A szakértők szerint az szja-csökkentés hatása nem lesz igazán látványos, annak ellenére sem, hogy a munkajövedelem adója mellett más helyzetekben is kevesebbet kell fizetni.
Az alacsony keresetű családok, akik az adókedvezmények miatt már így sem fizetnek jövedelemadót, kevésbé fogják megérezni az adócsökkentést. A kétgyerekes adókedvezmény mértékének növekedésével ez a megállapítás egyre többekre lehet igaz.
Egy átlagos magyar háztartás nem az szja-csökkentésből fogja megspórolni a nyaralásravalót. Kneitner Lea adószakértő szerint nehéz számszerűsíteni, hogy egy családnak mekkora összeget jelentenek a változások. A megspórolt összeg függ a gyerekek számától, a megtakarítások mértékétől vagy más bevételek nagyságától, ezek adóterhe mind csökken jövőre.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tájékoztatása szerint a szja-változással 120 milliárd forint maradhat az érintett 4 millió embernél.
A kamatadó is csökken jövőre, pedig ezt sokan nem kötik az szja-hoz. Jövőre a lekötött betétek után nem 22 százalékos adót kell fizetni, mint eddig (16 százalék kamatadó + 6 százalék eho), hanem 21 százalékot.
Mivel az előzetes bejelentés szerint csak az szja-kulcs változik, a 3, illetve az 5 éves lekötés után kisebb adókedvezményt kaphatunk, mint eddig. Mindkét esetben 1 százalékponttal csökken a kedvezmény mértéke, vagyis 3 év után továbbra is 10 százalékra csökken a kamatadó, míg továbbra is 5 év után nullázódhat ki.
Szja-t kell fizetni a különböző béren kívüli juttatások után is, azzal a különbséggel, hogy itt az adóalap a kifizetés 1,19-szerese. Emiatt az adócsökkenés is magasabb, mint más jövedelem esetén. A gyakorlatban ez azt jelenti majd, hogy 2016-tól többet költhetnek a cafeteriakeretükből azok a munkavállalók, akik maguk rendelkeznek a kért juttatásokról a vállalati rendszerükben.
Azok viszont semmilyen változást nem éreznek majd, akik fix összegű utalványt kapnak kézhez, hiszen ilyenkor csak a munkáltató által fizetendő közteher csökken.
A kamatadónál talán egyértelműbb, de az árfolyamnyereségből származó bevétel után is kevesebbet kell adózni jövőre. Így az értékpapírok eladáskor keletkezett hasznából is több maradhat meg jövőre, de más tőkepiaci műveletek is egy kicsivel jobban megérhetik 2016-tól.
Kneitner Lea adószakértő szerint sokakat érint, hogy a vállalkozásokból kivett osztalék esetén fizetendő adó is csökken valamelyest. A szabályozási környezet miatt az üzletrészek adás-vétele is egyre gyakoribb. Jövőre már ezekben az esetekben sem kell az eladónak 16 százalékot fizetnie a haszon után.
Annyira nem csak a munkajövedelmek adóterhe csökkenhet jövőre, hogy szinte az élet minden területén találkozhatunk az adócsökkentés hatásával. Az 5 éven belül vásárolt lakás eladása esetén is csak 15 százalék lesz a befizetendő adó, az ingatlan bérleti díja után is csak ennyit kell majd fizetni. És az összes többi jövedelemmel együtt csökken a vállalkozásból kivont pénzek adóterhe is.
Az szja változás nem hoz azért túl sokat a konyhára. Egy átlagos magyar fizetésből 2300 forinttal több jut a pénztárcába, ha a gyerekek után járó adókedvezményt is igénybe veszik, akkor ennél lényegesen kevesebb. A cikkben említett esetekben még kisebb összegről beszélhetünk, hiszen az adóalapok nem változnak jövőre sem. A kamatadó esetén például csak a tényleges hozam 16 százalékos adója csökken 15-re. Vagyis 1 millió forintos megtakarítás esetén 300 forintot nyerhetünk évente, ha egy ma jónak nevezhető 3 százalékos kamattal számolunk.
A cafeteriánál a magasabb adóalap miatt nagyobb értékű lehet a változás, de az éves 200 ezer forintos maximális keret miatt igazából ez sem fog túl sokat hozzátenni a családi kasszához.
A legtöbb persze azoknál marad, akiknek a keresete magasabb az átlagosnál, eddig nem használták ki a maximális adókedvezményt, sok megtakarításuk és egyéb jövedelmük is van.