Költözés miatt hagyta ott az állását az öthónapos terhes Andreea Ayers. Ahová beadta a jelentkezését, semmi jóval nem kecsegtették, és mert korábban is gyakran vállalt másodállást, szorult helyzetében keresett valamit, amivel szívesen foglalkozik egész nap. Mivel összesen körülbelül 1000 dollárt tudott szánni a leendő cégére, a pólógyártás mellett döntött. Úgy mérlegelt, ha ekkora összeget bukik, az még elviselhető.
A részletek menet közben kristályosodtak ki. Sorra vette, maga csinálja-e a szitanyomást – inkább kiszervezte –, honnan rendelje meg az egyszínű pólókat – több helyről vásárolt, majd kiválasztotta, ő melyiket hordaná szívesen –, ki lesz a célcsoport – nők –, milyen feliratokat használjon – kiütéssel győztek a pozitív üzenetek. Az első készlete 96 póló volt négy különböző színben. Feliratoztatta, majd lefotózta őket, profilt készített az Etsyn, és 28 dollárért árulni kezdte őket.
Egy alkalommal a terhesjógán annyira megfogta a tanára pólófelirata – „Légy jelen” –, hogy egy csapásra összeállt a kép: jógastúdióknak fogja kínálni a termékeit. A hétvégét azzal töltötte, hogy 3000 stúdió címét beszerkesztette egy exceltáblába, majd a következő hetet azzal, hogy egyenként írt nekik. A mintegy 8 dolláros költségű darabokat kedvezményesen és nagy tételben, körülbelül 14 dollárért kínálta. Egy hét alatt megtérültek a költségei, még nyereséget is elkönyvelhetett, és megrendelte a következő adagot.
A története érdekessége, hogy ez itt nem a hepiend, hanem a valódi üzlet kezdete.
A 2007-ben alapított és hólabdaként növekvő pólóbiznisz az első évben 124 ezer, hamarosan 160 ezer dolláros forgalmat hozott, Ayers ebből 3 ezertől 10 ezerig terjedő osztalékot engedhetett meg magának, amíg 2011-ben, közvetlenül a harmadik gyermeke megszületése előtt el nem adta a cégét. Addigra kisebb médiasztár lett, cikkek és címlapok kerültek az önéletrajzába, és kapkodni kezdtek utána a munkaadók, de már megengedhette magának, hogy ő ne kérjen az ajánlatokból. Úgy döntött, megosztja a tapasztalatát: havi 500 dollárért mentorálásba fogott. De háromgyerekes anyukaként már a havi öt ügyfél is hamarosan meghaladta az erejét. Így online kurzusokra váltott. „Hiszen többé-kevésbé mindenki ugyanazokra a részletekre volt kíváncsi” – magyarázza.
A pólóüzlet fejlődését részletről részletre leírta a blogján, a feliratkozóiból pedig adatbázist épített, ezeknek az embereknek 47 dollárért kínálta az online oktatást. A kétszázas listáról ötven ember jelentkezett, ami az ötletgazdát lepte meg a legjobban. Ezen felbuzdulva összeállított egy exkluzív anyagot videóoktatással és partnerprogram-tudnivalókkal. Ez már 800 dollárba került és első körben 60 érdeklődőt talált meg. A kurzusokon kívül 125 dolláros havi tagságért kínál lehetőségeket média-megjelenésre ezen az oldalon, illetve előadásokkal roadshowzott, elég széles skálán mozgó (200-tól 10 000 dollárig terjedő) honoráriumért.
Andreea Ayers ma heti körülbelül 25 órát dolgozik, munkatársai – egy asszisztens, egy tervező, egy szövegíró és egy videós – mind online vesznek részt a napi ügymenetben. Éves bevétele mostanában 220-240 ezer dollár, ebből körülbelül 10 ezret visz haza havonta. Szívesen és okkal áradozik arról, milyen könnyű ezt a munkát harmóniába hozni a magánéletével: a férje maradt otthon a gyerekekkel, és ilyen beosztással ő is meg tudja engedni magának a minőségi időt a családjával.
Aki kedvet kapott Andreea Ayers rendhagyó módszereihez, annak ezt tanácsolja: „Ne csak az életformánkat találjuk ki, azt is pontosan gondoljuk át, mennyit akarunk keresni vele. Ez nagyon fontos. Úgysem létezik annyi pénz, amennyi ne találná meg a helyét a vállalkozásban. Ha viszont prioritássá emeljük a saját nyereségünket, az kifejezetten erős motiváció. Aki napról napra öli a cégébe a forrást és az idejét, de nem látja a megtérülést, könnyen kiég és megbánja, hogy egyáltalán belevágott. Márpedig ez volna a lehető legrosszabb forgatókönyv.”
(Via)