Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A magyar reálgazdaságra nincs hatása a válságnak, mert a kiutazó turistákon kívül semmilyen kapcsolatunk nincsen a görög gazdasággal, mondta az Origónak Suppan Gergely. A Takarékbank senior elemzője szerint az áruforgalom minimális a két ország között, ahogy a magyar és a görög pénzügyi rendszer között sincsen kapcsolat – szemben például Szerbiával és Romániával, ahol vannak görög tulajdonú bankok.
A görög válság negatívan hat az európai piacokra, emellett áttételes hatásai is lehetnek – ezek már érintik Magyarországot is:
Suppan Gergely szerint az egyre elhúzódó görög válság egyre negatívabb hangulatot eredményez az európai üzleti hangulatban is. Példaként a német ZEW kutatóintézet gazdasági hangulatindexét említette, amely júniusban héthavi mélypontra esett – épp a görögök miatt.
Mindezek lassíthatják az EU gazdasági növekedését is.
De visszaeséstől nem kell tartani.
Rendkívüli uniós csúcs jöhet
Rendkívüli tanácskozásra hívhatják össze péntek estére az uniós országok állam-, illetve kormányfőit, és több napra bezárják a görög bankokat, ha nem sikerül megállapodásra jutni a görög államadósság-válság kezeléséről az euróövezeti pénzügyminiszterek csütörtökön kezdődő ülésén.Ha sikerül megállapodni a görög adósságrendezésről, az nyilvánvalóan a pozitívabb kimenet, így a tőzsdék és a befektetők hangulata javulhat, mondta az Origónak Samu János, a Concorde makroelemzője.
Ha Görögország az eurózóna tagja marad, akkor az abba vetett hit, az azzal kapcsolatos bizalom is erősödhet. Ugyanakkor, ha nincs megegyezés – ami akár elvezethet a görögök kilépéséhez is –, akkor az a piaci hangulatot ronthatja, és az eurózóna egységébe vetett hitet is csökkentheti, mondta Samu János. Ez pedig már hatással lehet a perifériás államok hozamaira is – növelve azokat.
Samu János szerint a görögök esetleges kilépése után az is kérdésessé válhat, hogy a szintén komoly gondokkal küzdő Olaszország, Spanyolország és Portugália meddig maradhatna még az euróövezetben. Ennek csak áttételes hatása van Magyarországra, hiszen nem vagyunk tagja az eurózónának, és nem vagyunk annyira eladósodva sem, mint a görögök.
A makroelemző szerint a görög történéseknek
rövidtávon jelentősebb hatása nincsen Magyarországra nézve.
Ugyanakkor Samu János hangsúlyozta, hogy a túléléséért küzdő eurózóna a legnagyobb kereskedelmi partnere Magyarországnak, így hosszú távon csökkenhet a külső kereslet, amennyiben elhúzódó recesszió sújtaná az euróövezetet. Ez pedig már az exportra épülő magyar gazdaságra is komoly hatással lehet.
Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője is azt emelte ki, hogy Magyarország és Görögország gazdasági kapcsolatai igen korlátozottak. Ami a reálgazdaságot illeti, szerinte viszonylag
mérsékeltek lehetnek a Magyarországot érő negatív hatások.
A pénzügyi vonatkozások szerinte már izgalmasabbak: a görög adósságválság az euró-forint árfolyamon keresztül közvetlenül is hat a magyar gazdaságra, míg közvetetten az állampapírok hozamait is befolyásolja.
Amit eddig már a piac tudott, azt beárazta a forint árfolyamába, így a szekértő szerint egy hónapos távlatban gyengülhet ugyan a forint, de beszakadni nem fog: az euró árfolyama Török Zoltán szerint nem fog 320 forint fölé menni. Ami az államkötvényeket illeti, némileg nőhetnek a hozamok, így drágulhat az államadósság finanszírozása.
Az elemző szerint ugyanakkor nehézkes forintosítani, hogy a görög adósságválság mekkora kárt okoz a magyar gazdaságnak.
