Az IMF is megszólalt a görög fejlemények fényében

Balról jobbra: Angela Merkel német kancellár, Christine Lagarde IMF vezérigazgató, Jean-Claude Juncker Európai Bizottság elnöke, Mario Draghi EKB elnöke, Francois Hollande francia államfő, Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök
Balról jobbra: Angela Merkel német kancellár, Christine Lagarde IMF vezérigazgató, Jean-Claude Juncker Európai Bizottság elnöke, Mario Draghi EKB elnöke, Francois Hollande francia államfő, Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök
Vágólapra másolva!
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója megfontoltabb hozzáállást szorgalmazott a megállapodás elérése érdekében az Athén és hitelezői között folyó tárgyalásokon, és hangsúlyozta: csak akkor lenne érdemes a görög adósság egy részének elengedéséről beszélni, ha az ország vezetése előbb belekezd a hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtásába.
Vágólapra másolva!

Lagarde Washingtonban a CNN amerikai hírtelevíziónak és a Reuters brit hírügynökségnek szerdán nyilatkozva azt hangsúlyozta:

Athénnak minél előbb meg kell hoznia az IMF és az európai hitelezők által kidolgozott programokban foglalt strukturális reformokat és fiskális kiigazítást, hogy fenntartható gazdasági és költségvetési pályára álljon.

A Reutersnek az esetleges újabb részleges adósságelengedést lehetőségét firtató kérdésére pedig azt mondta: a jelenlegi helyzetben jobb lenne, ha erre csak azután kerülne sor, hogy Athén „eltökélt lépést tesz a reformok irányába”.

Így vélekedik a görög tárgyalásokról

Az egyebek mellett adósságelengedést kérő, illetve több megkövetelt megszorító intézkedés elutasító radikális baloldali Sziriza párt vezette görög kormány tárgyalási taktikájával és szavahihetőségével kapcsolatban az IMF vezérigazgatója úgy fogalmazott:

„Nincs választásunk, hogy ki képvisel egy országot, és minden választott kormányt (…) legitim partnernek tekintünk a tárgyalásokon”.

Ugyanakkor Alekszisz Ciprasz görög kormányfő keddi ajánlatát – amely szerint Athén kész lenne elfogadni a hitelezők legtöbb feltételét – nem kommentálta. „Olyan sok ajánlatot kaptunk már az utóbbi néhány nap során, amelyeket aztán jóváhagytak, érvénytelenítettek, megváltoztattak, kiegészítettek, hogy

igen bizonytalan, hogy a legutóbbi javaslat pontosan hol is áll

– fogalmazott a Reutersnek.

A CNN-nek pedig azt mondta, a tárgyalásoknak jót tenne egy kicsit nagyobb érettség, bár konkrétan nem beszélt a görög fél felelősségéről.

Ciprasz 'nem' voksra buzdította a szavazókat

Ciprasz szerdán – kevesebb mint egy nappal a korábbi követeléseiről lemondani látszó ajánlata után – már arra buzdította a görögöket, hogy szavazzanak nemmel a vasárnap esedékes népszavazáson a nemzetközi hitelezők által Görögországnak kínált programra, mert az szerinte túlzott megszorításokat és így nagy társadalmi áldozatokat követelne.

A CNN-nek azt Lagarde is elismerte, hogy a legkiszolgáltatottabb görögök megsegítésére „nyilvánvalóan lennie kell egy szociális védőhálónak”, és

bár a hitelezők az adószedés szigorítását követelik, a közterheket „különösen a leggazdagabbaknak kell megfizetniük”.

Mindazonáltal a Reutersnek azt hangoztatta: a korábban mentőcsomagra szorult, de sikeresen talpra állt Írország és Portugália példája azt mutatja, hogy az ilyen helyzetekben nehéz intézkedéseket kell hozniuk a bajba jutott országoknak.

Az IMF vezetője a görög népszavazásról azt mondta: ez egy demokratikus folyamat, amelynek eredményeként remélhetőleg egyértelműbbé válik majd, hogy mi a görög emberek szándékai, illetve mire terjed ki a görög kormány felhatalmazása.