A Quaestor-csőd jól jöhet a magyar olimpiának

"2002-höz képest brutálisan javultak az esélyeink" – így fogalmazott az Origónak Bienerth Gusztáv, az Olimpiai Védnöki Testület tagja. A PwC korábbi közép-európai igazgatója nem csak a 2024-es budapesti olimpia megvalósíthatósági tanulmányán dolgozott, de részt vett a 2002-es, majd az azt frissítő 2006-os tanulmány megalkotásában is.

A gazdasági szakember szerint négy okból is jobbak az esélyeink, mint 13 évvel ezelőtt: 

1. 2002-ben egyetlenegy olyan sportlétesítmény sem volt Magyarországon, ami olimpiai versenyszámok rendezésére alkalmas lett volna – például a Papp László Arénát is csak 2003-ban adták át. Jelenleg nagyon sok olyan létesítmény van, vagy már épül, ami tökéletesen megfelel az olimpiai követelményeknek. 
2. Magyarország 2002-ben még nem volt az Európai Unió tagjai – tehát azok a források, amelyek jelenleg az országos infrastruktúra fejlesztésére rendelkezésre állnak, akkoriban nem voltak adottak. 
3. Az Agenda 2020 egy könnyített feltételrendszert ad – rugalmasabban kezeli a helyszíneket, elsősorban a meglévő létesítményekre és az utóhasznosításra koncentrál.
4. Az ország infrastruktúrája 2002-höz képest fejlődött – rengeteg olyan fejlesztés, beruházás valósult meg, ami 12-13 évvel ezelőtt még csak álom volt a közgazdász szerint.

Fenntarthatóság és utóhasznosítás

Az olimpiai rendezés egyik alapelve a megvalósíthatósági tanulmány szerint a fenntarthatóság és az utóhasznosítás biztosítása. Azaz amelyik sportág vonatkozásában jelenleg nem áll rendelkezésre sportlétesítmény, vagy nincs tervben annak építése, illetve amennyiben egy új létesítmény utóhasznosítása kétséges, ott ideiglenes vagy részben visszabontható létesítmények létrehozását javasolja a tanulmányt készítő PwC. 

Ezeket a létesítményeket csak az olimpiai rendezés biztos tudatában építenék meg, a rendező városról való döntés és az olimpiai megrendezése közötti 7 év a tanácsadó cég szerint elegendő az összes beruházás kivitelezésére. 

A görögöknek nem jött össze

Az utóhasznosítás már csak az athéni példa ismeretében is rendkívül fontos. A görög főváros 2004-ben volt házigazda. Azóta eltelt több mint tíz év – miközben Görögország csődközelbe lavírozta magát –, és az olimpiára épített létesítmények egy részével nem tudtak mit kezdeni. Az alábbi néhány kép jó példa arra, miért is törekszik arra a NOB, hogy elsődleges szempont legyen a fenntarthatóság és az utóhasznosítás. 

A görög főváros egyébként körülbelül 9 milliárd eurót költött az ötkarikás játékokra. Ez több mint háromszor annyi, mint amennyivel most Budapest kalkulál, és közben eltelt több mint tíz év. 

Eladják, visszabontják

A PwC csak olyan létesítményekkel számol, amelyek olimpiától függetlenül rendelkezésre állnak 2024-ben, illetve olimpiától függetlenül szükségesek, így ezek hasznosítása, fenntarthatósága és kihasználtsága biztosított. 

A kizárólag az olimpia lebonyolításához szükséges létesítmények mindegyike ideiglenes vagy visszabontható létesítmény lesz, olvasható a tanulmányban.

Már az olimpiai falu is ebben a szellemben épülne fel. A tanulmány 299 milliárd forintos bevétellel számol az olimpiaspecifikus fejlesztések eszköz- és ingatlanértékesítései után – így jön ki a nettó 774 milliárd forintos rendezési költség. Ez elsősorban a médiafaluk és az olimpiai falu értékesítéséből, lakások és irodák értékesítéséből származó bevétel lenne, mondta Bienerth Gusztáv. 

A szakértő két példát is említett: 

• a főstadiont és a 
• Dagály uszodát. 

A központi stadiont Dél-Budán, Észak-Csepelen húznák fel, és 60 ezer ember befogadására lenne alkalmas. Az olimpia után ezt visszabontanák egy 15 ezres atlétikai stadionra. A Dagály uszoda a 2017-es vizes vb-re készül, és a kapacitása 16-17 ezres lesz – ahogy az olimpia alatt is ennyi lenne, majd utána ezt is lecsökkentenék 3500–4000-re.

A tervek szerint a Dagály-komplexum sokkal több lesz egyszerű uszodánál: a Duna-parton ugyanis egy 21. századi rekreációs paradicsom épül, kertekkel, sétautakkal, új hajóállomással. A 2014 februárjában bemutatott látványtervek szerint a versenymedence fölötti tetőt el lehet majd húzni, így nyáron teljesen nyitottá válik az épület.

Az ideiglenes létesítmények és az ideiglenes kapacitások kulcskérdések az utóhasznosítás szempontjából, mert Bienerth Gusztáv szerint nyilvánvaló, hogy egy 60 ezres atlétikai stadion utóhasznosítása reménytelen vállalkozás lenne. 

Miért kell olimpiai stadion a Puskás mellett?

Az épülő új Puskás Ferenc Stadion nem lesz alkalmas arra, hogy központi stadionja legyen az olimpiának. A szakember szerint ennek két oka van: nincs atlétikai pálya (futókör), valamint az olimpiai falut és a médiafalut a központi stadion köré kell elhelyezni – ezt a Puskás Ferenc Stadion esetében nem lehet megoldani. 

Magyarországon számos olimpiai szempontból alkalmas sportlétesítményt adtak át vagy újítottak fel az elmúlt években, és mindezek mellett az olimpiától függetlenül is épül még néhány. 

A helyszínválasztás meghatározó szempontja volt, hogy a terület lehetőleg közösségi tulajdonban – állami vagy önkormányzati – legyen. A hatástanulmányban szereplő helyszínek döntő többsége ilyen tulajdonban van, mondta Bienerth Gusztáv. 

Nem a Quaestor miatt

Az olimpiai falunak kinézett helyszínnek nem az egésze, de egy jelentős része magántulajdonban van. A 444 szúrta ki, hogy a Quaestor korábban éppen erre a területre, a Kvassay hídtól délre álmodta meg a Duna Cityt (a lenti térképen narancssárga színű terület).

A brókerbotrányban is érintett, felszámolás alatt álló cég 300 milliárd forintot ölt volna bele a gigaberuházásba. A megvalósíthatósági tanulmány a lehetséges vidéki létesítmények között említi a szintén Quaestor-tulajdonban lévő ETO Parkot is, a győri futballstadiont. 

A magyar állam és Budapest szempontjából ráadásul az egy pozícióbeli előny, hogy a Quaestor felszámolás alatt áll, hiszen így a felszámolótól kellene megvásárolni az ingatlant, nem pedig egy olyan befektetőtől, tulajdonostól, akinek a területtel tervei lennének. Bienerth Gusztáv szerint:  „Ez a terület nem azért lenne olimpiai főhelyszín, hogy a Quaestortól meg lehessen venni az ingatlant.” 

A megvalósíthatósági tanulmány mindenesetre egyértelműen fogalmaz a helyszínekkel kapcsolatban: a fő cél, hogy az olimpiai helyszínek megválasztása egybeessen a városfejlesztés céljaival, a város térszerkezetének alakulásával. 

Nyereséges is lehetne?

Magyarország nettó 774 milliárd forintos befektetéssel 2983 milliárd forintos bevételre tehetne szert, ha olimpiát rendezne 2024-ben, derült ki a részletes megvalósíthatósági tanulmány összefoglalójában szereplő adatokból. Mint azt az Origo megírta, a tanulmány szerint az olimpiarendezés költsége 11 év alatt egy emberre lebontva alig több, mint évi 7 ezer forint átlagosan, vagyis 595 forint havonta, ami nem több, mint két dobozossör ára. 

Magyarország a 8. helyen

Az olimpiai éremtábla első 10 helyezettje közül már csak Magyarország nem rendezett olimpiát az elmúlt 119 évben: a magyar sportolók eddig összesen 167 aranyérmet nyertek, ez a nyolcadik helyre elég az örökranglistán – a legutóbbi ötkarikás játékokon, a 2012-es londoni olimpián 8 elsőséget szerzett a magyar csapat. 

(A videón Magyar Zoltán 1976-os gyakorlata látható – a legendás tornász lólengésben aranyérmet nyert Montrealban.) 

Az egyetlen város

Budapest mellett szólhat akár az is, hogy a magyar főváros az egyetlen olyan város, amelynek megítélték a rendezés jogát, de soha nem rendezhetett olimpiai játékokat. Budapest az 1920-as olimpiára is pályázott, és a háború előtt elnyerte a rendezés jogát. Azonban nemcsak hogy nem rendezhette meg, de mint a háborúban vesztes hatalom képviselőit, kizárták a magyar sportolókat az olimpiáról, amelyet végül Antwerpen rendezhetett meg. 

Felelőtlenségnek tartják

Az Együtt szerint jelenleg van fontosabb kérdés is Magyarországon a budapesti olimpia megrendezésénél, ezért nem támogatják a magyar pályázatot. Az ellenzéki párt felelőtlenségnek tartja, hogy a Fővárosi Közgyűlés a részletek ismerete nélkül mondott igent a 2024-es budapesti olimpiai pályázatra. 

Magyarország jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé egy budapesti olimpia megrendezését  akkor sem, ha azt mindenki szeretné – erről Csárdi Antal, az LMP budapesti képviselője beszélt a Fővárosi Közgyűlés keddi ülése előtt. 

Az ellenzéki politikus „kamunak" és „súlyosan alultervezettnek" nevezte a rendelkezésükre bocsátott tanulmány alapján az olimpia költségvetését. Példaként említette, hogy a szocsi téli olimpia „másfél paksi bővítésnek megfelelő" összegbe került. 

„A vágyálmokat és a valóságot külön kell választani.” 

Csárdi Antal szerint addig nem kell olimpiáról még beszélni sem, amíg a Budapesti Közlekedési Központ évi 15 milliárdos hiánnyal küzd, továbbá megoldatlan egészségügyi problémák vannak.