A munkanélküli fiatalok meg sem próbálnak vállalkozni

2015.07.08. 09:01

A jó tanuló sosem vall kudarcot, nem bukik, hanem próbál megfelelni az elvárásoknak. Milyen egy jó vállalkozó? Ezeknek pont az ellenkezője: kockáztat és kiáll magáért. Hol sajátíthatjuk el ezt a mentalitást? Mit tesz a felsőoktatás a magyar kkv-szektorért?

A rendszerváltás után alapított családi vállalkozások vezetői hamarosan elérik a nyugdíjas kort, amikor át kell adniuk másnak a stafétabotot. Azonban az a baj, hogy nincs kinek. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a következő öt évben 200 ezer magyar vállalatnál lesz szükség generációváltásra, ami társadalmi szintű probléma lehet. Mik a lehetséges megoldások, és mit tehetnek a felsőoktatási intézmények?

A következő 5 évben több száz családi vállalkozás feje vonul nyugdíjbaForrás: AFP/Philippe Huguen

A gyerek más karrierre vágyik

A legkézenfekvőbb megoldás, hogy a gyerekek vegyék át szüleiktől a vállalatvezetést. Gyakori akadály azonban, hogy a gyerekek más szakmát tanulnak, és másféle karrierre vágynak. Idegenekre azonban nem mindenki bízza rá nyugodt szívvel a családi céget, még akkor sem, ha az illetőnek jelentős ügyvezetői tapasztalata van. Sosem lehet tudni, hogy milyen irányba viszi el a céget egy külső ember, aki talán teljesen más értékek mentén gondolkodik. A harmadik út a cég eladása, ami kevés esetben lehetséges, mert az adás-vételhez fontos, hogy minden mások által megérthető és átvilágítható legyen, a kis családi vállalkozások viszont általában erre nem fektetnek hangsúlyt.

A felsőoktatás is felelős?

A probléma megoldását nehezíti, hogy Magyarországon alacsony a fiatalok vállalkozási hajlandósága. A fiatal munkanélküliek közül kevesen gondolják úgy, hogy a saját vállalkozás is járható út. Többnyire nagyvállalatokba próbálnak betagozódni, és meg sem próbálnak vállalkozást indítani, akkor sem, ha évekig nem találnak olyan munkát, amit szívvel-lélekkel végeznek. Ennek a hozzáállásnak a megváltoztatása kulcsfontosságú lenne a generációváltás segítésében.

A magyar oktatás kényelmes rendszerekbe igyekvő fiatalokat nevel kiKépregény: Sebes Miklós - Origo

Dr. Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának dékánja szerint a magyar oktatás arra neveli a diákokat, hogy kerüljék a bukást és konform megoldásokat alkalmazzanak, a vállalkozói életforma pedig pont ezek ellenkezőjét kívánja meg. „Magyarország – és sok más ország – oktatása kényelmes rendszerekbe igyekvő embereket nevel ki, ami teljesen ellentmond a vállalkozói attitűdnek. Jól mutatja a problémát, hogy a felsőoktatásban végzők csupán öt százaléka gondolkodik el azon, hogy vállalkozást indít, de ők is még csak gondolkodnak, tehát nem arról van szó, hogy tervezik” – mondta Heidrich.

A vállalkozó nem dolgozik ingyen

A BGF finn mintára hozta létre Team Academy képzését, amely az országban még egy helyen, a Debreceni Egyetemen indult el. A hallgatók vállalkozási projekteken gyakorolják az együttműködést és minden mást, ami fontos egy vállalkozáshoz. A képzés elején vállalkozást alapítanak, mert ez szükséges a gyakorlati elvárások teljesítéséhez. A hallgatók nem vállalhatják ingyen a projektmunkákat, hiszen azt is meg kell tanulniuk, hogy üzletileg sikeres legyen az elindított vállalkozás. Ez problematikus szokott lenni, de a diákok ingyen dolgoztatásához szokott cégeknek is jó lecke, hogy becsüljék meg a hallgatók által végzett munkát. Mindennek megvan a kockázata, de azt is meg kell tanulni, hogy a kudarc együtt jár a vállalkozói léttel. A képzés hallgatói általában pozitív tapasztalatokkal fejezik be a tanulmányaikat. Ezt igazolja, hogy 10 hallgatóból 6 az iskola befejezése után sikeresen továbbműködteti a gyakorlásképp elindított vállalkozást.

Az egyetemen indított jól működő céget
Bujdosó Péter, a BGF Team Academy korábbi hallgatója a képzés részeként alapította USP-Team Kft. nevű vállalkozását két csoporttársával és egy barátjával azért, hogy teljesítse a gyakorlati elvárásokat. Bujdosó korábban is gondolkodott saját vállalkozáson, de sosem lépett. Úgy érzi, hogy a képzés megkönnyítette az indulást. „Nagy segítség volt, hogy szakmai segítséggel indítottunk vállalkozást, és bármi kérdésünk volt, az oktatók segítettek megoldani. Más felsőoktatási képzésekkel szemben a tanárok inkább segítők: nem mondják meg, hogy mi a jó és mi a rossz, hogy mit gondoljunk vagy csináljunk. A hallgatók pedig tapasztalat útján tanulnak" – mondta a fiatal vállalkozó. A legfontosabb, amit megtanult a képzésen, hogy merjen lépni. A vállalkozás felsőoktatási médiaszolgáltatásokkal, médiatervezéssel és munkaerő-piaci szolgáltatásokkal foglalkozik. Azért választották ezt, mert a felsőoktatási reklámfelületek bérbadása és a promóciók lebonyolítása olyan réspiac volt, amellyel könnyen tudtak azonosulni. A vállalkozás egyre jobban működik: nemrég nyereségessé vált.

Csak kis létszámmal lehet jól csinálni

Az elmúlt időben elindult egy váltás a felsőoktatási intézményekben: több lett a csoportmunka és a projektfeladat. A kezdeményezés pozitív, de kialakulhat ettől a vállalkozói attitűd? Gulyás József, a vállalkozókat támogató KKVHÁZ vezérigazgatója is örömmel látja, hogy az egyetemi hallgatóknak ma már több olyan feladatot kell ellátniuk, amelyeknek az együttműködés és a projektkezelés az alapja. Abban viszont biztos, hogy a felsőoktatás mostani szerkezete nem alkalmas a vállalkozói készségek tanítására. A Team Academy rendszere is 20-25 fős évfolyamokkal működik, épp azért, mert a gyakorlat szerves része a vállalkozói képzésnek. Dr. Heidrich Balázs szerint is egyre több a jó kezdeményezés a felsőoktatási intézményben, de ezek még csak a felszínt kapargatják. „A hallgatók több kurzuson is projekteken dolgoznak, de ez is nagyon elméleti, mert nem valós vállalati problémákat kell megoldaniuk. A vállalkozói ismereteket pedig nemcsak közgazdasági képzéseken tanítanám, mert minden területen szükség van képzett vállalkozókra” – tette hozzá a szakember.

A konformitás és a kockázatkerülés az iskolában előny, a vállalkozók világában hátrányForrás: hemis.fr/Blanchot Philippe

A vállalatvezetés igenis külön szakma

Az is probléma, hogy sokan nem ismerik el, hogy a vállalatvezetés külön szakma.  „Autót sem lehet jogosítvány nélkül vezetni, és mi úgy gondoljuk, hogy vállalatot se lehessen külön képesítés nélkül. Az egyetemek remek mérnököket, tudósokat és kutatókat képeznek számos területen, de az ügyvezetés is különálló terület” – mondta Gulyás József az Üzletrésznek. Az ügyvezetés komplex ismereteket igényel, amelyekbe beletartozik többek között a jog, a pénzügy, a marketing és a HR. „Ha egy ügyvezetőnek nincs ezekről fogalma, akkor vakon vezeti a vállalatot” – zárta gondolatait a szakértő.