Még a magyar twitterezőket is megmozgatta a Brain Bar

Mint a legszuperebb egyetemi előadásokon, olyan volt a hangulat a Brain Bar prezentációin

Miért nincs európai Szilícium-völgy? Milyen lesz az ideális iskola 2025-ben? Applikációkban vagy orvosokban bízunk majd jobban? Mi lesz az állam szerepe az új ipari forradalom után? Hogyan alakul technológia és vallás viszonya? – Igazi világsztárok tartottak többek közt ezekben a témákban előadásokat a Brain Baron Budapest. A közönség lelkesen streamelt, kommentelt, még a Magyarországon többnyire elhanyagolt Twitteren is szokatlanul aktív volt.

Lesz Brain Bar jövőre is

Az oktatás, a nagyvárosi élet, a techcégek hatása a gazdaságra, a hagyományos szerkezeteket felrobbantó innováció jövőjét eldöntő trendekre és dilemmákra mintegy háromezer látogató volt kíváncsi. A Design Terminál 20 országból 81 előadót hívott meg, a kerekasztal-beszélgetéseket pedig többek közt a Financial Times, a Forbes, a Politico.eu szerkesztői moderálták. Mindezt három és félezer ember nézte streamen. A szervezők folytatnák: az a céljuk, hogy Budapesten évente folyhasson világszínvonalú párbeszéd a jövőről. Jövőre is lesz tehát!

Aktív közönség

Lévai Richárd közösségi médiaszakértő úgy véli, az a mintegy 1300 tweet és említés, amelyet a #brainbarbudapest hashtag kapott a hazai viszonyok között valóban kiemelkedő aktivitást jelez, bár ezek között csak mintegy 600 eredeti, körülbelül 400 retweettel. „Vagyis a helyszínen ülők és a szervezők nagyon aktívak voltak. A hashtag közel 1 millió emberhez jutott el” – mondja. – Magyar viszonyok között ez mindenképpen szép szám.”

Mint a legszuperebb egyetemi előadásokon, olyan volt a hangulat a Brain Bar prezentációin Forrás: Design Terminál

Egyébként is ilyen beállítottságúak

Problémás is, nem is, hogy a 600 ezer magyar twitterfelhasználó körülbelül 2 százaléka aktív. Lévai szerint a felhasználók legnagyobb része valószínűleg elhagyott profil: 66 százalékuk nem használja, 16 százalék állítja, hogy aktív, 3,6 százalék pedig tervezi, hogy használni fogja. A cégek közül is kevesen használják. A fiókok számánál azonban beszédesebb az összetételük: az accountok többsége újságíróé, startupperé, véleményvezéré. „Olyanok is, akik a nemzetközi vérkeringésben aktívan jelen vannak, vagy szeretnének jelen lenni – így a szakértő. – Valószínűleg ennek köszönhető a Brain Bar sikere is: olyan emberek voltak ott a rendezvényen, akik a technológiai érdeklődésük miatt amúgy is twittereznek, akiknek van nemzetközi kapcsolatuk, így az, amit ők megosztottak, elég sok emberhez eljutott. Ezzel és a neves, óriási követő táborral rendelkező előadóknak köszönhetően születtek meg a retweetek” – teszi hozzá.

A Twitterrel hadilábon állunk

Bár korábban kezdett elterjedni Magyarországon, mint a Facebook, tájékoztat Lévai Richárd, a kezdeti években komoly felfutással, a vállalkozások és celebek nagy követői tábora nem maradt aktív hosszú távon. „Ennek több oka lehet. Egyrészt a rövid, 140 karakteres formátum magyarul több korlátot jelent, mint angolul. Másrészt amikor itthon kezdett elterjedni a Twitter, nekünk már volt Iwiwünk, aztán pedig jött a Facebook. Azt hiszem, a magyar piac alapvetően kicsi arra, hogy több, egymással konkuráló közösségi hálózat meg tudjon tartósan maradni” – magyarázza Lévai.

Az egyes rétegcsoportok, mint a geekek, az early adopterek, önmagukban nincsenek elegen az áttöréshez” – zárja gondolatait a közösségi médiaszakértő.