Semjén: Trianon a mi hibánk is

Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Semjén Zsolt beszédet mond a Magyarság Házában

Csizmák döngtek, zászlók lobogtak, táncosok táncoltak, Semjén Zsolt pedig a szokásosnál önkritikusabban beszélt nemzetről, politikáról és nagyhatalmi konspirációkról. Kiderült, hogy mitől érzi magát magyarnak egy külhoni magyar. Sosem találná ki, mitől.

Úgy néz ki, hogy ezen a héten meteorológiai túlkapások kísérik politikusainkat. Szerdán Orbán Viktor hőhullám hátán érkezett Szolnokra, csütörtökön pedig Semjén Zsolt jövetelét keretezte nyári zápor a Budai Várban. A miniszterelnök-helyettes a trianoni megemlékezés alkalmából beszélt a Magyarság Házában.

2010-ben ugyanis június 4-ét hivatalosan is kinevezték a Nemzeti Összetartozás Napjának.

Zászlók és táncosok Fotó: Polyak Attila - Origo

Akik egyszerre léptek

A show a történelmi zászlók behozásával kezdődött a díszteremben. Felcsapódott a hátsó ajtó, majd valaki azt kiabálta: „Lépés innn-dulj!”, majd csizmák ütemes döngése következett. A zászlókat egy-egy katona hozta be, libasorban, menetelve. A katonák felsorakoztak a színpad hátulján (Iga-zodj!), majd vigyázzból terpeszállásba váltottak (Terpesz-ál-lás!), mint kiderült azért, hogy stabilabban álljanak a lábukon, és belógathassák a zászlókat a színpadra.

Semjén szerint végtelen volt a magyar politika naivitása Fotó: Polyak Attila - Origo

Ezek után a himnusz következett, amit egy csoport népi öltözetet viselő fiatal énekelt fennhangon.

Nemzeti érzelmű volt a rendezvény.

Ezt abból is látni lehetett, hogy a közönség nagy része csatlakozott az éneklőkhöz (a brutálisan magas „Hó-ozz rá víg esz-ten-dőt” résznek azért kevesen álltak neki).

Nem atomisztikus

A napra azért volt szükség, mert a magyar nemzet

nem elszigetelt és „nem atomisztikus".

Ezt mondta Semjén Zsolt, akit a felkonferáló úr egyszer véletlenül leminiszterelnöközött.

Schmitt Pál a hallgatóság soraiban emlékezett Fotó: Polyak Attila - Origo

Semjén Zsolt szerint ennek az ünnepnek két értelme is van. Ezek a történelmi tanulságok levonása, nemzeti büszkeség tunningolása. A miniszterelnök-helyettes szokatlan nemzeti szintű önkritikát gyakorolt. „A Trianonhoz vezető útban benne van a mi hibánk is” - mondta. Ott voltak a bűnök az itt élő nemzetiségekkel szemben, másrészt ott volt a magyar politika végtelen naivitása.

„Azokat pátyolgattuk, akik végül tőrt döftek a hátunkba” - derült ki.

De az is történelmi tanulság, hogy nem csak a hétköznapi konspirációkkal szemben immunis a magyar, hanem a nagyhatalmiakkal szemben is az.

”Hiszen még mindig itt vagyunk.”

Egyedül akkor lehet lenyomni minket, ha valaki belülről rohasztja az országot.

Körkörös védelem

Az is kiderült, hogy körkörös védelmi viszony van a magyarországi magyarság, a kárpát-medencei magyarság és a diaszpóra magyarság között. Semjén Zsolt a körkapcsolás összes variánsát felsorolta (a magyarországi magyarság védi a diaszpórát, a diaszpóra védi a kárpát-medenceit, stb.).

A kardcsörtetés rossz

A Trianonra adott válasz gyakorlatilag az, ahogy a kinnrekedt magyarokhoz viszonyul az ország, derült ki. Semjén szerint a végletek rosszak. Az se jó, ha becsicskulunk, de

a „felesleges kardcsörtetés” is ártalmas.

Semjén Zsolt szerint az állampolgárság, és persze a szavazati jog a legfontosabb a külhoni magyaroknak. Mi mástól érezhetnék magukat magyarabbnak? Eddig 691 ezren tették le az állampolgári esküt - tudtuk meg.

Csak

Semjén Zsoltot néptánc követte. Utána elénekelték a szózatot, majd a lépés in-dult, és a zászlóhordozók visszatértek a hátsószobába. „Nem lehet interjút készíteni senkivel” - mondta az esemény sajtósa, aki a semmiből toppant kollegánk elé. „Miért nem?” - kérdeztük. „Csak!” - válaszolta.

Csak a határt kéne arrébb tolni

Azért beszélgetni lehetett. „Jó ez az irányvonal, de vigyáznunk kell, hogy ne lépjünk túl nagyokat, mert régen is azért estünk az orrunkra” - vélte egy hölgy. Egy másik szerint „biztos lehetne máshogy is csinálni, de minek kekeckedni?"

Amúgy is, ez a magas politika „az egyszerű embernek magas.”

„Én vitába tudnék szállni 1-2 ponttal” - mondta egy fiatalember. Szerinte is jó az irányvonal, csak a határt kéne arrébb tolni. Keletre, nem Nyugatra.