Még évtizedekig többen hagyják el Magyarországot, mint ahányan hozzánk érkeznek. Ha nem tudjuk pótolni a távozókat, 2060-ra kevesebb mint 7 millióan leszünk, és minden harmadik ember 65 év feletti lesz. Egyetlen esélyünk lenne a befogadás. A szociológusok szerint ezzel csak jól járhatunk, hiszen az ideérkező bevándorlók korszerkezete és képzettsége is jobb, mint a magyaroké.
Szinte mindenhonnan olyanok érkeznek hozzák, akik jobbak, mint a hazai népesség – kezdte helyzetértékelését Melegh Attila, a Corvinus Egyetem docense. Az ideérkező afrikaiak, ázsiaiak és közel-keletiek sok esetben képzettebbek, mint a magyarok. Ennek egyszerű az oka. A kivándorláshoz pénz kell. Afganisztánból eljutni Európáig például 15 ezer dollárba is kerülhet, nagyjából 4,2 millió forintba. Ennyi pénzük csak azoknak van, akik képzettebbek.
A nagyobb problémával küszködő országok szegényebb menekültjei általában csak a szomszédos országokig jutnak el.
Nyugaton a magyarok kellenek, nekünk meg a bevándorlók
A szociológus szerint természetes folyamat, hogy az olcsóbb magyar munkaerőt keresik a nyugati országok. A fejlettebb európai országok problémája Melegh Attila szerint az, hogy a versenyképességük fenntartásához 30-40 százalékos bércsökkentésre lenne szükségük.
Az angolok és németek azonban nem akarnak olcsón dolgozni, így ezeknek az országoknak a kelet-európai munkaerőre van szüksége a gazdasági növekedés fenntartásához.
Nem tudjuk hazacsábítani őket
Ennek a mozgásnak lesznek részei a kivándorolt magyarok is. Az ő hazacsábításuk eddig nem sikerült, és valószínűleg még évtizedekig lehetetlen feladat lesz. A születési számok sem befolyásolhatóak olyan mértékben, hogy belülről pótoljuk a kivándorlókat.
Csak a bevándorlókban bízhatunk
A 2011-es népszámlálás, tehát a már itt letelepült bevándórlók adatai alapján nem járunk rosszul a befogadással. Míg a Magyarországon születetteknek csak 39 százaléka dolgozik, addig az Afrikában születettek 52 százalékának, a Kínában születettek közül pedig 72 százaléknak van munkája.
Ezek a bevándorlók gazdasági előnyt jelentenek az országnak, tanulmányok szerint 1-1,5 százalékos hozzájárulásuk lehet a GDP növekedéséhez. Nagy részük nem is a magyaroktól veszi el a munkát, hanem hiányszakmákban helyezkednek el (például orvosként) vagy elszigetelt tevékenységeket végezhetnek saját vállalkozás keretében (főleg az ázsiaiak).
Elfogyunk, ha nem leszünk befogadóak
Magyarországról is a fiatalabbak és a képzettebbek vándorolnak ki. A legkedvezőbb számítások szerint is csak 20 év múlva tudjuk megfordítani a jelenlegi trendet, azt, hogy többen hagyják el Magyarországot, mint amennyien jönnek. Számítások szerint 2060-ra 7 millió alá csökkenhet a magyar lakosság. A korösszetétel is drasztikusan megváltozhat. Minden harmadik magyarországi lakos 2060-ra 65 év feletti lehet. Ez jelenleg csak 17,5 százalék.
A változással együtt változna Magyarország súlya az európai unión belül, de itthon is drasztikusan változtatni kellene az ellátórendszeren. A jelenlegi nyugdíjrendszer például ezt biztosan nem bírná ki. Vagy a nyugdíjkorhatárt kellene növelni, vagy az ellátás összegét csökkenteni.
Ha utáljuk a bevándorlókat, nem jönnek ide
Nagy a verseny az országok között a bevándorlókért. Az ideérkezők nagy része nem áll meg Magyarországon. A valamilyen kataklizma elől menekülők többsége ráadásul visszamegy a saját országába, amint a válságnak vége.
Ez történt a boszniai menekültekkel is – mondta Melegh Attila. Az ideérkező 50 ezer boszniai menekült szinte maradéktalanul visszatért később a saját országába.
A szociológus szerint a kelet-európai országok érdeke, hogy befogadja az ideérkező bevándorlókat, és próbálja ott tartani őket. A menekültek pedig nem hülyék: akikre szükségünk lenne - a képzettebbek és fiatalabbak -, oda mennek majd, ahol szívesebben fogadják őket.
Melegh Attila szerint a jelenlegi kormánykommunikáció nélkül sem mi vagyunk most a fő célpont, ahogy fogalmaz: Magyarországra csak az jön, aki eltévesztette a buszt.