Négymilliárdos veszteséget könyvelhettek el tavaly az NB I-es klubok. A csapatokat működtető vállalkozások beszámolóiból az is kiderül, melyik csapat költötte a legtöbbet. Három csapat annyit fizetett bérekre, mint az összes többi együttvéve. A legdrágább nézői az MTK-nak lehettek, míg a legolcsóbban a Nyíregyháza gyűjtögethette a pontokat.

A 2014-15-ös bajnoki idényben szereplő NB I-es klubokat működtető cégek összesen 3,98 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséget könyvelhettek el 2014-ben. A legnagyobb veszteséget a bajnok Videoton érte el tavaly: a Fehérvár F.C. Kft. -1,4 milliárd forintos eredménnyel zárt. A székesfehérvári klub egyébként 2013-ban is masszívan veszteségesen (-811,5 millió forint) működött.

Hogy ez miért éri meg a Videotonnak?

A székesfehérvári klubnak az elmúlt öt évben mindössze egyetlen nyereséges éve volt. Közgazdaságilag pedig fontos lenne, hogy a vállalkozás minimum nullszaldós legyen – és akkor a profitról még nem is beszéltünk. Dénes Ferenc szerint két alapvető motívumot ismer a sportközgazdaságtan a tulajdonosi szerepvállalásban: a profitra való törekvést és a haszonmaximalizálást.

A bajnoki címet ünneplik a Videoton játékosaiForrás: MTI / Illyés Tibor

A haszon ebben az esetben azt jelenti, hogy ha csapattulajdonos vagyok, az valahol jó érzést kelt bennem. Ez nagyjából annyit jelent, hogy például az adott közösség megbecsüli a tulajdonost, aki beülhet a páholyba, és onnan élvezheti a saját csapata meccsét.

A kapcsolati tőke jelentősége

A futballban a profit kettéválik elsődleges- és másodlagos üzletre. Ahol a klubok az elsődleges bevételi forrást jelentik a tulajdonosoknak, ott a profitrátának megfelelő összeget ki tudják venni a csapatot működtető cégből. A szakértő szerint ez leginkább Angliára (Manchester United, Arsenal) jellemző, de a Bundesliga csapatainak kétharmada is nyereségesen működik – itt a betett pénz tehát megtérül.

Manchesterben tudnak valamitForrás: MTI/EPA/Peter Powell

A másodlagos üzlet már közelít a magyar viszonyokhoz a szakértő szerint. Ez azt jelenti, hogy a klub nullszaldósan vagy veszteségesen működik, de a tulajdonos futballban való jelenléte olyan típusú kapcsolatokat jelent neki, ami a többi üzleti portfóliójában megtéríti ezt a költséget.

Máshonnan fedezik a veszteségeket
Szabados Gábor sportközgazdász szerint, ha a tulajdonos más vállalkozásokon keresztül tudja fedezni a csapat veszteségeit úgy, hogy összességében az érdekeltségei nyereségesek, akkor az egész befektetése megtérülhet. Például a saját vállalkozását népszerűsíti a klubon keresztül, reklámeszköznek használva azt, gazdasági kapcsolatokat, megrendeléseket szerez, vagy éppen politikai kapcsolatokat épít ki. A szakértő korábban azt mondta az Origónak, hogy pusztán a magyar piacról még csak nullszaldósan sem lehet működtetni egy klubot.

Elméletileg a politika nem játszik szerepet

Az persze nehezen értelmezhető, ha ez a kapcsolati rendszer a politikai kapcsolatokat jelenti, mert ebben a politika elméletileg nem játszik szerepet, mondta Dénes Ferenc. Szerinte a politika nem tud mit adni, nem tud üzletet adni, hiszen kiírják a közbeszerzést, aminek az eredményét viszont nyilvánvalóan nem befolyásolhatja.

A sportközgazdász szerint Magyarországon a futballból nem lehet pénzt csinálni, és a magyar futballt a másodlagos üzletek mozgatják. „Az emberek általában racionálisak, tehát saját érdekeik ellen nem cselekszenek: nem gondolom, hogy akik utálják a futballt, a máshol megtermelt pénzüket hordják be a futballba csak azért, hogy elégessék a pénzüket”.

Garancsinak jól megy

A legveszteségesebb csapat, a Videoton tulajdonosa a Napi.hu 100 leggazdagabb című kiadványában a 37. helyen szerepelt: Garancsi Istvánnak a vagyona 13,7 milliárdról 19 milliárd forintra nőtt egy év alatt. A bajnokcsapat milliárdos tulajdonosáról a Figyelő írt portrét: a lap szerint Garancsi István, amikor csak lehet, kerüli a fényűzést.

Csányi Sándor, Garancsi István és Orbán Viktor közös meccsnézéseForrás: MTI / Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor bizalmasa korábban arról is beszélt, hogy az MLSZ elnökével, Csányi Sándorral – aki nem mellesleg Magyarország leggazdagabb embere – nem tud úgy beszélni a fociról, hogy ne vesszenek össze.

Öt klubnak volt profitja

A legnagyobb nyereséget a Ferencváros érte el: az FTC Labdarúgó Zrt. a 2013-as 124,5 millió forint után tavaly is pluszban zárt, és 45,4 millió forint mérleg szerinti eredményt ért el. 2014-ben mindössze öt olyan klub volt, amely nyereségesen működött: az ezüstérmes FTC-n kívül a Budapest Honvéd (16,8 millió forint), a Diósgyőr (9,9 millió forint), a Nyíregyháza (7,5 millió forint) és a Kecskemét (0,2 millió forint).

Érdekes, de utóbbi két csapat, a Nyíregyháza és a Kecskemét a következő szezonra nem kapott licencet az MLSZ-től, így búcsúznak az első osztálytól. Szintén említésre méltó, hogy a 16 klubot működtető cég közül csak kettő van, amelyik egymást követő két évben is nyereségesen tudott működni: erre a Ferencvároson kívül csak a Nyíregyháza volt képes.

2013-ban és 2014-ben csak az FTC és Nyíregyháza működött nyereségesenForrás: MTI / Illyés Tibor

Az NB I-es klubok 2013-ban is veszteségesen működtek: a csapatok bevételei akkor is körülbelül 4 milliárd forinttal maradtak el a kiadásaiktól.

Három csapat annyit költött, mint az összes többi

A legtöbbet a Ferencváros költötte a bérekre, 2,25 milliárd forintot – ez az összes klub bérköltségének az ötöde. Ha az FTC mellé még odatesszük a Videoton (2,05 milliárd forint) és a csődeljárás alatt álló Győr (1,05 milliárd forint) személyi jellegű ráfordításait, akkor az már ki is adja a teljes NB I-es bérek közel felét – ebbe a játékosokon és edzőkön túl minden alkalmazott beletartozik, így a portások és a takarítók is.

Drága szurkolók

A 2014-15-ös bajnoki idényre összesen 591 ezer néző volt kíváncsi, egyetlen mérkőzésre átlagosan 2463-an váltottak jegyet, derült ki az NSO cikkéből. A legtöbben az FTC hazai meccseire mentek ki, közel 126 ezren, míg a Diósgyőr hazai meccseire 65 ezren, a debreceni meccsekre pedig 57 ezren váltottak jegyet. A legkevesebb nézőt, 9,5 ezret az MTK hazai bajnokijai vonzottak.

A kupagyőztes Ferencvárosra voltak a legtöbben kíváncsiakForrás: MTI / Illyés Tibor

Ugyan a csapatokat működtető cégek beszámolói a 2014-es évre vonatkoznak, a bajnoki idény pedig átnyúlik 2015-re, de az arányokat valószínűleg jól tükrözi az alábbi grafikon, amely szerint a legtöbbet az MTK költhetett egyetlen egy hazai szurkolójáért.

Az MTK hazai meccseire összesen 9533-an váltottak jegyet, míg a klubot működtető MTK Budapest Zrt. összes kiadása (anyagjellegű-, személyi jellegű- és egyéb ráfordítások) összesen 796,8 millió forintot tett ki. Tehát az MTK-nak összesen 83,58 ezer forintjába került egyetlen egy néző becsalogatása a hazai meccsekre, azaz ekkora kiadás jutott egyetlen szurkolóra – amennyiben a klub 2014-es kiadásait a 2014-15-ös bajnoki idényre vetítjük.

Már bontják az MTK otthonát, a Hidegkuti Nándor StadiontForrás: MTI / Illyés Tibor

Hasonló módon kalkulálva, a legkevesebb kiadást egyetlen nézőre a Nyíregyháza könyvelhette el: az NB I-es licenc nélkül maradt klubnak a hazai meccsein 8 ezer forintba került egyetlen néző. Az első osztályú klubok átlagosan 34 ezer forintot költöttek nézőnként.

Drága pontok

A csapatok kiadásait bajnoki pontokra, illetve győzelmekre is le lehet bontani. Az FTC pontokként 60 ezer forint kiadást ért el, míg a bajnok Videotonnak ugyanez csak 41 ezerbe került. Egyetlen győzelem a Ferencvárosnak 202 ezer, míg a Videotonnak 131 ezer forintba került a fentiek alapján.

A legolcsóbb pontokat és győzelmeket a Nyíregyháza szállította a tulajdonosoknak: a 12.-ként zárt csapat kiadásai egy pontra vetítve 11 ezer forintot, míg egyetlen győzelemre vetítve 41 ezer forintot tettek ki a csapatot működtető cégnek.

A "legolcsóbban" a Nyíregyháza gyűjtögette a pontokatForrás: MTI / Balázs Attila

Az NB I-ben átlagosan egyetlen pontért 27 ezer forintot, egy győzelemért pedig 101 ezer forintot költhettek a klubok.

Az állam is segít

A költségvetésből egyébként százmilliók mennek olyan focicsapatokra a Nemzeti Stadionfejlesztési Programon keresztül, amelyek nem tudták teljesíteni az első osztályhoz szükséges elvárásokat.

Egy korábbi cikkünkben szereplő becslés szerint az állam legalább 250 milliárd forintot ölt a fociba az elmúlt öt évben.