Ha még egy-két nagy csapadéklöket éri a Kárpát-medencét a közeljövőben, akkor valószínű, hogy zivataros nyarunk lesz, mondta az Origónak Ács Ferenc, az ELTE Meteorológiai Tanszékének docense. A csapadéklöketek ugyanis pozitív visszacsatolást okoznak: a víz elpárolog, felhők képződnek, amikből zivatar lesz, a lehullott csapadék aztán elpárolog, felhők képződnek, és így tovább.
Mindez azonban csak valószínűség,
egyelőre egyáltalán nem lehet tudni, hogy milyen nyarunk lesz.
Aki mást mond, az csak halandzsázik, állítja Ács Ferenc. A meteorológus szerint az is halandzsázik – de legalábbis hagyja magát befolyásolni szubjektív emlékeitől –, aki azt állítja, régen az időjárás is jobb volt.
A Kárpát-medence időjárása régen is majdnem pont ilyen volt, pár éves időtávokban egyébként sem lehet klímaváltozásról beszélni. Annak csak 30-40, de inkább 50-100 éves távlatokban van értelme, hangsúlyozza a szakértő.
A 20. századról már vannak adataink. Az eleje és a vége közt a Kárpát-medence valamelyest szárazodott, és „pindurit melegedett" – mondja Ács Ferenc. Valamivel szárazabb főleg a Dunántúl lett, ami amúgy a legnedvesebb része a Kárpát-medencének, a melegedés pedig főleg a hegyeket érintette.
Ha zivataros nyarunk lesz, az sok százmillió forintos károkat jelenthet.
A legutóbbi, keddi vihar önmagában több mint 320 milliós kárt okozott,
egyetlen nap alatt közel 2000 kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének közleményéből.
A K&H biztosítójához szerda reggelig összesen 230 bejelentés futott be, a legtöbb tetőbeázás miatt, a kárérték az előzetes becslések szerint több mint 10 millió forint.
Az Aegon Magyarországhoz szerda délig 400 meteorológiai kárbejelentés érkezett, a károk becsült összege meghaladja a 70 millió forintot.
A Groupama Garancia Biztosítóhoz szerda délig a keddi nap viharai, felhőszakadásai, jégverései, illetve villámcsapásai következtében 358 darab kárbejelentés érkezett, ennek kárösszege meghaladja a 42 millió forintot.
A Generalihoz szerda délig ezer bejelentés érkezett, 130 millió forintot meghaladó értékben. A legtöbb kárt Budapestről és környékéről, valamint Pécs térségéből jelentették.
Ami a gazdákat illeti, a Földművelésügyi Minisztérium még nem tudta megmondani, pontosan mekkora károkat szenvedtek el, mert két hetük van a bejelentésre az arra szolgáló elektronikus felületen.
Viszont a károk mértéke nem látszik katasztrofálisnak,
mondta az Origónak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. A szervezet nem tud akkora károkról, ami megrengetné a mezőgazdaságot, vagy különösebben terhelné a káralapot.
A legtöbb kárt a jég okozta, Baranya, Somogy és Pest voltak a legérintettebb megyék. A viharkár táblákat érintett, de egész falvakat vagy üzemeket nem, véli a MOSZ elnöke.
Az eső pedig akkor okozhat gondot, ha még több lesz belőle.
Horváth Gábor szerint maximum 3-4 ezer hektár áll víz alatt. Van még az országban körülbelül 10-20 ezer hektár föld, ami vizes, de nem áll víz alatt. A meleg idő ebből a szempontból jó, mert van rá esély, hogy felszárad a víz. Ha ezekre a földekre napokon belül nem lehet rámenni, akkor később már nem is érdemes.
Bár a keddi vihar alatt egy egész havi eső (egy nem csapadékos hónapé) esett le, ráadásul volt jégeső és villámlás is, a kárbejelentések száma az Aegon biztosító nyilatkozata szerint mégsem volt rendkívüli a hasonló helyzetekhez képest - mondta Ács Ferenc.