Orbán: Évtizedekig nem lesz még eurónk

2015.06.03. 11:30

Ha a kormány megfelelő pénzügyi, a nemzeti bank pedig jó minőségű monetáris politikát folytat, akkor a nemzeti valuta egy tízmilliós országban kifejezetten erőforrást jelent - mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint Magyarország lényegében be tudná vezetni az eurót, ahogy Lengyelország is, a napokban véget ért lengyel elnökválasztáson mégis lényegében az euró ellen szavaztak. Orbán Viktor számára is korábban vonzó és logikus gondolatnak tűnt az eurózónához csatlakozás, de a 2008-as gazdasági válság felszínre hozta a rendszer problémáit.

Magyarország kivár

Magyarország, csakúgy mint Közép-Európa, ma kivár. Azok a kisebb országok csatlakoztak, elsősorban a balti államok, amelyek mérete eleve kétségessé tette, hogy a saját valuta nagyobb biztonságot jelent-e. Magyarország, Csehország és különösen Lengyelország esetében a saját lábon állás ma versenyképes alternatíva - mondta Orbán Viktor a Napi Gazdaságnak.

Orbán ViktorFotó: Szabó Gábor - Origo

A miniszterelnök szerint ha a kormány megfelelő pénzügyi, a nemzeti bank pedig jó minőségű monetáris politikát folytat, akkor a nemzeti valuta egy tízmilliós országban kifejezetten erőforrást jelent. Ehhez az államadósságot tovább kell csökkenteni, hogy azon keresztül a forint ne kaphasson sebeket, lehetőség szerint fokozni kell a gazdasági növekedést, és továbbra is szigorúan a három százalék alatti tartományba kell száműzni a költségvetési hiányt. Ha mindezek megvannak, a forint a következő évtizedekben is stabil és erős marad.

Szinte csak a szándék kellene

Az euró magyarországi bevezetésével kapcsolatban 2001 óta nagyon sok dátum hangzott már el, de a konvergenciakritériumokhoz ilyen közel még sosem álltunk.

Ahhoz, hogy az euróövezethez Magyarország csatlakozni tudjon, a konvergenciakritériumoknak kell megfelelni, de ezek az Origónak nyilatkozó szakértők szerint csupán technikai feltételek, politikai szándék nélkül semmit sem érnek.

Konvergenciakritériumok
A konvergenciakritériumok jelentenek garanciát arra, hogy egy tagállam készen áll az euró bevezetésére, és csatlakozása sem magára a tagállamra, sem a teljes euróövezetre nézve nem fog gazdasági kockázatokat előidézni, olvasható az Európai Unió honlapján.

Árstabilitás: az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a 3 legjobb teljesítményt nyújtó tagállam inflációs rátáját.
Államháztartás: a költségvetési hiány legfeljebb a GDP 3 százalékát teheti ki, míg az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, vagy folyamatos és jelentős csökkenést kell felmutatni.
Árfolyam-stabilitás: a csatlakozni kívánó tagállamnak legalább 2 éven keresztül részt kell vennie az árfolyam-mechanizmusban anélkül, hogy pénzneme erőteljesen eltérne az abban alkalmazott középárfolyamtól.
Kamatláb: a hosszú lejáratú kamatláb legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg az árstabilitás szempontjából 3 legjobb teljesítményt nyújtó tagállam kamatlábát.

A kritériumok teljesítésével nincs különösebb probléma, azokat reálisan 2018-ra teljesíteni tudja a magyar gazdaság, ha nem változik addig az EU feltételrendszere, mondta korábban az Origónak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője.

Magyarország rosszul járna?

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője januárban azt mondta, hogy 2020-ra teljesülhetnek az euró magyarországi bevezetésének feltételei. Szerinte ezt akkor érdemes lesz majd megfontolni, mert úgy látja, az ország nem jól, hanem inkább rosszul járna, ha az eurót választaná a forint helyett fizetőeszköznek.

Arról, hogy az elmúlt 14 évben ki mit mondott az euró bevezetéséről, bővebben itt olvashat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK