását, illetve megszüntetett elő-haszonbérleti jogokat.

A törvény nem hirdethető ki egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenessége miatt, így parlamenti újratárgyalása szükséges.