Roubini: Bármikor robbanhat a likviditási bomba

2015.06.04. 07:33

Drámai változásokon mentek keresztül az elmúlt években az értékpapírpiacok, ami a likviditást illeti, ráadásul a központi bankok is mesterséges ösztönzőkkel próbáltak stabilitást teremteni, ezzel azonban csak eszközár-buborékokat fújnak. Érik egy újabb pénzügyi összeomlás? 

Furcsa ellentmondások ütötték fel fejüket a fejlett gazdaságok piacain a pénzügyi krízis óta: a nem hagyományos jegybanki eszközök megjelenése jelentős likviditási függőséget eredményezett - idézte a brit Guardian című lap Nouriel Roubini írását. Az amerikai közgazdászprofesszor azzal vált ismertté, hogy még 2006-ban szinte pontról pontra megjósolta a 2008-as pénzügyi válságot. A professzor szerint az elmúlt évek piaci sokkjai azt sugallják, hogy a makrogazdasági likviditás szorosan kapcsolódik a piacok likviditási hiányához. 

Forrás: Origo

A legtöbb fejlett gazdaságban az irányadó kamatok a nullához közelítenek, vagy sokszor alatta is vannak, a monetáris bázis (a jegybankok által készpénz és likvid kereskedelmi banki tartalék formájában teremtett pénz) pedig a válság előtti időszakhoz képest a duplájára, triplájára, sőt az Egyesült Államokban a négyszeresére emelkedtek. Ez tartotta alacsonyan a rövid és hosszú távú kamatlábakat,

így csökkentve a kötvénypiacok volatilitását, valamint megemelve számos eszköz és értékpapír árát 

- állítja Roubini, aki az amerikai Yale és a New York-i Egyetem professzora is egyben.

Nouriel Roubini, akit a 2008-as válság tett igazán híres közgazdásszáForrás: AFP

Aggódhatnak a befektetők

A pénzügyi krízis óta a befektetőknek van miért aggódniuk. Ennek legelső jele éppen öt évvel ezelőttre, a 2010 májusi 'flash crash'-re nyúlik vissza, amikor is az amerikai indexek közel fél óra alatt tíz százalékot zuhantak, mielőtt újra talpra álltak volna.

Aztán 2013 tavaszán ott volt a 'tapering'-para, amikor Ben Bernanke, a Fed akkori elnöke arra utalt, hogy az amerikai jegybank befejezi eszközvásárlási programját. Ennek hatására közel 100 bázisponttal ugrottak meg a hosszútávú kötvények hozamai. 

Roubini szerint a befektetők aggodalmait tovább tetézte, amikor is tavaly októberben percek leforgása alatt 40 bázispontot estek az amerikai kötvényhozamok, aminek 3 milliárd évente egyszer lenne szabad előfordulni (Jamie Dimon: Még durvább összeomlás jöhet). A legutóbbi hasonlóan rémisztő esemény éppen áprilisban történt, amikor a tízéves lejáratú német kötvényhozamok öt bázispontról nyolcvanra emelkedtek.

Ezek az események olyan aggodalmakat ébresztettek,

ami miatt még az igazán erős és likvid piacok - mint például az amerikai és a német kötvények, részvények - sem elég likvidek már

- adott hangot véleményének Roubini.

Melyek a legfőbb problémák?

1. Kereskedőprogramok mozgatják a piacokat

A részvénypiacokon zajló tranzakciók nagyobb részét az úgynevezett high-frequency trading (HFT) programok bonyolítják, ezek számítógépes algoritmusokkal figyelik a piaci mozgásokat, helyezik el és vonják vissza óriási megbízásaikat a másodperc töredék része alatt. Nem túl meglepő módon ez gyakorta okoz értelmezhetetlen mozgásokat a piacokon. Manapság a legjelentősebb mozgások a kereskedés első és utolsó órájában történnek a tengerentúli tőzsdéken, ugyanis ilyenkor a legaktívabbak a HFT-k, a nap többi részében a piac illikvid, jóval kevesebb tranzakció zajlik - magyarázza a közgazdász.

Forrás: AFP/Getty Images/Spencer Platt

2. Kötvénypiaci kereskedés

Roubini szerint a kevésbé likvid piacok másik oka, hogy a fix hozamú eszközökkel, mint például a fejlett és fejlődő országok állampapírjaival és a vállalati kötvényekkel már nem nagy forgalmú tőzsdéken, hanem az úgynevezett OTC piacokon kereskednek.

3. Nyílt végű alapok térhódítása

Nem csak a kötvénypiacok lettek egyre illikvidebbek, hanem ezen eszközök nagyobb hányadát olyan nyílt végű alapokban tartják, amelyek lehetővé teszik a befektetőknek, hogy akár éjszaka is kiszálljanak belőlük.

Képzeljünk el egy bankot, amely nem likvid eszközökbe fektet, de megengedi a betéteseinek, hogy bármikor kiszálljanak befektetésükből

- mutatja be egy szemléletes példán a válságközgazdász.

Ha beindul egy eladási hullám, akkor rövid idő alatt nagyot zuhanhat ezen eszközök ára. 

4. A bankok már nem tudnak 'market maker'-ek lenni

Az amerikai professzor szerint a kevésbé likvid piacok negyedik oka a bankoknál keresendő. A 2008-as válság kirobbanása előtt a bankok jelentős állampapír állományt tartottak saját számlán, sőt folyamatos likviditást biztosítottak az állandó adásvételeken keresztül, ezáltal is kisimítva a piaci ármozgásokat. Az új szabályozás viszont már bünteti az ilyen típusú kereskedést, így a bankok és más pénzügyi intézetek lecsökkentették az úgynevezett 'market maker' tevékenységüket. Ennek köszönhető, hogy már nem tudnak közbelépni, illetve stabilizáló szerepben lenni nagyobb piaci kilengések idején. 

Sokan állnak egyirányban

Habár a jegybankok lépései a mélybe taszították a kötvényhozamokat és lecsökkentették a volatilitást, a piaci szereplők kvázi függővé váltak, hozzászokva az állandó pénzpumpához. Ennek köszönhetően nagyon sokan állnak már egyirányban (azaz televásárolták magukat kötvényekkel). Így ha valamilyen meglepő fordulat történik a piacon - példálul a vártnál hamarabb emel kamatot a Fed - és újra kell árazni az eszközöket, akkor nagy felfordulás alakulhat ki, ugyanis mindenki egyszerre akar majd kiszállni. Mivel azoban sok befektetés illikvid alapokban van, valamint a bankok sem tudják ellátni a piacot kisimító 'market maker' szerepüket, így könnyedén szűkké válhat az az ajtó, amin a befektetők ki akarnának menekülni, drámai áresést okozva.

Egyre nagyobb eszközár-buborékot fújnak a piacon.Forrás: 123rf.com

Csak fújják a buborékokat

A lecsökkent likviditású értékpapírpiacok és a makrogazdasági likviditás együttes kombinációja egy időzített bomba - állítja Roubini. Meglátása szerint ez már eddig is hirtelen változásokat és kiszámíthatatlanságot hozott a részvényárfolyamokban és a kötvénypiacon.

De a professzor azt prognosztizálja, hogy minél tovább tartják fent mesterségesen a likviditást a központi bankok, annál inkább fújják az eszközár-buborékokat a részvény-, kötvény- és egyéb eszközök piacán. Minél többen fektetnek olyan túlértékelt, túlárazott eszközökbe, mint a kötvények, annál nagyobb az esély egy tartósabb összeomlásra.

A közgazdász szerint ide vezetett az, ahogyan a politika kezelte a pénzügyi válságot.

A makroszintű likviditás táplálja a buborékokat, de a piaci likviditás hiánya az árfolyamok összeomlásához vezethet

- zárja mondandóját elég tényszerűen Nouriel Roubini.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK