Nagyot ugrott az infláció

2015.06.09. 09:28

Májusban fél százalékkal magasabb volt az infláció, mint egy évvel korábban, ezzel nyolchónapos trend tört meg. Áprilishoz képest 0,7 százalékkal emelkedtek az árak. A pozitív inflációt az üzemanyagok árának emelkedése és a dohánytermékek drágulása okozta. A kormány hasonló inflációs adatra számít az év hátralévő részére.

Májusban a fogyasztói árak átlagosan fél százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, tájékoztat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az árindex nyolc hónap után került ismét pozitív tartományba, emlékeztet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amit támogatott az üzemanyagárak átmeneti korrekciója, a harmadik rezsicsökkentés részleges kikerülése a bázisból, valamint a dohánytermékek jövedékiadó-emelés miatti áremelkedése. 2015 áprilisához képest a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek.

Meglepetést okozott

Jókora meglepetést okozott, hogy az infláció a várt 0,3 százalék helyett 0,7 százalékra nőtt, írja elemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Bár a havi 0,7 százalékos emelkedés erősnek számít (utoljára 2013 januárjában láthattunk ilyen magas értéket), a szezonális élelmiszerek és az energiaárak változásait kiszűrő maginfláció alapján továbbra sem beszélhetünk komoly inflációs nyomásról, véli a szakértő.

Éves átlagban idén 0,5 százalék körüli lehet az infláció mértéke, de a maginflációban Suppan Gergely nem számít érdemi gyorsulásra. Az MNB júniusban még biztosan tovább vág az alapkamaton az elemző szerint, onnan pedig a saját új inflációs előrejelzéseinek figyelembe vételével dönthet esetleges további csökkentésről. Suppan Gergely egyelőre továbbra is 1,50 százalékon várja a kamatvágási ciklus alját.

Hamarabb gyorsulhat az infláció

Szintén 0,3 százalékos inflációt várt májusra Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője.

A jelenlegi kilátások alapján decemberben a 12 hónapra visszatekintő infláció megközelítheti a 3 százalékos szintet, az éves átlagos infláció pedig 0,5 százalék felett lehet. Távolabbra tekintve Németh Dávid azt is elmondta, hogy bár a Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy az infláció 2017-ben éri el a kitűzött 3 százalékos célt, ám a K&H szerint ennél hamarabb, már 2016-ban 3 százalékra gyorsulhat az infláció.

Tovább csökkenhet az alapkamat

Az év egészére 0,3 százalékos inflációt vár Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői. Ők is azt emelik ki, hogy a maginflációs mutató csupán egytized százalékponttal gyorsult 1,3 százalékra májusban, ami jelzi, hogy az inflációs főmutatót elsősorban a kiszámíthatatlan olajár mozgatta. Így folytatódott az a minta, ami eddig egész évben megfigyelhető volt, miszerint az üzemanyag árak változékonyságának köszönhető az inflációban látott nagy amplitúdójú elmozdulás, vélik az elemzők.

A vártnál gyorsabb inflációs érték várhatóan nem fogja befolyásolni a Monetáris Tanács döntéseit Barczel Vivien és Ürmössy Gergely szerint. Az MNB folytathatja júniusban is a kamatcsökkentési ciklust és 1,5 százalékra vághatja az alapkamatot. A júniusi ülés abból a szempontból is fontos lesz, hogy ekkor fogja felülvizsgálni a makrogazdasági előrejelzését a Tanács. Az elemzők úgy gondolják, hogy az ülést követő közleményben utalást fog tenni arra az MT, hogy folytatja-e a második félévben a lazítási ciklust. Ennek a forgatókönyvnek reális esélyét látják, így július végén akár 1,5 százalék alá csökkenhet az alapkamat.

Az olajár mozgatja az inflációtForrás: AFP/David Mcnew

 

Marad az infláció

A magyar gazdaságot továbbra is mérsékelt inflációs környezet jellemzi, amit főként olyan külső tényezők okoznak, mint az olajáresés és az Európából érkező dezinflációs hatás, véli az NGM. A tárca szerint az elkövetkező hónapokban a májusi indexhez hasonló mértékű pozitív áremelkedés várható, összhangban a konvergenciaprogram előrejelzésével. Ez a dohánytermékek további drágulására, az élénkülő belső keresletre és az ekáer piactisztító hatására vezethető vissza.

Olcsóbb lett a cukor

A tavaly májushoz viszonyított emelkedésen belül az élelmiszerek ára 1,2 százalékkal emelkedett, ezen belül nőtt többek között az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, a friss zöldség, gyümölcs (14,6 százalék), a tojás (6,8 százalék) és az étolaj (4,2 százalék) ára, írja a KSH.

Csökkent a cukor (16,6 százalék), a sajt (6,2 százalék), a tej (5,3 százalék), valamint a liszt (4,8 százalék) ára.

A szeszes italok, dohányáruk 3 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért átlagosan 2,3 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a közlekedési szolgáltatások ára 2,4 százalékkal nőtt. Kisebb mértékben drágultak a tartós fogyasztási cikkek (0,6 százalék) és a ruházkodási cikkek (0,1 százalék) is.

Olcsóbb az üzemanyag, mint egy évvel ezelőtt, de már emelkedik az áraForrás: MTI/Balázs Attila

Olcsóbb lett az üzemanyag

Az egyéb cikkekért (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) 2,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 8 százalékkal csökkent. A háztartási energia ára átlagosan 2,6 százalékkal mérséklődött, ezen belül az elektromos energiáé 5,7, a távfűtésé 3,4 százalékkal.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK