Azt akarják a Hungária-károsultak, amit a quaestorosok kaptak

2015.06.23. 16:05

A Hungária-kötvényesek a Quaestor-törvény és a quaestorosokat kártalanító alap kiterjesztését kérik nyílt levélben Orbán Viktortól és Varga Mihálytól. Sok hungáriás egyáltalán nem jogosult kártalanításra, akik igen, azok is csak 6,5 millió forintig, míg a quaestorosok 30 millióig.

Nyílt levelet írtak a Hungária-kötvényesek Orbán Viktor miniszterelnöknek és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek. A levélben azt kérik, hogy a kormány terjessze ki a Quaestor-törvényt és a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapját rájuk is. 

A Quaestor károsultjait ugyanis ebből az alapból kártalanítják, 30 millió forintig, anélkül, hogy pereskedniük kellene, vagy részt venniük a cég felszámolásában. Az alap a kártalanításhoz több forrásból jut pénzhez. Egyrészt kölcsönt kaphat az MNB-től és a Befektetővédelmi Alap (Beva) tagjaitól, másrészt kötvényeket bocsáthat ki. 

Sok hungáriás nem kap kártalanítást 

Ezzel szemben a hungáriásokat a Beva kártalanítjaA Beva a kártalanításra jogosult befektető részére legfeljebb húszezer eurót fizethet a törvényi szabályozás alapján. Ez az összeghatár a Hungária Értékpapír kártalanítási ügyében 6 millió 4 ezer 200 forint a felszámolás kezdő napján, azaz 2015. április 22-én érvényes MNB-devizaárfolyamon  átszámítva. A kártalanítás mértéke egymillió forintig 100 százalék, egymillió forint felett 90 százalék. Ráadásul a cégcsoporthoz tartozó Hungária Gold Kft. és a Hungária Ingatlanhasznosítási Zrt. által kibocsátott vállalati kötvények tulajdonosait a Beva nem tudja kártalanítani. 

Sok Hungária-károsult egyáltalán nem jogosult kártalanításraFotó: Bielik István - Origo

Tisztában voltak a kockázatokkal

"Az általunk megvásárolt, és a Hungária Értékpapír Zrt., mint forgalmazó által értékesített vállalati kötvényeket az egyazon tulajdonosi körrel rendelkező Hungária Gold Kft. és a Hungária Ingatlanhasznosító Zrt. bocsátotta ki. Kötvénykibocsátáskor pénzt helyeztünk el a társaság(ok)nál, amelyért (sajnos most már tudjuk: eleve semmit nem érő) értékpapírt kaptunk – ez részben a kölcsönszerződés, részben pedig a betétszerződés jellegzetességeit mutatta, hiszen kamat ellenében pénzt adtunk a vállalatcsoport érintett tagjának" – írják a levélben a kötvényesek.

"A kötvénykibocsátásból befolyt összegeket a társaságok tulajdonosai – mint nemrégiben kiderült – soha nem fektették be, sőt soha nem is akarták befektetni, a céljuk az volt, hogy azokat eltulajdonítsák, vagy más célra fordítsák. A befektetés piaci kockázatával tisztában voltunk, azonban a befektetés kockázatának nem része az, hogy ellopják az emberek pénzét! Így kijelenthető, hogy nem a vállalati kötvényekkel egyébként együtt járó kibocsátói kockázat (azaz a kötvényekkel finanszírozott gazdasági társaságok csődje) okozta a kárunkat" – vélik a Hungária-károsultak.

A hungáriások tisztában voltak a kockázatokkal, de azzal nem, hogy a pénzüket ellopjákFotó: Bielik István - Origo

Keményen dolgozó kisemberek

A hungáriások – akik között saját bevallásuk szerint számos keményen dolgozó kisember és életét végigdolgozó nyugdíjas van –, remélik, hogy "a jogállamiságba, a Parlamentbe és a Kormányba vetett bizalmunk, hitünk ismét megerősítést fog nyerni és Alaptörvényünk XIII. cikke a tulajdonhoz való jogról, illetve XV. cikke, miszerint a törvény előtt mindenki egyenlő, érvényesülni fog".

20 százalékos hozamot ígértek

A Hungária Értékpapír Zrt. részesedése a kezelt vagyont tekintve csak 0,5 százalék volt a befektetési vállalkozások piacán, és a társaság nem kezelte hitelintézet vagyonát. Viszont milliárdokat szedhetett össze Cegléden és környékén. A beszámolók szerint már tíz éve 20 százalékos hozamot ígértek azoknak, akik náluk fektették be a megtakarításukat. Ügyfeleik között ügyvédek, orvosok, vállalkozók is voltak, ezért a közbizalom hamar kialakult a városban: akinek volt legalább egymilliója, az szinte biztos, hogy hozzájuk vitte. Arról, hogyan működött a Hungária, itt írtunk bővebben. 

Önkormányzatok milliárdokat buktak 

A Hungária 6,7 milliárd forintnyi kötvényt nem tud kifizetni. Ebből közel 4,5 milliárd önkormányzatoknál vagy állami cégeknél lehetett.  Fót egymilliárddal, Alsónémedi másik egymilliárddal, míg Százhalombatta közel kétmilliárddal ragadt bent, de itt veszett el a Földművelésügyi Minisztérium 410 milliója is. Arról, hogy Fót pénze hogyan kerülhetett a Hungáriához, itt írtunk

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK