Ezekről a milliárdokról nem tud Lázár

2015.06.19. 08:45

Az Európai Bizottság szinte biztosan nem adna pénzt a magyar kormánynak a szerb határra tervezett kerítésre, igaz, a kabinet nem is kért rá. Lázár János azt mondta, az unió egyetlen eurócenttel sem támogatja a magyar határvédelmet. A valóság ezzel szemben az, hogy 2004-től 2020-ig Magyarország 71 milliárd forintnyi támogatást kap.

Az Európai Bizottság azt az általános elvet követi, hogy uniós forrásokból nem finanszírozza kerítések vagy falak építését az EU külső határának védelmére, tudta meg az Origo a szervezettől, így több mint valószínű, hogy a szerb határra tervezett kerítést Magyarországnak saját zsebből kell állnia. Az elmúlt években két ország próbált pénzt szerezni a Bizottságtól ilyen célra:

  • Spanyolország a Ceutánál és Melillánál lévő kerítésre.
  • Görögország az Évrosz régióban épült kerítésre.

A Bizottság mindkét kérelmet visszautasította. Az unió azt a kerítést sem finanszírozta, amit a bolgárok a török határukon építettek, igaz, Bulgária nem is kért rá támogatást.

Brüsszel kerítésre és falra nem ad pénztFotó: Szabó Gábor - Origo

Külön alapból támogat Brüsszel

Kerítéseket ugyan nem, de a határőrizetet ettől eltekintve támogatja az unió. Magyarország a 2007-2013 közti időszakban majdnem 60 millió eurót (ez mai árfolyamon bő 18,5 milliárd forint) kapott a Külső Határok Alapjából (External Border Fund, EBF), tudtuk meg a Bizottságtól. Az EBF-et az unió kimondottan azzal a céllal hozta létre, hogy azokat a tagállamokat támogassa belőle, amelyek az EU külső, schengeni határait őrzik. Az EBF-et bemutató uniós honlap indoklása szerint a schengeni országoknak többek közt épp azért van szükségük erre a támogatásra, mert határaikat jelentős migrációs nyomás éri”.

12,5 milliárd ebben a ciklusban

A mostani uniós finanszírozási ciklusban, 2014-2020 között Magyarország 40,8 millió eurót (bő 12,5 milliárd forintot) kap a Belbiztonsági Alapból (Internal Security Fund, ISF) kimondottan határvédelemre. Az ISF-re összesen 3,8 milliárd eurót szán Brüsszel, ebből a határőrizeten kívül a belső rendőrségi együttműködés fejlesztésére is jut. 3,8 milliárd euró az 1,2 billió forint, 12 darab számjegy az egyes után.

Nem tilos a kerítés

Az Európai Bizottság nem támogatja a kerítések alkalmazását a határokon, bár emlékeztetnek rá, hogy a schengeni egyezmény nem tiltja. Kerítés helyett megfigyelési rendszereket, kockázatelemzést és hatóságok közti együttműködést ajánlanak a tagállamoknak. Az emberi jogok tiszteletben tartását viszont elvárják, figyelmeztetett Natasha Bertaud migrációs ügyekért felelős szóvivő. 

A határőrség 41 milliárdba került

Vagyis 2007-től 2020-ig Magyarország 31 milliárd forint támogatást kap határvédelemre Brüsszeltől, ez éves átlagban 2,2 milliárd forint. Igaz, ez csak első pillantásra tűnik soknak. A rendőrség, amely 2008 óta a határőri feladatokat is ellátja, 2015-ben 254 milliárd forintból gazdálkodhat. A megszűnése előtti utolsó évben, 2007-ben a határőrség 41 milliárdot kapott a büdzséből.

Megszűnése előtt a határőrség 41 milliárdból gazdálkodottForrás: MTI/Kiss István

Lázár nem tud uniós pénzről

A magyar kormány egyébként többek közt azzal indokolja a szerb határra tervezett kerítés létjogosultságát, hogy az unió magára hagyta Magyarországot a határok megvédésében. Az Európai Bizottság csak beszél, de nem cselekszik, mondta Lázár János szokásos heti tájékoztatóján. Az uniós pénzekért is felelős miniszter szerint a kerítés nem nyomásgyakorlás Brüsszel felé, mert rájuk nem lehet nyomást gyakorolni, hiszen egy éve nem csinálnak semmit. A tárgyalás kevés, az emberek nem ezt várják el, hanem azt, hogy megvédje az állam a határokat és az emberek biztonságát.

Az Európai Unió sem jogot, sem pénzt, sem pedig megoldást nem ad a helyzet rendezésére, mondta Lázár, aki megismételte: az Európai Bizottság egyetlen eurócentet sem ad" Magyarországnak a menekültkérdés rendezésére. A miniszter egy kérdésre azt válaszolta, nem hallott semmilyen 40 millió euróról, amit erre a célra kapott volna Magyarország.

Az uniós forrásokért felelős miniszter nem tud a határvédelemre kapott uniós forrásokrólFotó: Bielik István - Origo

A kormány nem kért pénzt

Azzal viszont, úgy tűnik, tisztában van a kormány, hogy a kerítésre hiába kérnének pénzt Brüsszeltől. Egyrészt az Európai Bizottságtól megtudtuk, hogy a kabinet a hazai ISF-pénzek elosztását szabályozó program kidolgozása során említést sem tett a kerítésről, nemhogy pénzt kért volna rá. Ez mondjuk nem meglepő, tesszük hozzá zárójelben: pár nappal ezelőtt például Kósa Lajos sem tudta, hogy kerítést fognak építeni.

Másrészt a Magyar Közlönyben már megjelent az a rendelet, amiben a kormány felszólítja Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy teremtse elő a kerítés megépítéséhez szükséges pénzt. Az uniós források nem Varga Mihály alá tartoznak, vagyis EU-s pénz nem lesz a kerítésben. A tárcánál nem is késlekedtek, Banai Péter Benő államháztartási államtitkár már be is jelentette, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedések 60 milliárdos kerete a kerítés fedezete.

Varga Mihálynak kell előteremtenie a pénzt a kerítésreFotó: Bielik István - Origo

Készülni kellett Schengenre

Lázár János még csak Hódmezővásárhely polgármestere volt, amikor az unió már támogatta a magyar határvédelmet. Magyarország 2007-ben lett a schengeni egyezmény teljes jogú tagja, de a schengeni határok őrizetére az azt megelőző években kellett felkészülni.

Szalkai István határőr alezredes még 2004-ben nyilatkozta azt, hogy a határőrség sok millió eurót kapott fejlesztésekre. „A felzárkóztató képzések és az elodázhatatlan beruházások java az utóbbi években valósult meg, a cechet rendszerint Brüsszel, Berlin vagy Bécs állta. Így juthattak a csempészek után végre a határőrök is éjjellátó távcsövekhez, GPRS-ekhez, de érkeztek hőkamerával felszerelt autók, valamint új járőrhajók is” – írta a korabeli Magyar Narancs.

Terepjárók, kamerák, okmányvizsgálók

Ha guberálunk egy kicsit a kormányzati portál hírközpontjában, akkor pedig arra a bejegyzésre bukkanhatunk 2003-ból, ami a következőképpen kezdődik: „Több mint 2,5 milliárd forintnyi új eszköz segíti keddtől a határőrség munkáját. A terepjárókat, kamerákat, okmányvizsgálókat az európai közösség és hazánk közösen vásárolta az új uniós határok védelmére.” És így végződik: „Magyarország 2004 és 2006 között egyébként 148 millió eurónyi támogatást használhat fel a határellenőrzéseket a tagállamok utasforgalmában felszámoló rendszer kiépítéséhez.”

Már 2003-ban uniós pénzből kapott eszközöket a határőrségForrás: AFP/Patrick Baz

A Schengen Alap

Az a 148 millió euró (akkori árfolyamon 40 milliárd forint) a Schengen Alapból származott, amit az unió azért hozott létre, hogy az övezethez újonnan csatlakozó országok fejleszteni tudják a határvédelmüket. Magyarország 2004 és 2006 között kötött le az Alapból forrásokat, 2007-ben ebből a pénzből vásárolt a határőrség huszonegy BMW F 650 GS Dakar modellt többek közt.

Lázár János ugyan nem tud róla, hogy az unió támogatná a magyar határvédelmet, de általában büszke rá, hogy Magyarország milyen sikeresen hívja le az EU-s forrásokat. És azon a kormányzati honlapon, aminek a fejlécében ott pörög a felhasznált uniós pénzek összege, még mindig található egy rövid tájékoztató a Schengen Alapról.

71 milliárd vagy nulla?

Ezt a 40 milliárd forintot is hozzáadhatjuk ahhoz a 31-hez, amit Magyarország 2007 és 2020 közt kap határvédelemre Brüsszeltől: az egyenleg így már 71 milliárd forint 16 év alatt, az éves átlag ezzel 4,4 milliárdra javul. A rendőrség, vagy megszűnése előtt a határőrség költségvetéséhez képest ez még mindig nem világrengető szám, de nem is elhanyagolható, és mindenképpen több, mint az „egyetlen eurócentet sem”, amiről Lázár János tud.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK