Lényegében nincs már ingyenes egészségügy

2015.06.03. 17:26

A magyarok többsége szerint nincs ingyenes egészségügy, a hálapénzt viszont egyre többen elutasítják, megszűnni mégsem fog, amíg nem változik gyökeresen az egészségügy finanszírozása.

Egyre kevesebben hajlandók hálapénzt kérni vagy fizetni, azonban ahol van a paraszolvencia, ott egyre nagyobb problémákat okoz. Az Origónak nyilatkozó szakértők szerint az egészségügy azonnali reformjára van szükség, hiszen sok ellátási területet már csak a hálapénz és a fizetős magánegészségügy tart fenn.

Inkább az üzleti modell

A közelmúltban két közvélemény-kutatás is megjelent, ezek alapján úgy tűnik, mind a páciensek, mind az orvosok tarthatatlannak érzik az egészségügy jelenlegi rendszerét, ami helyett egy üzletibb modellt is elfogadnának.

A Rezidensszövetség - számos pácienssel együtt - úgy véli, működőképes lenne egy olyan rendszer, ahol a magánegészségügy szolgáltatásait is részben fedezi az állam – jelenleg ugyanis a beteg lényegében duplán fizet, ha magánkórházba, rendelésre megy.

Vizitdíj-automata: 2008-ban nagy bukás volt a fizetős ellátás terveForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Megdőlt egy tabu

Már egy tavalyelőtti, a Gazdaságkutató Intézet által végzett felmérés is azt mutatta: a lakosság több mint kétharmada szerint Magyarországon nincs ingyenes egészségügy. A megkérdezettek szerint hálapénz, vagy másfajta pluszdíj nélkül nem kapnának megfelelő ellátást.

A magyar egészségügy csak a válaszadók 30 százaléka szerint tekinthető ingyenesnek.

A GKI-nak válaszadók többsége a mostaninál szívesebben elfogadna egy olyan rendszert, ahol azok a többletszolgáltatások, amelyekért ma hálapénzt fizetnek, legálisan, például egészségpénztárakon keresztül megvásárolhatóak lennének.

Pedig a nem száz százalékig ingyenes egészségügy eddig az egyik legnagyobb tabunak számított a magyar közéletben. 2008-ban óriási felháborodást váltott ki a 300 forintos vizitdíj, amelyet végül népszavazással töröltek el. Előtte a Medgyessy-kormány készített javaslatot egy olyan rendszerre, ahol az állami tb mellett a páciensek magánbiztosítókon keresztül finanszírozhatnák az ellátásukat, azonban az általános elutasítás miatt ebből sem lett semmi.

VIP-részleg az Uzsoki Utcai KórházbanFotó: Bielik István - Origo

Az Uzsokiban már működik

Jelenleg pár intézményben, például az Uzsoki Utcai Kórházban működnek úgynevezett VIP-osztályok. Ezek lényege, hogy a kórházban elkülönítettek egy részt, ahol azokat, akik a tb kétszeresét fizetik be, hamarabb műthetik. Nem meglepő, hogy az osztályok iránt rendkívül nagy az érdeklődés, hiszen a betegek ma is gyakran fizetnek, hogy előrébb kerülhessenek a várólistákon.

Bár hivatalos felmérések nem készültek a hálapénzről, az Origónak nyilatkozó orvosok szerint a fekvőbeteg-ellátásban a legsúlyosabb a probléma. „Más kutatásokból és az életből tudjuk, hogy ott, ahol a betegbe beleszúrnak, -vágnak vagy halálos betegségben szenved, ott a hálapénz mértéke magasabb. A település nagyságával általában a boríték vastagsága is növekszik" – mondta Dénes Tamás, a Rezidensszövetség elnöke.

Visszaélésekre sarkall

Ez azt is jelenti, hogy az orvosoknak megéri akár fölöslegesen is komoly műtéteket végezni, hiszen a hálapénznek sok helyen szinte rögzített tarifája van: a vágott seb méretétől függ a hálapénz összege.

Százezreket is elkérhetnek egy komolyabb műtétértForrás: MTI/Ujvári Sándor

Lantos Gabriella, a Róbert Károly Kórház operatív igazgatója egy női páciensét hozta fel példaként, aki méhmiómával jelentkezett egy állami kórházba, ahol azt mondták neki, muszáj lesz kivenni a méhét. „Valójában elég volt egy úgynevezett laparoszkópiás műtétet végrehajtani, vagyis olyan endoszkópos eljárást, ahol a hasüreget nem kell felvágni, és a beteg méhe is megmenthető volt. Kétnapos lábadozás után haza is mehetett.”

A magánellátásban 400 ezer forint körüli összeget kérnek egy ilyen beavatkozásért, ennek közel felét az orvosok és az ápolók bére teszi ki. Az állami orvosok bére ennél jóval alacsonyabb, azonban a hálapénzzel ők is százezres összeghez juthatnak, ha egy komoly, hasüreg felnyitásával és egyhetes lábadozással járó műtétet végeznek.”

Nem mernek fellépni

Sinkó Eszter, a Semmelweiss Egyetem egészségügyi közgazdásza az Origónak azt mondta, a fölöslegesen elvégzett műtétekért legfeljebb kártérítést kaphat a beteg. Ilyenkor nem az orvosnak, hanem a kórháznak kell fizetnie, hiszen az áll jogviszonyban a pácienssel. Azonban a súlyos orvoshiány miatt az ilyen esetek gyakran következmény nélkül maradnak.

"A kórházak nem engedhetik meg maguknak, hogy egy orvos esetleg felmondjon náluk. Így nagy összegektől esnének el, pláne, mivel az orvoshiány miatt egy-egy orvos felmondása egész osztályok bezárását jelentheti" – mondta az Origónak

Szinapszis Intézet: egyre többen utasítják el a hálapénztForrás: MRSZ

Megalázó az orvosnak, és a betegnek is

Pedig az utóbbi néhány évben összességében csökkent a hálapénz elterjedtsége: a Szinapszis Intézet és a Rezidensszövetség felmérése is azt mutatta ki, hogy egyre több beteg és orvos utasítja el a paraszolvenciát. A felmérés szerint az orvosok 19 százalék teljes mértékben elutasítja a paraszolvencia rendszerét, 70 százalék elviekben nem ért egyet ezzel a finanszírozási móddal, de a jelenlegi egészségügyi helyzet miatt kénytelen elfogadni a beteg által felajánlott pénzt. Mind a szakma (82 százalék), mind a lakosság (86 százalék) egyetért abban, hogy a hálapénz rendszere megalázó a beteg számára.

A felmérésből az is kiderült, hogy az orvosok 68, a betegek 47 százaléka úgy tapasztalta, csökkent az egy beteg által adott pénz összege az elmúlt 2 évben.

Lezárnák a Kádár-korszakot

„Sok háziorvos panaszkodik arra, hogy egyre kevesebb hálapénzt kapnak” – mondta Sinkó Eszter. „Ez részben amiatt van, mert a járóbeteg-ellátásban egyre több helyen elérhetőek magánrendelések is, és egyre többen vannak, akik nem akarnak a hálapénzhez szocializálódni, ellenben hajlandóak legalizált keretek között fizetni a magánellátásért.”

Lantos Gabriella úgy véli, látszik, hogy a rendszerváltás után szocializálódott generáció megszokta, hogy mindenhol ügyfélként kezelik őket, és nem szívesen alkalmazza a Kádár-rendszerre jellemző kiskapukat, mint amilyen a hálapénz.

Nem zsúfoltak a kórházak

Szintén jellemző, hogy a betegek azért fizetnek hálapénzt, hogy előrébb kerülhessenek a várólistán - annak ellenére, hogy egyébként a magyar kórházak valójában nem túlzsúfoltak.

„Műtőből, kórházi ágyból éppenséggel felesleg van. Korszerű diagnosztikai eszközök, például CT vagy MRI viszont sok helyen hiányoznak" - mondta Sinkó Eszter. Annyira, hogy nagyon sok beteg ellátás nélkül maradna, ha nem lenne magánegészségügy, és nem fizetnének sokan maguk a diagnosztikáért. Az alapgondot az jelenti, hogy az állam mesterségesen visszafogja az intézmények teljesítményét, hogy pénzt spóroljon a kórházakon. Magyarán: az állam kevés pénzt rak a rendszerbe, ezért mesterségesen gerjesztett hiány keletkezik, amit a betegek megpróbálnak a maguk módján kompenzálni, a szűkösséggel kapcsolatos helyzetet az orvosok egy része pedig egyszerűen meglovagolja:"

Szakmailag nem jobb

Bár a magánegészségügy bizalmi indexe a felmérések szerint jóval magasabb az államinál, Sinkó Eszter szerint ez szakmailag nem feltétlenül megalapozott. „A magánszektorban tényleg sokkal jobbak az ellátás körülményei és kevesebbet kell várni, viszont az ott dolgozó orvosok nem mindig olyan tapasztaltak, mint az állami kórházakban” – mondta. Emellett a magánorvoslás egyelőre sok egészségi területen még nem érhető el. Különösen a fekvőbeteg-ellátás az, ahol a betegek leginkább az állami kórházakra vannak szorulva. Azért is magas ott egy-egy beavatkozás estében a hálapénz.

Béremelésért tüntetett a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói KamaraFotó: Polyák Attila - Origo

Kockázatos műtétet állami kórházban

Dénes Tamás, a Rezidensszövetség elnöke szerint ugyanakkor természetes, hogy a nagyobb műtéteket az állami kórházakban végzik. „Egy jól működő magánegészségügy fontos szerepet tölthet be egy ország egészségügyi ellátásában. Bármilyen területen jelen lehet, de a magánegészségügy nemcsak nullszaldós, hanem nyereséges is szeretne lenni.

Ebből egyenesen következik, hogy a kockázatosabb üzleteket kerülik a befektetők, a jelen esetben ez a súlyosabb betegségcsoportok, bonyolultabb, szövődménnyel járható beavatkozások köre. Vagyis a súlyos betegek ellátása mindig az állami rendszerre marad. Angliában is ezt látom.”

Hálapénz-fenntartású rendszer

Sinkó Eszter szerint a mostani állami egészségügyi rendszer fenntarthatatlan.

"A hálapénz egy ideig hátráltatta a rendszer összeomlását, de most, hogy egyre kevesebben tudnak illetve hajlandók fizetni, az itthon maradó orvosok is egyre hangosabban fogják követelni a bérük megemelését. És ne feledkezzünk meg a nővérekről sem. Május 12. komoly figyelmeztetés volt a kormánynak. Egyelőre úgy tűnik, a kormány nem hallgat senkire sem, még saját államtitkárára sem. Mára patthelyzet alakult ki a szereplők között.”

Az orvosok elfogadnának egy vegyes finanszírozási rendszertForrás: MTI/Simó Endre

Az egészségügyi közgazdász szerint van egy-két pozitív példa, amely alapján el lehetne indítani az egészségügy reformját. Példaként említette a daganatos betegek ellátását: pár hete állami rendelet írta elő, hogy az összes, daganatos tünetekkel jelentkező betegnek muszáj két héten belül CT-hez jutnia. Előtte ugyanis Magyarországon, az európai átlaghoz képest kiugróan sok daganatos beteg halt meg a vizsgálati fázisban.

A bérezés a kulcs

Dénes Tamás kevéssé bizakodó. „Akik az elmúlt 10 évben a leghangosabbak voltak, azok a rezidensek, és most pedig az ápolók. Ez a két réteg kismértékben, vagy egyáltalán nem kap hálapénzt" – mondta.

Hozzátette, az egészségügyben dolgozók bérezése nincs arányban az elvégzett munka minőségével, mennyiségével és a vállalt felelőséggel. „Ezért egyértelmű, hogy a hálapénzmentes egészségügy alapja a tisztességes bér” – mondta.

 
Dénes Tamás, a Magyar Rezidensszövetség elnöke szerint politikai akarat hiányzikFotó: Szabó Gábor - Origo

Politikai akarat hiányzik

A Rezidensszövetség elnöke szerint is lehetséges lehet egy olyan rendszer, ahol a privát orvoslás az államival közösen működik. „A saját orvosválasztásra meg kell adni a lehetőséget az állami rendszerben is, vagy olyan szimbiózist kell kialakítani a magánellátással, amiben a privát szektor szolgáltatásait igénybe vevőnek nem kell kifizetnie az ellátás teljes összegét.”

Szerinte mindehhez csak a politikai akarat hiányzik. „Az államnak minden lehetősége megvan, hogy a kommunista gondolkodás által kifundált, hálapénz jellemezte, szofkorrupt rendszert megszüntesse és átalakítsa. Ez a politikai akarat jelenleg nincs meg” – mondta.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK